Friss kutatás: A jóga és meditáció sikerrel enyhítheti az Alzheimer-kór és a demencia tüneteit

Mindenkit érint az infodemencia

Nem jutnak eszedbe szavak, nevek, vagy nem haladsz a kedvenc regényed olvasásával, egy oldal után elfelejted, hogy melyik szereplő mit is csinált idáig, újrakezded, aztán sutba vágod és újra felmész szörfölni a kedvenc közösségimédia-platformokra. Erre még azt mondhatjuk figyelemzavar, túl sok az információ, ami ér minket. Ezekhez a tünetekhez nem kell idősnek lenned, sőt felnőttnek sem, hiszen nagyon sok fiatalt, gyermeket érint napjainkban ez a jelenség. Mondhatnánk: tele van a hard disc.

Van is erre már egy kifejezés, Yogi Bhajan spirituális tanító írta le, aki a nyugati világgal megismertette a tradicionális kundalini jógát. A Vízöntő-korban, amiben vagyunk, a technológia és az információ oly mértékben fejlődik, terjed, hogy a jelenségnek kitalált egy nevet is „infodemenciának” nevezte. Természetesen ez nem a szó orvosi értelmében vett demencia, de tény, hogy a figyelemzavar egy új népbetegség lett napjainkban.

Az egészségügyi vezetők szaklapja 2022-ben közölt egy tanulmányt, amiben olvashatunk adatokat is Magyarországra vonatkozóan. „Becsült adatok szerint jelenleg hazánkban 6-18 éves ADHD-s gyermekek száma 70 000 fő körüli, mely nagyjából 20 000 olyan családot érint, akik felismerték a problémát, és valamilyen megoldást kerestek az ADHD kezelésére.”

Alzheimer, a felejtés betegsége

A tudománynak elképesztően izgalmas területe az agykutatás, valamint az idegpályák kutatása, de mielőtt továbblépnénk ezek területére - ismét a Balaton, Öreghegy, teraszon anyukámmal. Lenéz a balatonalmádi Öreghegyről a tóra, érzem a tekintetéből, hogy máshol jár. Érdeklődök óvatosan, tudja-e hol vagyunk most. Rám néz. „Budapesten." -válaszolja. „Ott a Duna". Aki most ott lenézett, elveszett a térben. Ahogyan Florian Zeller rendező zseniálisan mutatja meg Anthony Hopkins főszereplésével az Apa című filmjében.

Elmosódnak a határvonalak a valóság, és a képzelet játéka között, egyetlen kapaszkodó a karórája, pedig elvész a ködben az idő, elfolyik. Mint Salvador Dalí egyik leghíresebb festményén, aminek Az emlékezet állandósága a címe. Hová lesz az idő, a tér, az emlékeink? Mi történik az agyunkkal? Az idősödő generáció magas százalékát érinti a demencia és az Alzheimer kór.

Van egy nagy piros villogó felkiáltójel is ezen a diagnózison: gyógyíthatatlan. Megpecsételi a sorsodat. És ez óriási nyomás a családon, a hozzátartozók keresik a támogatást, hozzáértő szakembereket.

Nemrégiben hallhattunk róla, hogy készül egy Nemzeti Demencia Stratégia, megalakult a Demencia Társadalmi Tanács. Sőt, már elérhető demenciával élők otthoni gondozását segítő magyar videósorozat is a DemenSzia programot működtető Modus Alapítvány jóvoltából. Bécsben az Albertina Múzeum demenciával élőknek szervez tárlatvezetéseket.

Kanadában, Hollandiában, Franciaországban demencia-falvak épülnek, ahol senki nem beszél a betegségről, mert mindenki érintett, és az ápolók is civilben segítenek, hol bolti eladók, szomszédok, hol meg kertészek, szerelők. Élik a világukat egy kis városkában, védve és nem megbélyegezve.

Friss eredmények a demenciakutatásban

A demencia, az Alzheimer nemcsak az érintettek számára szenvedés, hanem jelentős mentális, fizikai terhet ró a családokra. Vajon létezik életképes stratégia az öregedési folyamat lassítására és a fizikai, valamint a kognitív egészség megőrzésére időskorban? Vagy akár a gyermekkori, fiatalkori figyelemzavarra is jótékony hatással lehet? A tudomány folyamatosan kutatja, hogyan lehetne késleltetni a szellemi hanyatlás tüneteinek előrehaladását.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a jóga és meditáció pozitív hatással lehetnek az agyi egészségre és a kognitív funkciókra. A University of California, Los Angeles (UCLA) kutatói izgalmas tanulmányban vizsgálták, hogyan befolyásolja a kundalini jóga a gondolkodási képességet azoknál az idősebb nőknél, akiknél magas Alzheimer-kockázatot jelző genetikai faktorokat és még egyéb egészségügyi kihívásokat diagnosztizáltak, mint például magas vérnyomás, cukorbetegség vagy szívbetegség.

A tudományos kísérletben végül 79 ötven év feletti nő vett részt. Két csoportra osztották őket: egyik részük 12 héten keresztül Kundalini jóga gyakorláson vett részt, míg a másik csoport memória tréning technikával dolgozott.

A vizsgálatok során megfigyelték, hogy a jógásoknál szignifikáns javulás következett be a kognitív funkciókban, összehasonlítva a memória gyakorlatokat végző csoporttal.

„Csökkent a stressz, javult az agy egészsége, a szubjektív memória teljesítmény, csökkent a gyulladás és javult a neuroplaszticitás (az agy képes újratanulni az elveszett képességeket)” –nyilatkozta a kutatást vezető Dr. Helen Lavretsky, a UCLA Pszichiátriai Tanszékének rezidens professzora. Itt fontos megemlítenem, bár az eredmények sugallják, hogy a jóga potenciálisan hozzájárulhat az Alzheimer-kór kockázatának csökkentéséhez, további, nagyobb létszámú és hosszabb távú vizsgálatok szükségesek a pontos hatások és mechanizmusok megértéséhez, de az ilyen típusú kutatások elősegíthetik az új terápiás lehetőségek felfedezését.

„Ideális esetben az embereknek mindkettőt kellene végezniük, a jógát és a memória tréningeket is, mivel különböző agyterületeket edzenek és eltérő általános egészségügyi hatásokkal bírnak” – mondta Dr. Helen Lavretsky. „A jóga rendelkezik gyulladáscsökkentő, stresszcsökkentő, öregedésgátló neuroplasztikus agyi hatással, ami kiegészítheti a memóriatréningezési gyakorlatokat.”

A Kundalini meditáció, amit minden nap kellene végeznünk

És akkor íme a gyakorlatok egyike, melyet a kutatásban résztvevő nők elvégeztek minden nap, természetesen több más gyakorlattal együtt. Csukott szemmel, keresztezett lábú ülő helyzetben, énekeltek, pontosabban mantráztak és vizualizáltak egy fehér fénysugarat, amely belép a fejtetőnél és kilép a homlok közepén. Ez azért fontos, mert spirituális megközelítésben a fejtető a koronacsakránk, a homlok közepe pedig a harmadik szem.

Az éneklés közben mindkét kéz hüvelykujja sorra érintette a többi ujjat (u.n. mudrák) a következő szankszrit szavakkal együtt: Sa Ta Na Ma, jelentésük: Sa a születés vagyis a kezdet, az eredet, Ta az élet, Na a halál és Ma az újjászületés. Ez bizony az élet körforgása. A kundalini meditáció neve Kirtam Kriya. Egyébként a mudra jelentése kéztartás, energetikai zár.

Mindegyik ujjunkhoz más-más szimbólum, jelentés, elem, és szerv tartozik: hüvelykujj: éter, agy; mutatóujj: levegő, tüdő; középső ujj: tűz, belek; gyűrűs ujj: víz, vese; kisujj: föld, szív. Tehát a mudrák, a kéztartások képesek az energiaáramlást a testünkben harmonizálni. Az első kör mantrát hangosan énekelték, a következőt suttogva, a harmadik csendben gondolt, a negyedik ismét suttogott, és az ötödik kör ismét hangosan énekelt. Ez a sorrend ismétlődött 11 percig, az utolsó perc energikus integrálással és csendes meditációval zárult. (összesen 12 perc).

Tudományos megközelítésben a meditáció gyakorlásában egyidejűleg több érzékszerv is aktívan részt vesz: vizualizáció, vokalizáció, motoros és érzékszervi stimuláció. Továbbá a mantrázás és légzés mobilizálja a légzőizmokat, növeli a tüdő térfogatát, hatással van a szív-és érrendszerre és az autonóm, vegetatív idegrendszer működésére. A meditálás, a jóga, a testünkkel való kapcsolódás már önmagában gyógyító, nem csodálkozom, hogy a tudományos kutatások bizonyítják a gyógyíthatatlan betegségek tüneteinek kezelésére az eredményességét.

Meggyőződésem, hogy jelentősen tudna segíteni a fiatalok, gyerekek figyelemzavarainak enyhítésében is. Sőt, tovább megyek, ha pici gyermekkortól az életünk része lenne, családban, óvodában, iskolákban, elképesztő pozitív változásokat hozna a mindennapi életünkbe. A jóga, a meditáció olyan többezer éves bölcsesség, ami napjainkban is egyfajta önismereti eszköz, képes vagy a belső világodat harmóniába hozni, és így az hatással lesz a valóságodra, amit látsz, amiben élsz, ami körbevesz téged.

Mert „alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor: Szembe fordított tükrök)