Szakértővel az alvásparalízisről: Olyan, mintha a képzelet és a valóság határán egyensúlyoznánk
Az alvás az emberi lét egyik legfontosabb tényezője, a mindennapjaink szerves része, ami jelentős hatással van mind a testi, mind a lelki egészségünkre. A megfelelő alvás segít a regenerálódásban és a vitalitás fenntartásában.
Mészáros Dóra, tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk, aki ismertette az alvás öt szakaszát és elmagyarázta a mély alvás jelentőségét is.
„Az alvás az alapszükségleteink egyike, amivel sokszor nem is foglalkozunk, mikor az egészségünk kerül szóba. Pedig az alvás gyakorlatilag a túlélésünk legfontosabb köve. Akkor kezdünk el vele már csak foglalkozni, ha valami problémánk van vele. Ahhoz, hogy megértsük az alvást, nézzük meg először, milyen szakaszokra osztható fel az alvásunk” – kezdi a szakértő.
Ekkor alszunk a legmélyebben!
Az első az úgynevezett NREM fázis, egy átmeneti állapot az alvás és az ébrenlét között. Bár ekkor lassul az agyhullámok aktivitása, az izmok állapota még az éber állapothoz hasonló. Ezt követi a második NREM, vagyis a könnyű alvás fázisa. Ilyenkor tovább lassulnak az agyhullámok, csökken a szívritmus és a testhőmérséklet, és abbamarad a szemmozgás. Ezután elérkezünk a harmadik NREM szakaszba, ahol az agyhullámok még tovább lassulnak, ekkor már jelentősen csökken a vérnyomás és az izomtónus is.
Dr. Unoka Zsolt: „A legtöbb munkahelyen a nők hátrányosan megkülönböztetett helyzetben vannak, ez növeli a stresszt és a kiégés esélyét számukra”
Az utolsó előtti szakasz a negyedik NREM. Az agy ilyenkor állítja elő a leglassabb agyhullámokat, az idegrendszer aktivitása pedig a minimálisra csökken. A végtagizmok még ilyenkor képesek a mozgásra, ez időben alszunk a legmélyebben. Az alvásnak ezt a szakaszát tartjuk mélyalvásnak, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy másnap kipihentnek érezzük magunkat. Az alvásnak ebben a fázisában lehet a legnehezebben felébreszteni valakit.
Majd az utolsó, vagyis a REM fázis az alvás ötödik szintje, amikor is felerősödik az agy aktivitása, és álmodni kezdünk. Ilyenkor gyakran felébredünk egy pillanatra, amire később nem emlékszünk, mert nagyon gyorsan visszaalszunk. Ilyenkor a vázizomzat átmenetileg mozgásképtelen.
„Az alvásfázisok mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást: 1-2-3-4-3-2-1-REM, ami után újra kezdődik az alvásciklus” – folytatja a pszichológus, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy az alvászavarok között szerepel a horkolás, az alvajárás, a nyugtalan láb szindróma, az alvás apnoé, illetve az alvásparalízis.
Mi is az ALVÁSPARALÍZIS?
Számos tényező befolyásolhatja az alvás minőségét, de egy különösen érdekes jelenség, amire nem sokan számítanak az éjjel folyamán, az alvásparalízis, vagyis az alvási bénulás. Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor az agyunk felébred, de a testünk még az alvás mély állapotában marad, ami zavaró és ijesztő élményt okozhat. Az alvásparalízis gyakran együtt jár hallucinációkkal és egyfajta tehetetlenséggel, ami miatt fontos, hogy tudatosítsuk magunkban ezt a jelenséget, és tisztában legyünk vele, ha este álomra hajtjuk a fejünket.
„Az alvásparalízis meghatározó tünete az atonia, vagyis a testmozgás vagy a beszédképtelenség. Az emberek légzési nehézségekről, mellkasi nyomásról és olyan nyomasztó érzelmekről is beszámolnak, mint a pánik vagy a tehetetlenség az alvási bénulási epizódok során. Az alvási bénulást követő napon gyakori, hogy túlságosan álmosnak vagy fáradtnak érzi magát” – ismerteti Mészáros Dóra.
