Rosszul alszol vagy alvászavarban szenvedsz? Szakértőt kérdeztünk a különbségről

Az általános ajánlások szerint a felnőttek alvási szükséglete 6-9 óra, azonban 7-8 órát szükséges aludni ahhoz, hogy kipihentnek és energikusnak érezzük magunkat. Az álmatlanság és az alvási zavarok viszont az utóbbi időben mindenféle túlzás nélkül nevezhetők népbetegségnek, annyian panaszkodnak arról, hogy egyszerűen nem tudnak jól aludni.

A megfelelő minőségű alváshoz elsősorban megfelelő körülményekre van szükség. Nem mindegy például a szoba hőmérséklete, ami a legújabb kutatások szerint 18-19 fok közé tehető. Emellett fontos a sötétség, a fény- és zajszennyezettség kizárása, valamint a friss levegő biztosítása. De van, hogy hiába adott minden a tökéletes pihenéshez, így sem jön össze a megváltó alvás.

Hol kezdődik az alvászavar?

„Alvászavarról akkor beszélünk, ha felborul az alvás ciklus, sőt, olyan is előfordulhat, hogy valaki egyáltalán nem tud már aludni”- kezdi Dr. Simon Márta szomnológus, a jóAlvás Központ neurológusa. A szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy az alvásbetegségeket más kifejezéssel élve az alvás-ébrenlét szabályozás zavarának is lehet hívni, ami az alvás minőségét és időtartamát is befolyásolhatják.

Nappali tüneteket és funkciózavarokat okozhatnak, legjellemzőbb tünet például a nappali álmosság, a koncentrációs zavar, a hangulatingadozás és az ingerlékenység. Hosszú távú hatásai között azonban felléphet szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, kóros elhízás, vagy depresszió is.

Magyarázza a doktornő, aki arról is beszél, meddig érdemes várni, és mi az a pont, amikor célszerű szakszerű segítségért orvoshoz fordulni. „Ha rendszeressé válik a reggeli kialvatlanság, és a nappali tünetek mellé még akár a hálótárstól is érkeznek panaszok például horkolás, vagy lábrugdosás miatt, akkor mindenképpen érdemes kivizsgálásra jelentkezni.”

Hogyan tovább?

A szomnológus elmondja, hogy az alvászavarok felismerése az első lépés, ezt követi a diagnosztizálás, ami először kérdőívek kitöltésének segítségével, illetve alvásvizsgálattal történik. Hozzáteszi, hogy alvásszakértőt csupán konzultációs célból is érdemes felkeresni a panaszok fennállása esetén, ám gyakran csak akkor lehet pontos kórképet adni, ha a páciens aláveti magát egy alváslaborban végzett alvásvizsgálatnak is.

A poliszomnográfia egy teljes éjszakás bent alvást jelent, amely alapján a szakember kiértékeli az eredményt, így pontosabb terápiás lehetőségeket tud javasolni páciens számára.

Mivel küzdünk a legtöbben?

A leggyakoribb alvásproblémákkal kapcsolatban a szakember kifejti, hogy az inszomnia elalvási és átalvási nehézséget okoz, jellemző továbbá a gyakori éjszakai megébredés, a nehéz visszaalvás és a korán kelés.

Paraszomniáról akkor beszélünk, amikor valaki alvajáró, vagy rémálmok gyötrik, míg a hiperszomnia a nappali aluszékonyságot jelent, ilyenkor a páciens egyszerűen nem képes ébren maradni.

„Az alvási problémákhoz köthető még egy neurológia elváltozás, az úgynevzett RLS (Reflex-Leg-Szindróma), vagyis a nyugtalan láb-szindróma. Tünetei leginkább közvetlenül az elalvás pillanata előtt jelentkeznek, ilyenkor elkezd a láb erőteljesen bizseregni, majd mozgatási és rugdosási kényszerrel jár” - ismerteti a problémát a doktornő.

Dr. Simon Márta elmondása szerint kezelés minden esetben egyedi és a pontos diagnózis felállításának függvényében kerül meghatározásra. „Vannak esetek, amikor gyógyszeres kezelést javaslunk, míg bizonyos problémák fennállása során, mint például az alvási apnoe, az úgynevezett légsínterápia lehet a probléma megoldásának kulcsa” - tájékoztat a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy gyógyszert kizárólag orvosi rendelvényre szabad csak elkezdeni szedni.

Valójában még a recept nélkül kapható gyógynövényes készítményeket sem javaslom előzetes orvosi konzultáció nélkül, mert a mellékhatásokat tekintve nagyon szigorúan kell ezeket szedni, így fontos az adagolás, amit kizárólag szakember tud beállítani a diagnózis függvényében.

Te bagoly vagy pacsirta vagy?

A további kellemetlen alvási problémákat közé tartozik még az apnoe, ami tulajdonképpen egy légzészavar. De a cirkadián ritmus, vagyis a szervezet 24 órás szabályozásáért felelős belső biológiai óra zavara is kellemetlen, amely során eltolódik az elalvás és az ébredés időpontja.

„Biztosan mindenkinek van az ismeretségi körében pacsirta és bagoly típus. Előbbi a reggel embere, míg utóbbi képtelen korán kelni. Érdekesség, hogy ezek olyan meghatározó biológia jegyek, amik például a pályaválasztásra és a munkahelyi orientációra is befolyással vannak” - magyarázza a neurológus, majd hozzáteszi, hogy vannak olyan szakmák, melyek egyszerűen nem valók azoknak az embereknek, akik éjszakai üzemmódban működnek jól. Míg a kreatív alkotók, művészek között teljesen természetes, hogy akár hajnalba nyúlóan dolgoznak.