Az alkohol, a társadalmi szorongás biológiája, és az ezeket övező mítoszok - beszélgetés dr. Schwab Richárddal és Sztankovics Mártával
Az alkoholfogyasztás komplex kérdés, társadalmi, kulturális és egészségügyi hatásokkal. Bár az egészségügyi és pszichológiai kockázatok ismertek, az alkohol továbbra is a kikapcsolódás és a társasági élet mindennapos része. A mai társadalom alkoholfogyasztási szokásai sem szabályozással, sem tiltással nem változtathatók meg, de apró reménysugarat jelenthet az egyre tudatosabb fiatal generáció.
Mik a változás alapjai? Hogyan ismerhetők fel a háttérben húzódó okok, és milyen módon érdemes újragondolni a társadalmi mintákat? Mi jelenthet fenntartható megoldást, és hogyan alakítható ki egy olyan életmód, amelyben nincs szükség az alkoholra? Ezekről beszélgettünk a MIND Klinika BiomTeam munkacsoportjából dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Sztankovics Márta dietetikussal.
Az alkohol évezredek óta jelen van az emberi társadalomban: ünneplések, szertartások és az alapvető mindennapi kikapcsolódás része, miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlása szerint az alkoholfogyasztásnak nincs biztonságos dózisa.
Az orvostudomány mai állása szerint a rendszeres alkoholfogyasztás komoly egészségkárosító kockázatokkal jár, ami magas vérnyomástól a daganatos megbetegedésekig a civilizációs betegségek szinte teljes spektrumát érinti. Az alkohol káros következményei azonban messze túlmutatnak a fizikai egészségen: pszichológiai hatásai legalább annyira pusztítóak lehetnek.
Addiktológus mondja el, mit tehetünk az örökölt függőség ellen
Instant megoldás helyett tüneti kezelés
„Az alkohol azonnal csökkenti a szorongást, de hosszú távon nagyon kontraproduktív. Tüneti kezelés, de nem nyújt megoldást a probléma gyökerére” – kezdi dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, aki arról is beszél, hogy az alkohol valóban hatékony a stressz és a szorongás enyhítésére. Ennek hátterében a GABA, egy gamma-amino-vajsav nevű molekula áll, ami gátolja az agyunkban az éberséget és a készenlétet fenntartó, szabályozó rendszert.
„Az alkohol tehát a GABA receptorokat aktiválja, ami az »ellazulásért« felelős, csökkenti az éberségünket, közvetlen és átvitt értelemben egyaránt, ami segít abban, hogy akár ismeretlen emberrel bizalmas beszélgetésbe keveredjünk egy random péntek este, és azonnal hátrahagyjuk a problémáinkat, az önértékelési zavarainkat és megtegyünk olyan dolgokat, amit másnap »józan fejjel« nem biztos, hogy a személyiségünkkel egyezőnek találunk.
Ezen túl az alkohol növeli a dopamin felszabadulását is az agyban, ami szintén azonnali eufóriát eredményez” – részletezi az orvos, hogy miért is jelent akár „azonnali menekülést” a stresszes mindennapokból, ám a menekülés, a valós megoldások nélkül azonban csak pillanatnyi tüneti enyhülést hoz, amiért ráadásul komoly árat kell fizetni.
„Ezeket az idegrendszerünket patikamérlegen szabályozó hormonszerű anyagokat veszélyes dolog manipulálni. A túlstimulált GABA receptorok középtávon nehezebben lesznek a természetes módon ingerelhetők, és a kiürített dopamin raktárak újratöltése sem egyszerű.
A rendszeres tüneti szorongásoldás tehát nincs mellékhatások nélkül.
A szorongás, ingerlékenység fokozódni fog, és az euforikus hatást is nehezebb lesz elérni természetes úton, ami érdektelenség, motiválatlanság, vagy depresszív hangulatként jelenik meg a hétköznapokban” - magyarázza a szakember, aki arról is beszél, hogy az alkoholizmust elsősorban a kontrollvesztett, nagy mennyiségű alkoholfogyasztásként él még mindig a köztudatban, de a valós egészségügyi hatás ennél lényegesen szélesebb.
Mindennapi kihívások
A modern élet sokszor állandó készenléti állapotot követel meg, legyen szó munkáról, családi felelősségekről vagy társas kapcsolódásokról. Ezt a folyamatos megfelelési kényszert, szociális szorongást „tünetileg” hatékonyan - és legálisan - oldja az alkohol. Ennek megfelelően komoly kulturális rituálék szerveződtek köré: a hétvégi buliktól az elit borkóstolókig. Miközben a problémák sajnos ugyanúgy megmaradnak.
„Az esetek jelentős részében valós problémák által keltett szorongásról van szó: boldogtalan házasság, kimerítő, stresszes munkahelyi környezet, ami valós, tartós megoldásokat igényel. Ki kell tudni alakítani a mentális egészségünkhöz szükséges pihenőidőt, teret, a testi és lelki közösséget, amihez tényleges időre, térre és erőforrásokra van szükség fizikai és mentális értelemben egyaránt. Nyilvánvalóan ezt a legnehezebb elérni.
Pszichésen kimerült, sok esetben fizikailag is túlterhelt állapotban nagyon is csábító egy gyors és hatékony, ráadásul legális és a társas együttlét rituáléival megerősített megoldás. Az alkohol nemcsak eszköz, de árucikk is, amihez nagyon komoly iparágak, kereskedelem és hatásos marketing társul.
Ezzel szemben szinte lehetetlen feladatnak látszik egy sokkal rögösebb, de hosszabb távon boldogító utat mutatni a mai kor emberének” - vélekedik dr. Schwab Richárd, majd arra is kitér, hogy az okok azonosítása és a háttérben zajló biokémiai mechanizmusok megértése azért is fontos, mert segíthet kilépni az ördögi körből.
Az orvos arra is figyelmeztet, hogy: „a félelmek és a szorongás paradox természetűek. Rendkívül káros és kontraproduktív, ha a céljaink és közöttünk »áll« a szorongás, ami tehetetlenségre kárhoztat. A félelmünk azonban a céljainkhoz segítő hajtóerővé is válhat, ha azonosítjuk a ránk vadászó grizzly medvével ami elől menekülünk kell. Tehát ezt hajtóerőként is tudjuk használni, tudatosan, ha sikerül azonosítani az “ellenséget”, ami elől menekülnünk kell, és a célokat, amiket el szeretnénk érni.”
A kérdés már csak a fizikális és mentális energia, ami a megvalósításra kell. Ennek a kulcsszereplője a dopamin. A szakember elmagyarázza, hogy dopamin akkor szabadul fel az agyunkban, ha egy számunka fontos cél irányában egy, az erőforrásainknak megfelelően nagy lépést tettünk, viszont a túl nagy cél, túl nagy kockázatot jelent és ellenkező hatást vált ki.
„Demotiváló, ha »alacsony léc«, amit át kellene ugranunk, ez pedig ugyanúgy nem vezet dopamin felszabaduláshoz, vagy eufóriához. Az első lépés tehát egy személyes, kellően motiváló, de még megvalósítható cél kitűzése. Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy ehhez kapcsolhatók legyenek a mindennapokban mérhető visszacsatolást biztosító lépések. Mérhető, érezhető legyen nap mint nap, hogy a cél fele haladunk.
Nem kell nagy dologra gondolni: rendet kell tenni az asztalunkon, csinálni naponta többször, pár percben fekvőtámaszokat. Érdemes beszerezni egy zajszűrős fejhallgatót, halk, nyugtató zene mellett lecsukni a szemünket és kiszakadni a mindennapokból akár a tömegközlekedés közben - javasolja dr. Schwab Richárd, majd a mindennapos sport előnyeit is hangsúlyozza, szerinte idő- és pénz hiányában a két leghatékonyabb választás a biciklizés és a gyaloglás - utóbbi esetben akár fejhallgatóval és zenével kombinálva.
A lényeg, a külső zavaró ingereket kell csökkenteni, hogy a belső hangjaink felé tudjunk fordulni.
Vélekedik az orvos,majd a közösségi média kártékony hatásaira is kitér, ami a szorongás egyik fontos aspektusa a mai kor emberének. „A biológiai tárházunk természetes reakciója a környezet pásztázása, a potenciális veszélyek feltérképezése. Apróságnak tűnhet, de egyes tartalmak megjelenítése, »a scrollozás« során, a saját megnyilvánulásainkra érkező visszacsatolás viszont hatékony és gyors dopamin felszabadulást eredményeznek.
Mindez egy virtuális világban történik, miközben a saját életünk megoldatlan démonjai velünk maradnak, a dopamin raktáraink pedig kiürültek; és napi több óra social média aktivitást követően ülünk, fekszünk, kiürülve, fáradtan, motiválatlanul - ismerős lehet sokaknak.”
Közösségi hatások
„Egykori mentorom, Kéri György professzor mottója volt, hogy: »közösségek építik az embereket«. A virtuális közösségek ebben nem segítenek. Biológiailag szükségünk van a testi közelségre, az ölelésre, ami szintén rendkívül fontos szorongáscsökkentő tényező” – tette hozzá dr. Schwab Richárd, aki szerint társakat kell találnunk a változásra.
A szakember arról is beszél, hogy sok tanulmány bizonyította, hogy az alkoholt azért is nehéz kiiktatni a mindennapjainkból, mert mélyen beágyazott a társas rituálékba: minden ünnep, munkahelyi, baráti találkozások, ismerkedési helyzetek konszenzusos része. Nehéz egy üzleti találkozó, vagy egy péntek esti ismerkedés kezdetén elutasítani a közeledő gesztust, egy pohár bor, vagy koktél közös elfogyasztását, amiről ráadásul tudjuk, hogy olajozza a közeledést.
„A felgyorsult világban az is egy fontos kérdés, hogy nem jobb-e a valós távolságot látni ezekben a helyzetekben. Tartós eredmény származik-e egy ismeretségből, ahol megspóroltuk a lassú közeledés heteit és hónapjait egy gyors siker, kapcsolat reményében? Az önazonosság, mindfulness fontos hívószavak lettek az utolsó két évtizedben, de érdemes szembenézünk azzal valóban, hogy kik is vagyunk valójában.
A közösségek alakítják a tökéletes kapcsolatokat, nem tökéletes emberekből lesznek a boldog, jól működő közösségek.
Az orvos szerint ha valaki introvertált és a természetben érzi magát jól, az egy péntek esti randevú során, alkohol hatására sikeresen megszabadulva a gátlásaitól nagyobb eséllyel találkozik egy extrovertált, nagy társaságokat kedvelő leendő partnerrel, ami nem sok jóval kecsegtet hosszú távon.
„Az életmód-váltásban is sokat segít a támogató közeg, ezért is gondoltuk kollégáimmal és a néhai Kéri György professzor fiával, Csabával - aki a Havervagy baráti közösség alapítója, ráadásul egész életében teljesen absztinens, antialkoholista, - hogy a két törekvést összekötve próbálunk segíteni - ami ma már negyvenezernél is több tagot számlál az országban - elindítunk egy mozgalmat, amiben egymást tudják barátok segíteni az életmód-váltásban, mindezt egészségügyi intézményektől teljesen függetlenül.
A Havervagy tagjai jellemzően 25 és 45 év között vannak, ami az egészségügyi prevenció tekintetében a legfontosabb életkor. Járjuk az országot, idén igyekszünk eljutni minden megyeszékhelyre és előadásokkal, beszélgetésekkel tapasztalatcserével összehozni az erre fogékony embereket”
A példamutató Z generáció
Sztankovics Márta felhívja a figyelmet, hogy az alkoholmentes italok népszerűsége világszerte növekszik, és ez a trend nem véletlen. Franciaországban például 2010 és 2024 között körülbelül ötven százalékkal csökkent a fejenkénti borfogyasztás és a legdinamikusabban az alkoholmentes borok piaca fejlődik.
„Ez egy fontos társadalmi jelenség, amely azt tükrözi, hogy az emberek egyre tudatosabban keresnek alternatívákat” – jegyzi meg a dietetikus, de felhívja arra is a figyelmet, hogy az alkoholmentes italok nem helyettesítik az alkoholos italok mentális, pszichológiai hatásait. Viszont lehetőséget kínálnak a társas rituálék fenntartására anélkül, hogy az alkohol káros hatásait elszenvednénk.
Ez a változás különösen a Z generáció körében figyelhető meg, akik már hajlamosabbak a korábbi generációknál elutasítani a toxikus társadalmi normákat. „Ők nem akarnak, vagy talán még helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem hajlandók egy demotiváló, rossz közegben, élethelyzetben benne maradni szabálykövetően, adott esetben esténként egy-két pohár bor mellett elviselhetővé tenni az Életet. Ha felismerik a problémát, lépnek” – teszi hozzá dr. Schwab Richárd.
„Úgy érzem, egy érának van ezzel vége, tetszik vagy sem. Míg a Y előtti generációkban benne van egy nagyfokú megfelelési kényszer, rosszul értelmezett kötelességtudat, aminek része, hogy az egészségünket is feláldozzuk a cégünkért, a munkahelyi sikerekért. Ha kell, rendszeres szorongáscsökkentőkkel, gyógyszerekkel, alkohollal, drogokkal benne maradnak ezekben. A Z generáció fellázadt ez ellen” – vélekedik az orvos, aki szerint a nemzetközi trendek mentén fog az alkohollal kapcsolatos hazai hatósági szabályozás is változni.
Ahogy lehetetlennek tűnt az is húsz évvel ezelőtt, hogy a bárokból, kocsmákból száműzni lehet a dohánytermékeket, mégis bebizonyosodott, hogy ezen túl is „van élet”, adaptálódott ehhez a vendéglátóipar. Az orvos szerint ez vár az alkoholos italokra is: korlátozott hozzáféréssel, magasabb áron kell majd ezeket megvenni.
A dietetikus szakember megjegyzi, hogy a Z generáció körében egyre nagyobb teret kap a sober curiosity mozgalom, amivel együtt jár az alkoholmentes italok növekvő népszerűsége. Ez pedig rámutat arra, hogy a fiatalabb korosztály már nem látja elengedhetetlennek az alkoholt sem a társasági eseményeken, sem a stresszkezelésben. Ehelyett alternatív megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon fenntarthatóbbak.
„Én szerencsés helyzetben voltam, mert bár az egyetemi évek alatt kipróbáltam a bort és a koktélokat a társaság kedvéért, de az otthoni minta az volt, hogy a szüleim sosem fogyasztottak alkoholt, családi, baráti eseményeken sem. Édesapám egész életében eltökélt antialkoholista volt, így ez az új trend számomra megérkezés volt a családi hagyományba” - mondja Sztankovics Márta, aki szerint az alkoholmentes alternatívák növekvő népszerűsége és a tudatos életmód iránti igény egy új korszak kezdetét jelenti, ahogy az emberek egyre inkább felismerik:
a valódi ellazulás és boldogság nem az alkohol hatása alatt érhető el, hanem a belső egyensúly megtalálásával.
Mit szólnál egy olyan élethez, amiben nincsenek másnapok? Itt és most állj meg egy pillanatra, és gondold végig: te miért szoktál inni? Mit tehetnél idén azért, hogy végleg megszabadulj az alkoholtól – és ne is érezd a hiányát többé?