Generációs őrségváltás ide, vagy oda, még mindig a lázadók diktálják a zeneiparban a trendeket
A zene- és a divatipar annyira szimbiózisban él egymással, hogy néha elmosódnak a határvonalak a két terület között. A zene és az öltözködés nemcsak a szórakoztatásról, hanem politikai, társadalmi meggyőződések és eszmék demonstrálására szolgál évtizedek óta, és minden egyes zenei korszakban ott van a társadalom és a fiatalság összes problémája, félelme és kérdése.
A divat és a zene ennyire markáns összefonódása a tengerentúlról indult, majd Anglia lett az egész fellegvára. A XX. század kezdetének jazzkorszaka mai szemmel maga az ártatlanság, pedig abban az időben a lázadás netovábbja volt. Az első olyan zenei stílus, amelyet szinte kizárólag éjszakai bárokban játszottak, ahova bárki mehetett, nem számított társadalmi helyzet, bőrszín, és az erősen feminista hangok is teret kaptak.
A tollas kalapok, a flitteres, rövid, sejtelmes, lenge, melltartó nélkül viselt ruhák segítették a mozgást és a táncot egész éjszakán át, szabadságot jelentettek, és megváltoztatták a szemléletet, mit viselhet egy nő.
Rekordokat döntöget a Kézipoggyász, amit a Die Hard modern utódjaként emlegetnek
Jönnek a tinik
Aztán az 1950-es években Elvis Presley különc és lázadó szövegei, öltözködése és mozdulatai babonázták meg a tiniket, akiket addig a legtöbb divatcég figyelmen kívül hagyott, most azonban mindannyian hasonlóan szerettek volna kinézni, mint a kedvenceik, és erre már a divatiparnak is reagálnia kellett. Az 1960-as években a modok a londoni szubkultura képviselőjeként, és ellen válaszul a hippik virágos-batikolt-rojtos és a rockerek bőrdzsekis megjelenésére,
elegánsan öltözködtek a hétköznapokban is, és úgy tartották, hogy a ruha teszi az embert.
Ennek a stílusnak köszönhető Mary Quant miniszoknyája és forró nadrágja is. Zeneileg a ska, reggae és korai R & B állt hozzájuk közel, majd a The Who együttes élesztette fel újra a stílust a hetvenes években.
Az önkifejezés eszköze
A ska a korai punkban is tettenérhető volt, de aztán a lázadás, az elégedetlenség társadalmi mozgalmává nőtte ki magát, és ez a zenén is érezhető volt már. Sokan azt állítják, hogy az egész jelenség, sőt a Sex Pistols sikerének is alapja volt az ikonikus megjelenés. A hetvenes években a tévében már megjelentek az első speciális effektek, amik persze lenyűgözőek voltak, és a zeneipar is elkezdett a sci-fi világából ihletet meríteni.
Azt nem lehet állítani, hogy a glamrock excentrikus fellépőruhái széles körben megjelentek az utcai viseletben, ugyanakkor rengeteg tervezőt inspiráltak és inspirálnak a mai napig. Ennek egyik mellékága volt a goth stílus, a sötét és komor zene pedig tökéletes alapjául szolgált a tervezőknek. Teljesen fekete öltözékek, smink, sötét rúzs, ami szintén újra és újra előjön, most éppen a Wednesday című sorozat sikere miatt.
Emberkereskedelem áldozataival Budapest belvárosában is találkozunk, és még csak nem is tudunk róla
A lázadás örök
A kilencvenes évek szorongásából nőtt ki a grunge mozgalom, élén a Nirvanával. Kurt Cobain kinyúlt pulóverei és szakadt tornacipői egy szempillantás alatt a kommercializált világ elleni düh kifejezését jelentették a tinédzserek számára. Közben a nyolcvanas évek végétől tarolt a hiphopzene, a rapcsata, a break életérzése az öltözködésben is megjelent, a streetwear pedig azóta is a divatvilág egyik alap pillére, az ekkor indult Run DMC az Adidas Super star cipőket emelte ikonikus státusba,
a logózott melegítők, bő szárú farmerek, sportmezek pedig már nem csak az utcákon, de a kifutókon is meg jelentek.
A kilencvenes években lendült fel az elhagyatott raktárakban a rave-kultúra, és az erőteljes látványvilággal megspékelt bulik világa, az EDM-bulik jellemzői pedig a fényes darabok, ufóhatású szettek és apró bikinik voltak, amelyek a kétezres években újra megjelentek, a 2020-as években pedig a zenében és a divatban is a nemek közti különbségek elmosódása jelenik meg, olyan előadókkal, mint Dua Lipa vagy éppen Harry Styles.
Te képes vagy válaszolni a „ki vagyok én?” kérdésre? Ha nem, talán te is identitásválságban szenvedsz
A legikonikusabb szereplők
Elvis kétségtelenül egy legenda, akinek a stílusa nemcsak a zenében, de a divatban is meghatározó. A New York Times azt írta róla, hogy bár az ízlése a burzsoá nemesség felé hajlott, emlékezetes öltönyei, például az aranylamé darab, amit menedzsere, Tom Parker a rodeószabó Nudie Cohntól rendelt, azonnal ikonikussá vált, stílusa pedig olyan divatházakat inspirált, mint a Versace, a Cavalli vagy a Gucci, megjelenése pedig az első radikális genderstílusok egyike volt, hiszen
az ötvenes években amerikai férfiak nem viseltek fényes öltönyt, és a hajukat sem festették.
Olyan előadókra hatott, akik később maguk is stílus ikonná váltak, mint David Bowie, Prince vagy éppen Harry Styles.
A punkmozgalom
Punk never dies, azaz a punk sosem hal meg, tartják a stílus követői, és ez különösen igaz a divatra is. Malcolm McLaren és Vivienne Westwood építette fel a stílust közös londoni butikjukban, és a punk stíluselemei azóta is halhatatlanok. Olyan divatházakban is megtalálják a helyüket, mint például a Dior, Thierry Mugler, Jean Paul Gaultier vagy Zandra Rhodes.
„A legtöbben divatból választják a legpopulárisabb illatokat” - beszélgetés Cserkuti Viola parfümkurátorral
A kezdeti meg jelenést valószínűleg New Yorkból importálták, a Rolling Stone magazin szerint McLaren a hetvenes években Richard Hell koncertjein látta, hogy az énekes széttépi a pólóját, majd biztosítótűkkel tűzi össze, és a tüskés hajviselet is tőle indult, majd lett belőle mozgalom Londonban, ahol semmi nem lehet sikeres, ami unalmas. Fontos kulturális kontextus, hogy a punk 1976-1977-es hullámában a munkásosztályt találta meg.
Tizennégy – tizenkilenc éves tagjai vagy a szüleik nem voltak tehetősek, így házi megoldásokkal kellett kitalálni, hogyan tudják kifejezni magukat, ebbe pedig a pólóvagdosás és a biztosítótű, a szegecsek vagy a bőrpántok a nadrágokra varrva, és a kísérletezés a divattal tökéletes lehetőséget szolgáltattak arra, hogy felháborító legyen a megjelenés.
A bőrdzseki a Ramones hatására lett népszerű, Westwoodék Sex nevű boltjában pedig elkezdtek polgárpukkasztó, viszonylag olcsón beszerezhető pólókat nyomtatni – amelyek ma már vagyonokba kerülnek, de utat nyitottak a zenekaros pólók divatjának is, és a fényes lakk- és bőrnadrágok is örök darabként vannak jelen a mai divatban.
Aki mindent megváltoztatott
Kevés férfi inspirálta annyira a divatvilágot, mint David Bowie, aki öltönyös-bakancsos stílussal indult, majd találkozott Lindsay Kemp avantgárd művésszel, és sokan ekkorra teszik Ziggy Stardust születését, vagy ahogy a Guardian írja, Bowie elkezdett művészetet alkotni a ruháiból. Az 1970-es The Man Who Sold the World című lemezének angliai kiadásán már az a „férfi ruha” látható, amit egyébként Michael Fish, a modern nyakkendő készítője tervezett, és ami elindította az énekes androgün stílusát.
Az igazi áttörés akkor jött, mikor találkozott Kansai Yamamotóval, ő tervezte azokat a kimonókat és unitardokat, amelyek Bowie Ziggy Stardust- és Aladdin Sane-korszakát jellemezték, és ezzel együtt megszületett a glamrock stílusa is. Mikor Hedi Slimane átvette az irányítást a Saint Laurennél, azt mondta, Bowie volt számára a legnagyobb inspiráció a divatban, és ez elhozta a férfi divat egyik legmenőbb korszakát is, ami még mindig visszaköszön számos kifutón.
UNICUM: Egy márka, ami a büszkeséget és a családot jelenti - interjú Zwack Sándorral
A pop és az extravagancia
Mikor Madonna Jean-Paul Gaultier fűzőjében jelent meg a színpadon, akkor már egyértelművé tette a női popelőadók számára, hogy igenis meg lehet élni a női szexualitást a művészi döntéseik által.
A lázadás pedig azóta is mozgatja a divatot, legyen szó olyan extrém állásfoglalásáról, mint Lady Gaga húsruhája, Harry Styles gender semleges kollekciója, a Gossip vagy később Lizzo testpozitivitást erősítő ruhája, vagy a klipek után a vörös szőnyegen hódító pucérruha
Stylist: Pintér Judit
Smink: Bálint Beka
Haj: Márkus Eszter
Modell: Kate/Icon Model Management