A véres gyémántok kora végleg leáldozott? A fenntarthatósági törekvések már a gyémántpiacot is elérték

2025. március 27.
Véres gyémántoknak a nemzetközileg elismert kormányok ellen harcoló és lázadó csoportok által bányászott - elsősorban katonai műveletek finanszírozására - illegálisan értékesített gyémántokat nevezzük. A képen a hírhedt 67,5 karátos Black Orlov gyémántnyakék látható, amit több halálesettel is összefüggésbe hoztak az elmúlt évszázadban
Véres gyémántoknak a nemzetközileg elismert kormányok ellen harcoló és lázadó csoportok által bányászott - elsősorban katonai műveletek finanszírozására - illegálisan értékesített gyémántokat nevezzük. A képen a hírhedt 67,5 karátos Black Orlov gyémántnyakék látható, amit több halálesettel is összefüggésbe hoztak az elmúlt évszázadban
Fotó: Bruno Vincent / Getty Images

Hazai közegben talán kevésbé, de Amerikában annál inkább gyémántban mérik egy eljegyzés sikerét. A „dainty” gyémántok 0.40 karátnál kezdődnek az amerikai „ékszerszótár” szerint, holott a magyar piacon ez már egy tekintélyes méretű drágakőnek számít, és ha általános nem is, de kétségkívül gyakori egy négy-öt karátos radiens csiszolat, amely VS2-es tisztasági értékével mindössze huszonnyolcezer dollárért a miénk (és utána kedvesünké) lehet.

De milyen út vezet odáig, hogy a gyémántgyűrű szívünk választottja ujján landol?

A véres gyémánt

A 2006-os Véres gyémánt című film (és ezáltal maga a fogalom is) mélyen beégett a köztudatba, és egy időre talán hatást is gyakorolt a gyémántok társadalmi megítélésére. De mit is nevezünk valójában Vérás Gyémántnak? Az ENSZ meghatározása szerint ezek olyan gyémántok, amelyeket nemzetközileg elismert kormányok ellen harcoló lázadó csoportok bányásznak és értékesítenek katonai műveletek finanszírozására.

A fogalom az 1990-es években került be a köztudatba, amikor Nyugat- és Közép-Afrikában – különösen Angolában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Sierra Leonéban – kegyetlen polgárháborúk dúltak. A lázadók által bányászott gyémántokat gyakran csempészett úton keverték legálisan bányászott készletek közé, majd a nyílt piacon adták el, hogy fegyvereket vásároljanak belőlük.

glamour plusz ikon A modern világban már mindent lehet művészetnek nevezni, de mégis mennyire lehet műremek egy firka, egy félkör vagy egy festékpaca?

Csupaszív: hatalmas adománnyal segíti a mexikói földrengés áldozatait Paris Hilton – fotók

A nemzetközi közvélemény felháborodása, valamint a fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében 2003-ban bevezették a Kimberley-folyamatot, amely az exportált gyémántok konfliktusmentességét hivatott igazolni. Bár a véres gyémántok aránya jelentősen csökkent, egyes emberi jogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az ENSZ szűk definíciója nem terjed ki minden visszaélésre.

Például Zimbabwében a hivatalosan ellenőrzött bányák működését is áthatják az emberi jogi jogsértések, ezért egyre többen sürgetik a véres gyémántok fogalmának kiterjesztését, hogy az az erőszak minden formájára kiterjedjen.

A Kimberley-rendszer dióhéjban

A Kimberley-folyamat Tanúsítási Rendszer (KPCS) 2003-ban jött létre az ENSZ Közgyűlésének 55/56. számú határozata alapján, hogy megakadályozza a véres gyémántok – azaz a polgárháborúk és fegyveres konfliktusok finanszírozására szolgáló nyers gyémántok – kereskedelmét. A rendszer ma ötvennégy tagot számlál, amelyek nyolcvanegy országot képviselnek, beleértve az EU-t is, amely egységes résztvevőként működik az Európai Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálatának (FPI) koordinációja alatt.

A KPCS szigorú szabályokat ír elő: a nyers gyémántok szállítmányait zárt, sértetlen csomagolásban kell szállítani, hivatalos tanúsítvánnyal kísérve, amely igazolja azok eredetét és konfliktusmentességét.

Az uniós tagállamoknak rendszeres jelentéseket kell benyújtaniuk a kiadott tanúsítványokról, míg a gyémántkereskedők kötelesek biztosítani, hogy csak legális forrásból származó gyémántokat értékesítsenek. A szabályok megsértése súlyos következményekkel járhat, egy ország kizárható a rendszerből (ahogyan ez a Kongói Köztársasággal is megtörtént 2004-ben).

GIA-4C gyorstalpaló

Ennek megfelelően, amikor eljutunk egy drágakő nagykereskedésbe, már nagy valószínűséggel „tiszta” gyémántot kínálnak nekünk. Egy (nem csak gyémánt) drágakő és ékszer vásárlásánál minden esetben certifikáttal tanúsítják a vásárlás hitelességét – ez garantálja a gyémánt pontos azonosítását, jellemzőit és minőségét.

glamour plusz ikon A modern világban már mindent lehet művészetnek nevezni, de mégis mennyire lehet műremek egy firka, egy félkör vagy egy festékpaca?

Csupaszív: hatalmas adománnyal segíti a mexikói földrengés áldozatait Paris Hilton – fotók

A tanúsítványon feltüntetik a 4C értékeit, tehát a karát súlyát, színét, tisztaságát, csiszolását, illetve század pontossággal meghatározott méreteit miliméterben. Röviden és tömören: minél fehérebb, nagyobb, minél kevesebb zárványt tartalmaz és minél szabályosabb a csiszolása, annál többet ér a piacon. Fontos kiemelni, hogy a gyémántpiacon a Gemological Institute of America (GIA) által kibocsátott tanúsítványokat a legmegbízhatóbb és legelismertebb dokumentumokként tartják számon.

A GIA a világ vezető és legnagyobb tekintéllyel bíró intézménye a gyémántminősítés terén, ők maguk hozták létre a 4C értékelési rendszert is.

Gyémánt vagy nem gyémánt, ez itt a kérdés?

A gyémántot kétségkívül nemes tulajdonságai teszik borzalmasan csábítóvá: a Mohs-keménységi skáláját tízes értékkel vezeti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hétköznapi használat során nem karcolódik, a foglalat nem roppantja össze egy óvatlan foglalás során, mint egy opált vagy egy holdkövet, amelyek mindössze 5-6.5-ös értékkel rendelkezik a keménységi táblázatban. De amint az egyediség is szemponttá válik (ahogy egy korábbi cikkünkben ecseteltük a személyre szabhatóság kérdéskörét az eljegyzési gyűrűk esetében), a gyémánt kimondottan limitáló lehet.

A színes gyémántok persze káprázatosak, de képzeljünk el egy irizáló drágakövet, egy kevéssé értékes, de pasztell ametrint, egy zárványmentes zöld zafírt, egy mélylila turmalint, mindezt egy természetes tulajdonságokat kihangsúlyozó csiszolási megoldásban – a karcállóság vagy a piaci érték rögtön harmadrangú szemponttá válik.

Alternatív megoldások

A fenntarthatósággal kapcsolatos mozgalmak persze a gyémántpiacot is elérték: ma már léteznek olyan (nem szintetikus) drágakövek, amelyek megtévesztésig hasonlítanak a természetes gyémántra, és sok esetben ugyanolyan, vagy megközelítőleg megegyező tulajdonságokkal rendelkeznek. Így aki vásárláskor a tiszta színre vágyna, de nem kiemelt szempontja a Mohs keménység, vagy éppen a piaci érték (amely miért is lenne szempont egy eljegyzési gyűrű kiválasztásánál), érdemes fontolóra venni a fehér topázt (Mohs 8), fehér zafírt (Mohs 9), cirkóniát (Mohs 8,5), Moissanite-ot (9,25), vagy éppen a laborban előállított gyémántot.

Bár utóbbi és a természetes gyémánt szabad szemmel gyakran megkülönböztethetetlenek, professzionális eszközök, például spektroszkópiás elemzők segítségével pontosan azonosíthatók a természetes gyémántokra jellemző növekedési minták, az ultraibolya fluoreszcencia és az egyedi szerkezeti jegyek.

glamour plusz ikon Bubifrizurák, rum és pezsgőtornyok: A jazzkorszak igazi hősei a szeszcsempész nők voltak

Csupaszív: hatalmas adománnyal segíti a mexikói földrengés áldozatait Paris Hilton – fotók

A labor gyémántokon általában egy lézerrel számozott jelölés is látható, amely általában a kő legszélesebb területén, a rundiszton kap helyet. Ez a típus persze jóval költséghatékonyabb megoldásnak minősül: míg egy egy milliméteres természetes, átlagos tulajdonságokkal rendelkező gyémántot körülbelül kétezer-kétszáz forintért, egy laborban előállított verziót nyolcszáz forintért vásárolhatunk meg.

Valóban ez a fenntartható út?

Ugyan gyakran állítjuk, hogy a laboratóriumban előállított verziók fenntarthatóbbak a természetes gyémántnál, nem tudjuk minden esetben bevédeni a folyamatot. Elvégre a gyártási metódus jelentős energiát igényel, mivel extrém hőmérsékleteket és nyomást alkalmaznak, amelyeket többnyire fosszilis energiaforrásokkal fedeznek, különösen Kínában és Indiában, ahol a laboratóriumi gyémántok nagy része készül.

A fenntarthatóságot tovább csökkenti, hogy a gyártáshoz használt gépek és anyagok – például grafit és fémek – szintén bányászati eredetűek. Bár a megújuló energiaforrások használata javíthatja a fenntarthatóságot, a laboratóriumi gyémántok nem tekinthetők automatikusan környezetbarátnak vagy bányászatmentesnek. A laboratóriumi gyémántok fenntarthatóságára vonatkozó állítások hitelességét alátámasztó, átlátható adatok hiánya tovább bonyolítja a helyzetet.