Utazás a múltba a Vintage/Retro stuff for sale Facebook-csoport alapítójával, Bartha Dórával
Minden egy lomtalanításkor talált régi bőrönddel kezdődött és még több bőrönddel, majd egy kis Facebook-csoporttal folytatódott 2015-ben. Ebből nőtt ki a mára majdnem harmincezer tagot számláló Vintage/Retro stuff for sale közössége. A csoportot létrehozó házaspár egyike, Bartha Dóra mesél arról, hogyan lesz a hobbiból főfoglalkozás, miért fontos számára az újrahasznosítás, miként lett etikus kereskedő, mit jelent számára a retró, és milyen érzés közösségteremtőnek lenni.
Felmenői között volt pedagógus és kereskedő is. Dóra mindkét foglalkozást kipróbálta, és az utóbbit választotta.
Tehát egy koffer indította el a lavinát?
Kilenc éve találtunk egy gyönyörű, harmincas évekbeli, rézcsatos bőröndöt, ami annyira megtetszett nekünk, hogy hazavittük. Mivel a lomtalanításokon rengeteg kidobott bőrönd volt, jött az ötlet: gyűjtsük be, újítsuk fel, és korrekt áron adjuk tovább. Hirtelen vagy harminc lett, Gyulával, a férjemmel szépen sorban felújítottuk, aztán egy régiségvásárban szinte az összeset eladtuk. A nagypapám nagy gyűjtő volt egész életében, nagyon büszke volt rám!
Megvan még az a bizonyos első bőrönd?
Mindketten megkönnyeztük, amikor eladtuk.
Volt tapasztalatotok a piacozásban?
Gyerekkorom óta járok bolhapiacra, a férjem pedig a kereskedelemben dolgozott. Kamaszként árultam néhányszor a Petőfi Csarnokban kinőtt, megunt ruháimat. A vásározással párhuzamosan csináltunk egy oldalt, ahol videókban mutattuk be a bőröndfelújítás menetét; hogy hogyan tisztítjuk meg és béleljük ki korabeli papírokkal, textilekkel. Aztán bővült a kör, jöttek a huszadik század különböző időszakaiból a táskák, kesztyűk, kalapok és ruhák.
Kibéreltünk egy raktárt, mert annyi tárgy gyűlt össze, hogy a lakás már szűkös lett. Hétvégente vásárokba jártunk, adtunk-vettünk. Bővült az érdeklődési körünk, főleg magyar tárgyak kezdtek gyűlni, eredeti csomagban megmaradt, úgynevezett játszatlan játékok, űrhajózással kapcsolatos dolgok, háztartási cikkek, illetve bármi főleg a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évekből.
A Facebookon a Bőrönd megmaradt hobbioldalnak, mellette létrehoztuk a Vintage/Retro stuff for sale csoportot, és ettől kezdve nálunk bárki meghirdethette eladásra a témába vágó tárgyait.
Rendszeresen kinyitjuk a zuglói raktárt is, olyankor bárki jöhet offline vásárolni.
Gyakran bukkannak fel különleges tárgyak?
Lakóautóban használt, kurblis fehérneműmosótól a görkorcsolyává alakítható papucsig volt itt már minden. Egy ház kiürítésekor a padláson harmincas évekbeli hajtatlan sörösplakátokat találtunk, egy színházi táska bélésébe pedig sorszámkövető papír húszforintosok voltak varrva.
Egy balatoni település kertmozijából rengeteg kilencvenes évekbeli filmplakátot akartak kidobni, mi mindet megmentettük. Ahogy egy utcán talált, darabokra tört Gorka Géza-kerámiát is, amit restauráltattunk.
Úgy szeretnék egyszer egy hatvanas-hetvenes évekbeli Chanel kosztümöt turkálóban találni! Ti belefutottatok már ilyesmibe?
Sok régi ruha volt már nálunk, az sem kizárt, hogy felbukkant, de mi nem a márkákra, inkább a kor jellegzetes mintáira, anyagaira koncentrálunk.
Mik számítanak a legnépszerűbbnek?
A régi mozis vitrinfotók, Alföldi porcelánok, malévos és régi vállalati logókkal ellátott relikviák, reklámtárgyak, karácsonyfadíszek, játékok, Star Wars-figurák, kerámiagombok, textilek, különböző évszámokhoz köthető dolgok… A sor hosszan folytatható.
Pedagógus voltál, de feladtad a pályát.
Szerettem tanítani, de a tárgyak vadászata, a fotózás izgalmasabb, és a kettőt képtelenség volt együtt csinálni. Képzeld, volt kollégáim és most már a valamikori tanítványaim is járnak hozzám! Szinte csak olyanokkal találkozom, akiknek hasonló az érdeklődési köre, és ez nagyon jó érzés.
Mennyire változott a vevőkör?
Egyre fiatalodik! Kitolódott a retró időszaka is, ma már egy kilencvenes években készült tárgy retrónak számít. Egyfelől trend az újrahasznosítás, másfelől a személyes kötődés – „ilyen volt a nagyinál”, „ilyen volt óvodáskoromban” – miatt kezdenek gyűjteni a huszon-, harmincévesek. Van, aki a kamaszkori szobája elveszett, annak idején kidobott tárgyait akarja újra megszerezni. Minden korosztály vásárol egyébként.
Ha jól tudom, sokan visszatérő vásárlók, akik már szinte hazajárnak hozzátok.
Így van. Többen barátokká váltak, néhányukkal össze is járunk. Remek közösség kovácsolódott az évek folyamán, sokan ebben a csoportban ismerkedtek össze, kedvelték meg egymást, így nem csak a neten, de a valóságban is találkoznak. Ez nagyon jó érzés.
A kislányotok, Julcsi hogy viseli anyu és apu szenvedélyét?
Kicsi kora óta visszük vásárokba, úgyhogy szinte beleszületett ebbe, és szereti is. Hétévesen már képes felfedezni kincseket, az otthoni játékai közt például babakonyhai porcelánok is vannak. Nyáron a Balatonnál ő is sikeresen árult egy bolhapiacon: azokat a plüssjátékait adta el, amikkel már nem játszik.
Te is gyűjtő vagy? Van olyan tárgy, amit szívesen megtartasz?
Furcsának tűnhet, de főként a találás öröméért csinálom. Szerencsére engem csak az apróbb tárgyak fognak meg, minél kisebb valami, annál jobb. Szeretem a fából készült apróságokat és egy-egy régi fotót is elteszek. Persze volt már, hogy valami nagyobb darabot is megtartottunk, például lámpát, sokfiókos kisbútort. Gyula régi magyar logikai és lemezárugyáras játékokat gyűjt, de megvan a tévémaci is.
Apropó, minden év végén csináltok egy meglepetés fotót vagy pár perces filmet. A tévémacit is „újraalkottátok”, berendeztétek a szobáját.
Igen, azt a fotót nagyon szerették a csoporttagok. Hatalmas munka volt, a lakásunk valóságos stúdióvá vált. A férjem ebben szakember: reklámanimációkat, werkfilmeket készít.
Miért a retró korszakát választottátok?
Ez áll a legközelebb a szívünkhöz. Szeretjük a kor szín- és formavilágát, az anyagokat, a grafikákat. Nem is tudnánk olyat árulni, amit nem szeretünk.
Etikus kereskedők, egyben értékmentők is vagytok.
Sok tárgy kézi munkával készült, igazi fából, üvegből, porcelánból. Ha vigyáznak rájuk, még sok évig használhatóak.
Ráadásul ezeket kidobnák, megsemmisítenék, de mi megmentjük őket, így visszakerülhetnek a körforgásba: új gazdára találhatnak.
Úgy érezzük, hogy nem csupán értéket mentünk, de az újrahasznosításban is részt veszünk. Nálunk nem csillagászatiak az árak, bárki találhat jópofa dolgokat akár pár száz forintért is.
Stylist: Pintér Judit
Smink: Hajdu Zsófia
Haj: Szepeshelyi Gabriella