Gyerekmunka, mérgező anyagok, környezeti károk – a megfizethető hamisítványok ára, de valóban megéri?

Hamisítvány vagy replika?

Ahogyan a márkavédelemért felelős Red Points is megállapítja, az emberek hajlamosak egy kalap alá venni a hamisítványokat és a replikákat, pedig nagy különbség van közöttük, noha homályosak a határvonalaik. Valójában a replika termékek az eredeti áruk hű másolatai. Más néven knockoffok, amik az eredeti termék mintájára készültek és megdöbbentően hasonlítanak a másolt modellre.

Ezek törvényes utánzatnak minősülnek, mivel általában más szimbólumot, logót hordoznak, mint az eredeti termék, vagyis nem viselik magukon annak védjegyeit. Különféle játékok, ruhák, cipők, kézitáskák, telefonok, ékszerek is gyakorta kapnak ilyen másolatokat. Ez a tevékenység, vagyis a replikák gyártása és kereskedelme nem kifejezetten illegális, de ugyanúgy vannak negatív hatásaik.

A hamisítványok – a replikákkal ellentétben – egy termék komplett utánzatai, amiket hitelesnek és valódinak tekintenek a vásárlók. A hamisítványokat készítő, terjesztő globális hálózatnak nem más a célja, minthogy megtévesszék, félrevezessék a fogyasztókat a profit érdekében. A hamisítványok olcsóbb, silányabb termékek, amiket a márkatulajdonos engedélye nélkül árusítanak, akár egy másik márka égisze alatt.

Ez a tevékenység a legtöbb országban illegális és büntetendő, hiszen sérti az eredeti terméket gyártó vállalat védjegyét, tulajdonjogait. A hamisítás magában foglalja továbbá az eredeti termék címkéjének, csomagolásának vagy bármely más jellegzetességének a kopírozását is. És hogy mely területek esnek leggyakrabban áldozatául a hamisítóknak? A Red Points szerint főleg a luxusmárkák cikkei, autó- és repülőgép-tartozékok, elektronikai kütyük és gyógyszeripari termékek.

Pénz, pénz, pénz

A különböző divattermékek hamisítása nem újkeletű dolog, a jelenség már több mint 150 éve létezik. Hogy miért virágzik a hamisítás napjainkban, annak több oka van, de leginkább anyagi haszonszerzés miatt történik.

Ahogyan arra az AlpVision nevű, hamisításellenes vállalat is hivatkozik, a becslések szerint több mint 3 billió dollárt ér évente a globális hamisítási iparág, és ebben a ruházati termékek, cipők és bőrcikkek kiugró számokat produkálnak. Az olyan márkák, mint a Gucci, a Louis Vuitton, a Michael Kors, az Adidas, a Nike és a Levi's a leginkább sújtottak ebben a tekintetben.

A hamisítványokat offline és online egyaránt értékesítik – a különböző online piacterek és a közösségi média térnyerése azonban tovább súlyosbította a helyzetet. Ezek által a hamisítók még nagyobb közösséget tudnak elérni és mozgósítani.

A hamisítványok gyártása és értékesítése közvetlenül befolyásolja a munkaerőpiacot is. Kutatások szerint a hamis termékek globálisan mintegy 2,5 millió munkahelyet veszélyeztetnek, csak Európában évente körülbelül 300,000 munkahely szűnik meg emiatt. Ez növeli a munkanélküliséget és a szegénységi rátát, ami az alacsonyabb jövedelmű régiókat még inkább veszélyezteti.

Ezen túlmenően a divatipar hamisításai az adott vállalat presztízsére is káros hatással vannak, hiszen rontják annak értékét, negatívan befolyásolják hírnevét (bár egyes hangok szerint épp a hamisítások miatt válnak egyre ismertebbé, keresettebbé a luxusmárkák bizonyos körökben, de az látszik, hogy a hamisítványok által hosszú távon mindenképpen veszít a márka).

A bolygó issza meg a levét

Amikor akarva-akaratlanul hamis termékbe botlunk, valószínűleg először az fut át az agyunkon, hogy remek üzletet kötnénk, ha megvásárolnánk azt. Felesleges tagadni, ezzel az érzéssel, legalább egyszer az életében, mindenki találkozott. Miért is vacillálnánk?

Szinte teljesen olyan, mint az eredeti, és mivel úgyis vigyázni fogunk rá, sokáig velünk lesz, mialatt villoghatunk vele az utcán vagy a közösségi médiában.

Tiszta haszon. Abba viszont kevesen gondolunk bele ilyenkor, hogy a replikák és hamisítványok jelentős terhet rónak a bolygónkra. A gyenge minőségű anyagok és a nem szabályozott, ultragyors gyártási folyamatok miatt e termékek előállítása, terjesztése jelentős környezetszennyezéssel jár, ami nagymértékben növeli a divatipar ökológiai lábnyomát.

A Total Retail cikke szerint ez problémásabb azoknál a termékeknél, amelyeket eredetileg épp a környezet lábnyom csökkentésére szántak, valamint azoknál a márkáknál, amelyek üzleti modellje a fenntartható gyakorlatban gyökerezik. Képzeljük el, hogy ha egy fenntartható(bb) módon előállított terméket másolnak fenntarthatatlan gyakorlatok segítségével, akkor nemcsak mások kreatív munkáját ássák alá, de semmissé teszik az adott márka fenntarthatósági törekvéseit is.

Betegek is lehetünk

A szintén a hamisítás ellen küzdő Scribos nevű cég cikke alapján elmondható, hogy az interneten forgalmazott hamisított ruházati cikkek, kiegészítők, sportszerek több mint egyharmada tartalmazhat olyan anyagokat amelyek potenciálisan károsak lehetnek a fogyasztók egészségére. Ez derült ki az American Apparel and Footwear Association (AAFA) megbízásából készült, 2022 tavaszán közzétett tanulmányból.

A tanulmány elkészítéséhez egy csaknem 50 termékből álló mintát vizsgáltak meg. A laboratóriumi körülmények között analizált hamisított termékek közül 36%-nál találtak olyan vegyszereket és nehézfémeket, amelyek károsak lehetnek az emberi egészségre. Többek között arzént, kadmiumot, egy mérgező és rákkeltő nehézfémet, valamint ólmot és ftalátokat azonosítottak, utóbbiak különösen a gyermekeket veszélyeztetik.

Mivel a hamisítványokra nem vonatkoznak kötelező egészségügyi és biztonsági előírások, még nagyobb veszélyt jelentenek ránk nézve. Steve Lamar, az AAFA elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy valóban döbbenetes a nem biztonságos hamisítványok terjedése. Ezek minden nap minden percében felbukkanhatnak, még a legmegbízhatóbb e-kereskedelmi és közösségi média platformokon is.

Gyerekeket dolgoztatnak

A hamis divattermékek nem csupán gazdasági és környezeti problémákat okoznak, de társadalmi kérdéseket is felvetnek. A hamisítványok piaca hozzájárul a szervezett bűnözéshez, a pénzmosáshoz és akár a terrorizmus finanszírozásához is. Az AlpVision szerint ez a kapcsolat abból adódik, hogy a hamis termékek nagy hasznot hoznak kevés befektetéssel, ami vonzóvá teszi azokat a bűnözői csoportok számára.

Ezek a csoportok pedig gyakran más illegális tevékenységeket is finanszíroznak a hamisítványokból származó bevételekből​. Tovább rontja a helyzetet, hogy – ahogyan arra a Harper’s Baazar cikke is rámutat – a hamis termékek gyártásához gyakran kizsákmányoló munkaerő-gyakorlatokat alkalmaznak, beleértve az illegális gyermekmunkát is.

Ezek a gyárak általában szabályozatlan körülmények között működnek, ahol a munkavédelmi előírásokat nem tartják be, és az alacsony költségek érdekében a munkásokat közel elviselhetetlen körülmények között foglalkoztatják. Mindez a legszegényebb régiókban élő, védtelen gyerekeket is érinti. (Sajnos mindez a nem hamisított termékek előállítása esetében is előfordul a mai napig.)

Ezen kívül, a hamis termékek gyártása során alkalmazott gyakorlatok további társadalmi következményekkel is járnak, mint például a helyi gazdaságok destabilizálása. A hamis termékek árversenyt generálnak a hiteles termékekkel szemben, így ellehetetlenítve a helyi vállalkozásokat és csökkentve a minőségi munkahelyek számát.

Van megoldás?

Egyes divatmárkák már elkezdték feltérképezni azt, hogy hogyan védekezhetnek a hamisítók ellen és ma már számos, ezen céljukat támogató cég működik. Egyes márkák egyedi QR-kódokat és hologramokat vetettek be, összegzi az AlpVision, de ezek nem bizonyultak hatásosnak. A hamisítók ugyanis képesek voltak ezeket a megoldásokat is lemásolni és ezáltal félrevezetni a vásárlókat. Úgy tűnik, hogy kevésbé nyílt, inkább burkolt megoldásokra lehet szükség, amelyeket nem tudnak utánozni a hamisítók.

A hamisítványok terjedése és az ezzel járó bűnözés elleni küzdelem érdekében fontos a fogyasztói tudatosság növelése, a hatóságok közötti együttműködés erősítése és az ellenőrzések szigorítása a nemzetközi kereskedelemben. Az ilyen intézkedések segíthetnek csökkenteni a hamis termékek piacát és visszaszorítani a szervezett bűnözés e formáját.

Mindezek tükrében, a fentebb említett érzés, ami akkor kerített hatalmába, amikor elém került egy hamisítvány vagy replika, átalakult. Nem vágyakozás tör már elő belőlem ilyenkor, hanem egyfajta tehetetlen düh, amit igyekszem pozitív energiává formálni, és igyekszem olyanba invesztálni inkább, amivel nem ártok másoknak és magamnak sem.