A fenntarthatóbb divatipar a közös ügyünk - az Európai Unió textilipari szabályozásai
Az Európai Unió textiliparra vonatkozó szabályozásai egyre átfogóbbá és szigorúbbá válnak a fenntarthatóság és a környezetvédelem érdekében. Ez a cikk bemutatja, hogyan befolyásolják az új és meglévő szabályok a textilipar szereplőit, a környezetet és a fogyasztókat.
Az elmúlt években az EU számos kezdeményezést indított a textilipar környezeti lábnyomának csökkentése, az erőforrások hatékonyabb felhasználása és a munkakörülmények javítása érdekében.
Miért van szükség textilipari szabályozásra?
A textilgyártás jelentős mennyiségű vizet és földterületet igényel, különösen a gyapot termesztéséhez. Becslések szerint egyetlen pamutpóló előállításához kétezer-hétszáz liter víz szükséges, ami egy ember két és fél évi ivóvízigényét fedezné. Ráadásul a textilipar a termékek festése és elkészítése során a globális vízszennyezés mintegy húsz százalékáért felelős.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy egy poliészter ruhából hétszázezer mikroműanyag szál szabadulhat fel a mosás során, amelyek bejuthatnak az élelmiszerláncba. Ez évente több mint félmillió tonna mikroműanyag felhalmozódását eredményezi az óceánokban, ami nemcsak globális problémát jelent, hanem káros hatással van az emberek és állatok egészségére, valamint az ökoszisztémákra is.
„Fesztivállapotban” voltam, aztán szerelmes lettem: szakértőt kérdeztünk a fesztiválszerelmekről
Európában napjainkban fejenként tizenegy-tizenkét kiló textilhulladék keletkezik évente, amelynek legnagyobb része a fogyasztók által eldobott ruhákból és lakástextíliákból származik. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább előtérbe került „fast fashion” szemlélet, amely az olcsó anyagokból készült, kedvező áron kapható ruhák rövid ideig tartó viselését jelenti.
A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze további használatra, és csak egy százalékát hasznosítják újra új ruhákká, mivel csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a ruhák új szálakká történő újrahasznosítását.
A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de sajnos legtöbbször (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat, így ez hosszú távon nem fenntartható. A probléma megoldását szolgáló új stratégiák közé tartozik a ruhakölcsönzés új üzleti modelljének kidolgozása, valamint olyan termékek tervezése, amelyek megkönnyítik az újra használatot és az újrahasznosítást, a körkörös divat jegyében.
Emellett fontos a fogyasztók meggyőzése arról, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhát vásároljanak, ami a lassú divat szemléletét tükrözi. A hazai divatszereplők közül érdemes követni Mengyán Esztert, Korn Anitát vagy Gózon Esztert, akik releváns információkat szoktak megosztani slow fashion témában.
A textilhulladékra vonatkozó uniós intézkedések
Az Európai Unió Hulladék Keretirányelvének legutóbbi módosítása a körforgásos gazdaságról szóló intézkedéscsomag részeként történt meg, eszerint 2025. január 1-jéig a tagállamoknak elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítaniuk a textilanyagok esetében.
Itthon a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. - a szerk.) vette át a textilhulladék kezelésének feladatkörét. Többszöri megkeresésre sem reagáltak, így nem kaptam információt arról, hogy mennyi textilhulladék kukát fognak elhelyezni országszerte és hogy mi lesz az összegyűjtött ruhák sorsa, ki fogja kiszelektálni és újrahasznosítani ezeket.
Azt is jó lett volna megtudni, hogy mikor fogják elindítani a kampányt és elkezdeni a fogyasztók edukálását a témában (mit dobjanak bele, ne másszanak bele stb.), hiszen az előzetes tájékoztatás elengedhetetlen egy ilyen jellegű szelektív gyűjtés esetén.
Az uniós intézkedések tekintetében, az Európai Parlament 2024 márciusában terjesztett elő javaslatokat a textilhulladékra vonatkozó szabályok módosításáról.
Kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket vezetnének be, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a textíliák, például ruházati cikkek, lábbelik, kiegészítők gyártóinak, valamint az ilyen termékeket az európai egységes piacon forgalomba hozó vállalatoknak fedezniük kell a szelektív gyűjtés, válogatás és újrahasznosítás költségeit.
2022 márciusában az Európai Bizottság fenntartható és körkörös textilipari stratégiát javasolt a tartósabb, javíthatóbb, újrafelhasználhatóbb és újrahasznosíthatóbb textíliák térnyerése érdekében. A stratégia egyik fő gondolata a textiltermékek élettartamának meghosszabbítása, melyben kulcsfontosságú a terméktervezés a színtartósság, a magas szakítószilárdság, a cipzárak és a varrások jó minősége miatt.
További célkitűzések között szerepelt az eladatlan vagy visszaküldött textíliák megsemmisítésének megszüntetése, a mikroműanyag-szennyezés megoldása, a digitális termékútlevél bevezetése és a fast fashion kiszorítása a divatból.
A textilhulladékok elkülönítése és újrahasznosítása igen összetett folyamat
A rendszerint többféle alapanyagból készülő textiltermékek szálai sokféle komponensből lehetnek, a késztermékek több rétegből állhatnak (bélések, hímzések, rátétek), valamint gombok, cipzárak, kapcsok lehetnek a ruházati termékeken. Ebből eredően a hulladék gyűjtése során gondoskodni kell a különböző anyagok lehető legnagyobb elkülönítéséről.
Ennek hatására, a Textil- és Ruhagyártók Európai Szervezete (EURATEX) 2020 novemberében terjesztette elő javaslatát az EU öt különböző tagállamában felállított hulladékfeldolgozó központ (ún. Recycling Hubs – ReHubs) létesítéséről. A ReHub központokat Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Finnországban létesítenék.
A kezdeményezés célja a textilhulladék válogatásának, feldolgozásának és újrahasznosításának ipari bővítése Európa-szerte. Az új hulladékfeldolgozó gyárak a tervek szerint két és fél millió tonna textilhulladék szálról szálra történő újrahasznosítását végzik majd el és a textil újrahasznosító ipar mintegy tizenötezer közvetlen új munkahelyet teremthet Európában 2030-ig.
Jól látható, hogy az utóbbi években sokat foglalkoztak a textilipar kérdéskörével uniós szinteken, ez mindenképp szükséges ahhoz, hogy a gyártók és a fogyasztók is tisztában legyenek a termékek környezeti hatásával és közös erővel elmozduljunk egy fenntarthatóbb, körforgást biztosító divatipari működés felé.
A termékek fenntarthatósága, mint új norma
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia konkrét intézkedéseket határoz meg, amelyek biztosítják, hogy 2030-ig az uniós piacon forgalomba hozott ruházati termékek hosszú élettartamúvá és újrafeldolgozhatóvá váljanak, előállításuk káros anyagok nélkül és a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartásával készüljenek.
A fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet akár nyolcvan százalékban is meghatározza, hogy egy adott termék életciklusa során milyen hatást gyakorol a környezetre, így ezt már a tervezés fázisában figyelembe lehet venni. A termékspecifikus tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a megvásárolt termékek környezetre gyakorolt hatásával.
Minden szabályozott termék rendelkezik majd digitális termékútlevéllel, ami megkönnyíti a termékek javítását, újrafeldolgozását, továbbá elősegíti az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követését az ellátási láncban. A gyors divat jelentette probléma megoldása érdekében a stratégia arra ösztönzi a vállalatokat, hogy csökkentsék éves kollekcióik számát, vállaljanak felelősséget és tegyenek lépéseket szén- és környezeti lábnyomuk minimalizálása érdekében.
Emellett felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be kedvező adózási intézkedéseket az újrahasználati és javítási ágazat támogatására.
A versenyképes és innovatív textiliparban a gyártóknak felelősséget kell vállalniuk termékeik teljes életciklusáért, beleértve a hulladékká válás fázisát is. Ezáltal megerősödik a körforgásos textilökoszisztéma, és megfelelő kapacitással rendelkezik majd ahhoz, hogy az innovatív, szálról szálra történő újrahasznosítás váljon dominánssá.
Az is megemlítendő, hogy az EU rendelkezik uniós ökocímkével, amit az ökológiai kritériumokat tiszteletben tartó termelők használhatnak. Ez segít láthatóbbá tenni azokat a termékeket, amelyek kevesebb káros anyagot tartalmaznak, és kevesebb vizet, levegőt szennyeznek. A csomagolás tekintetében, például az egyértelmű címkézést, az újrahasznosított papír és töltőanyagok használatát, valamint a biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagokra való átállást javasolják.
Francia törvényjavaslat
Március közepén terjesztették a francia Nemzetgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely 5 eurós illeték kivetését javasolta minden fast fashion termékre, valamint betiltaná a fast fashion márkák reklámozását. A javaslat célja, hogy visszaszorítsa a tömeggyártott, olcsó ruházati cikkek termelését és fogyasztását, kezelje a környezetvédelmi aggályokat és megerősítse a francia textilipart. Egyhangú támogatást kapott az alsóházban, és most a Szenátus elé terjesztik jóváhagyásra vagy módosításra, mielőtt törvénnyé válhatna.
Christophe Bechu, Franciaország ökológiai átalakulásért felelős minisztere azt állította, hogy a szavazás azt jelenti, hogy hamarosan Franciaország lehet az első olyan ország, amely „törvényt hoz az ultragyors divat térnyerésének visszaszorítására”. Ez a lépés követendő példát támaszthat a többi országnak, már az írek is jelezték érdeklődésüket.
Összességében, az uniós textilipari szabályozás átfogó célokat szolgál, amelyek között a környezeti fenntarthatóság, a hulladékcsökkentés, az egységes piac fenntartása, a fogyasztói tájékoztatás és a társadalmi igazságosság is szerepel. A textiltermékek teljes életciklusára vonatkozó intézkedések alkalmazásával támogatni tudjuk az ökoszisztémát a zöld és a digitális átmenetben. A fenntarthatóbb divatipar a közös ügyünk.