Ismerd meg a testalkatod, hogy formálhasd a jövőd: a testalkatelemzés lenne a fenntarthatóság kulcsa?
A testalkatunk megismerése nemcsak a természetes szépség ünneplésére ad okot: a módszer a fenntartható divat nyitja is lehet. Ha tisztába kerülünk azzal, mi áll igazán jól, könnyebben alakíthatunk ki időtálló ruhatárat, amely ellenáll a fast fashion múló trendjeinek csábításának. Hogy mi kell hozzá? Egy csipet önismeret és egy jó szakember. Mengyán Eszterrel, a fenntartható divat szakértőjével a testalkatelemzés és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettünk.
2000-hez képest 2020-ra megduplázódott a globális textilanyag-gyártás mennyisége: míg az évezred kezdetén 59 millió tonnát termelt ki az emberiség évente, addig húsz évvel később 109 millió tonnáról beszélhetünk, de a becslések szerint e volumen 2030-ra akár a 145 millió tonnát is elérheti. A kitermelt mennyiség azonban csak apró fokmérője a ruhaipar környezetszennyező hatásainak.
A textilipar felelős a globális vízszennyezés körülbelül húsz százalékáért, nem beszélve a gyártás közben felszabaduló kemikáliákról, amelyek a légszennyezéshez is bőven hozzáteszik a magukét. A „zöldek” már évek óta kongatják a vészharangot. Nekik köszönhetően a fenntarthatóság, és annak legkülönfélébb módszerei (ruhacsere-programok, színtanácsadás, és a vintage kultúra felvirágzása) egyre inkább előtérbe kerülnek. Ilyen például a testalkatelemzés is, amely nemcsak az önértékelésünket és a magunkról alkotott képet változtathatja meg, hanem általa hozzátehetünk a környezetünkhöz ahelyett, hogy a végletekig kiszipolyoznánk azt.
Testalkatelemzés? Az meg micsoda?
„A testalkatelemzés az arányokról, és azokról az optikai hatásokról szól, amit egy-egy ruhadarab okoz. Például melyik nadrágfazon emeli ki a derekunkat vagy nyújtja a lábunkat. Abban segít, hogy »ideális módon« (bár nem szeretem ezt a szót) tudjuk felöltöztetni a testünket az adott pillanatban (hiszen a testünk folyamatosan változik).
A testalkatelemzés egy használható tudást ad: általa olyan kérdésekre keressük a választ, mint például hogyan jelenik meg az adott ruhadarab a testünkön, milyen hatása van a különböző szabásoknak, mintáknak, anyagoknak rajtunk... ” – magyarázza Mengyán Eszter író, újságíró, a fenntartható divat szakértője, amikor arra kérem, definiálja, mit értünk pontosan testalkatelemzés alatt.
Eszter 2016 óta foglalkozik fenntartható divattal, azaz jóval régebben, mint hogy a kérdéskör egyáltalán terítékre került volna idehaza. Egyedülálló módon mélyedt el a témában: 2018 óta szín- és stílustanácsadóként egyengeti a hozzá fordulók útját, két éve pedig testalkatelemzéssel is foglalkozik, mindezt a fenntarthatóság zászlaja alatt.
„Minél inkább ismerjük a testünk adottságait, annál tudatosabban vásárolunk, magyarán kevesebbet »fogyasztunk«” – foglalja össze röviden a testalkatelemzés és a fenntartható divat kapcsolatát. Eszter tapasztalatai szerint a ma embere szereti megismerni önmagát, a testalkatelemzés pedig egy jó eszköz (nem más! – int már az elején) arra, hogy elmélyítsük a tudásunkat.
Motiváció: a folyamatos változás
Nem véletlen, hogy Eszter már a definíció kapcsán is aláhúzza: a testalkatelemzés során a test „adott pillanatbeli” állapotát veszik górcső alá, különösképp annak hosszanti és szélességbeli paramétereit. Mivel ez egy ezerszer intimebb téma, mint például a színtanácsadás, a szakértő különleges módszert eszelt ki, hogy eltávolítsa a hozzá érkezőt a tükörtől: egy fekete-fehér sziluettet hoz létre a rendelkezésre álló paraméterek alapján. „Ez segíthet abban, hogy az illető objektíven tekintsen magára és az adottságaira” – magyarázza.
Eddigi tapasztalatai alapján a nők elsődlegesen nem fenntarthatósági okok miatt látogatnak el hozzá, sokkal inkább akkor, amikor valamilyen „durva” változáson megy át a testük. (Így például egy hormonális probléma esetén, terhességet vagy szülést követően, de az sem ritka, hogy a menopauza időszakában.) „Érzékelik, hogy változott a testük, látják, hogy nem jók a korábbi darabok, de nem tudják, hogyan kellene öltözködni
a jelenlegi állapotnak megfelelően,” – teszi kontextusba a hozzá járók motivációit Eszter.
A pillanatnyi testképzavar mellett azonban jó számmal megfordulnak nála olyanok is, akik a fenntarthatóság miatt látogatnak el hozzá. „A testalkatelemzésen látottakat felhasználva ritkábban vesznek olyat, amit végül nem használnak ki, azaz a reális testkép tudatos vásárláshoz vezet. Ez egy fontos lépés a fenntarthatóság felé vezető úton,” – magyarázza a szakértő. Más szint az, amikor valaki már játékként tekint az öltözködésre, de még a számukra is újdonságokat hordozhat magában a testalkatelemzésre szánt néhány óra.
Kollektív tapasztalatok
Bár azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy folyamatosan változik az „ideális testről” alkotott korszellem (míg az ókori görögöknél a szilva mellű, széles csípőjű, világos bőrű nőket tekintették szépnek, a kilencvenes évek „heroin chic” ideálja a magas, szuper vékony testalkatú lányokat emelte piedesztálra), meglepő tapasztalat, hogy az (még mindig) mennyire befolyásolja a nők testképét.
A modernkori shopping mókuskerekéből szinte lehetetlen kiszállni
Eszter számos aha-élménynek volt már szemtanúja, amikor a kivágott sziluett kapcsán felfedezték a nők, hogy igenis van derekuk, mi több, homokóra alakkal rendelkeznek. „Nagyon tudnak örülni, amikor felfedezik, hogy van derekuk. A klasszikus homokóra testalkatra még mindig sokan vágynak, pedig rengetegféle testben ünnepelhetjük a nőiességünket,” – osztja meg tapasztalatait a szakértő. Ez azonban egy másik problémára enged következtetni: Eszter szerint a hozzá érkezők csak ritkán tudják, mit értünk pontosan „derék” alatt, és hol helyezkedik el a csípő, továbbá hogyan mérjük le azokat. A pontatlansággal kevert tudatlanság pedig félrevihet, amikor a boltok óriási kínálatában tobzódunk.
„Gyakori még, hogy benne ragadnak egy korábbi, mostanra már csak a fejben létező képben, mert nem akarnak vagy tudnak szembesülni a valósággal. Bár bele mernek nézni a tükörbe, de bizonyos pontokon érzékelhetően nem vizsgálják meg eléggé a testüket és azt, hogyan alakulnak pontosan az arányaik” – magyarázza a szakértő, aki egy fájdalmas tapasztalattal egészíti ki a mondanivalóját.
Eszter szerint a hozzá járok gyakran nem tudják megválaszolni azt a kérdést, mit szeretnek magukon a leginkább. Tapasztalata egybevág egy 2019-es kutatás eredményeivel, amely szerint globálisan a nők 20-40 százaléka elégedetlen a testével. (Ugyanez a vizsgálat rámutat arra, hogy a férfiakkal összehasonlítva a nők több órát áldoznak az életükből arra, hogy elérjék az „ideális” megjelenést, bármit is értenek ezalatt.)
„Miután épp most végeztem el egy coaching képzést, irányított kérdésekkel a mélyére áshatunk ennek a kérdésnek (is), de kizárólag akkor, ha engedélyt kapok rá. A testkép és az ezzel kapcsolatos falak, korlátok mélyre vihetnek. Mélyebbre, mint gondolnánk,” – teszi még hozzá, ugyanakkor aláhúzza: a testalkatelemzés során leginkább arra a kérdésre keresi(k) a választ, mi okoz a kliens számára örömet az öltözködésben, és mi az, amivel esetleg nehézsége, vagy elakadása van. „A pozitív testkép-szemlélet jóval célravezetőbb, mintha ostoroznánk magunkat” – teszi még hozzá Eszter.
A testalkatelemzés tehát korántsem „humbug”: sokkal inkább a testpozitív mozgalom és a fenntarthatóság szerelemgyermeke, amely nemcsak mélyebb önismeretre sarkall, hanem általa tudatosabb fogyasztókká is válhatunk. Ehhez hasonló win-win helyzet pedig csak ritkán adódik a divatiparban.