„Azok sem tudnak izgalmasan öltözködni, akik bármennyit költhetnének ruhákra” - interjú Süle Katival

„Ebből a szempontból a magyarokban még sok gát van. Gyakran látom, hogy azok sem tudnak izgalmasan öltözködni, akik bármennyit költhetnének ruhákra. Szerintem ez kicsit arra vezethető vissza, hogy itthon szeretjük egymás cikizni, kinevetni. Ez sokszor már gyerekkorban elkezdődik, így mire felnő az ember, megszokja, hogy a tömegből kitűnni nem feltétlenül előnyös."

„Pedig fontos érteni, hogy az öltözködésünk egy kommunikációs eszköz. Nagyon sokat elmondunk vele magunkról, még akkor is, ha ez nem szándékunk: ha mindegy nekünk, mit viselünk, az is nagyon beszédes” – mondja Kati, de hozzáteszi, hogy a fiatalok, akiket tanít, már egyre bátrabbak.

A stylistnövendék fiúk már mernek rózsaszín kabátot viselni, és a lányok is egyre merészebben bánnak a feltűnő szettekkel, az izgalmas sminkekkel. A társadalom is nyitottabb talán, és az emberek is kísérletezőbbek.

Ez kell a jó stílushoz

Kati szerint a jó öltözködés alapja a bátorság és önmagunk szeretete. Ez pedig a testünk elfogadásánál kezdődik. Hiszen csak akkor tudunk előnyösen öltözködni, ha szeretjük a testünket. „Személyi stylistként nekem a legfontosabb küldetésem, hogy megmutassam a klienseimnek, milyen fantasztikusan kreatív és izgalmas tud lenni az öltözködéssel, a stílusokkal való játék, ha megismerik azt, mi áll jól nekik, miben érzik magukat önazonosnak, és megtanulják, hogyan kommunikálhatnak az öltözködésük által."

„Nagyon kifejező az, ahogyan a saját testünkkel bánunk, és ebben rengeteg szabadság is rejlik, hiszen nem csak öltöztethetjük, de tetoválásokkal, pearcingekkel is díszíthetjük, plasztikáztathatjuk, akár teljesen át is szabathatjuk a testünket, vagy éppen bánthatjuk, kínozhatjuk – és mindez nagyon sokat elmond a lelkünkről." Senki sem tökéletes, viszont mindenki egyedi és megismételhetetlen, és az öltözködés által első sorban ezt kell kifejeznünk.

Kati személyi stylistként is gyakran észreveszi, hogy nem is feltétlenül a konkrét öltözködési tanácsokra van szüksége a klienseinek, hanem a nyitottságuk fejlesztésére, önbizalom-erősítésre, annak megértésére és élvezetére, hogy az életben nem tudunk nem kommunikálni és játszani.

A kezdetek

Már gyerekkorában megmutatkozott a művészi, kreatív vénája. Kerámiázott, fotózott, kollázsokat, textilképeket készített, nagyon nagy igénye volt arra, hogy a művészeten keresztül próbálja az érzéseit megfogalmazni. Az a vágy is erős volt benne, hogy létrehozzon dolgokat.

„Érdekes, hogy ez a fiatalkori vágyam végül évtizedekkel később öltött testet, és most az egyik fő tevékenységem, hogy meglévő ruhákból kreálok valami újat úgy, hogy szétszedem és másfajta kontextusba helyezem őket. Már a nyolcvanas években vonzódtam olyan japán tervezőkhöz, márkákhoz, ahol ez a szemlélet kiemelkedő fontossággal bírt, mint Yohji Yamamoto vagy a Comme des Garçons."

„A saját szettjeimben már évtizedek óta szeretem a meglepő, látszólag össze nem illő párosításokat, vagy ha nem az eredeti funkciójának megfelelően használok valamit. A laptoptáskám például sokáig egy sárga szerszámosláda volt, és a klasszikus erdélyi alsószoknyát kívül viseltem. Magamat tehát már a nyolcvanas-kilencvenes években meg tudtam fogalmazni, de nem éreztem úgy, hogy elég tudásom van ahhoz, hogy másoknak is tanácsokat adjak.”

Kati végül egy blogban kezdte el a tudását megosztani a szélesebb közönséggel, ekkor még a Keti Bredso álnéven. Szépen lassan kezdte elhinni magáról, hogy a divatról alkotott képe másokat is érdekelhet, így kezdett el kiépülni körülötte egy olyan baráti kör, akiknek öltözködési tanácsokat nyújtott, segített a gardróbrendezésben.

Új kontextusba helyezett darabok

Az upcycling, mint kifejezés talán még nem is létezett, de semmiképpen sem került be a köztudatba, amikor Kati azt javasolta a barátainak, hogy egyes megunt darabjaikon ne adjanak túl, hanem alakíttassák át, és új formában viseljék őket. Kati megtervezte az új darabokat és egy varrónő segítségével le is gyártotta őket. Egyre merészebb ötletei születtek, amiket végül 2006-ban mutatott be először a Virág Judit Galériában.

A legnagyobb elismerés az volt számára, amikor neves divattervezők jegyezték meg, hogy a szemléletét tanítani kellene.

„Arra azért büszke vagyok, hogy a divatban rá tudok érezni a közelgő trendekre. A 2000-es évek pedig nagyon izgalmas időszak volt az öltözködés terén, és sok lehetőséget adott az upcyclingra. Rengeteg minőségi használtruha-üzlet nyílt Magyarországon, és rendszeresen bukkantam nagyon olcsón valódi kincsekre, amiket aztán kreatívan átalakíthattam.” – meséli Kati.

Hozzátéve, hogy sajnos ma már egyre kevesebb a jó darab a second-hand boltokban is, és inkább az internetet érdemes böngészni a különböző minőségi használt ruhákat adó-vevő vagy cserélő oldalakért. Kati jelenleg személyi stylistként segíti a hozzá fordulókat gardróbjuk rendezésében, testhezálló stílusok kialakításában, emellett tanít a KREA Design Iskolában. A Budapesti Divatiskolában a stylistképzés tantervét is ő állította össze, a Fábián Éva Sminkakadémia sminkes hallgatóinak pedig stílusismeret oktat.

Egy új projekt keretében, Szakács Gábor divatbloggerrel és Borbély Sándor színésszel workshopokat tartanak, melyek témája az öltözködésen, egyéni stílus kialakításán át zajló önismereti munka.

„A hívószavaink a kreativitás, önfelfedezés, játék. Szeretnénk rávezetni a résztvevőket, hogy a hozzájuk illő ruhadarabokban még a viselkedésük is megváltozik, és az önkifejezés is sokkal gördülékenyebben megy.”

Önkifejezés az öltözködés által

Kati a Covid-alatt dolgozta ki hatlépéses gardróbrendező módszerét, amelynek segítségével bárki rendet tehet a szekrényében, ráismerhet arra, mely ruhadarabokban érzi igazán komfortosan magát, hogyan tud egyéniségének és testalkatának megfelelően öltözködni. Kati háttérinformációkat oszt meg az öltözködés gyakorlati részét illetően, és feladatokat is ad, de a hangsúly az önálló szelektáláson van: a kliensnek magának kell kiválogatnia, mely darabokra van, és melyekre nincs többé szüksége.

„Ebben a folyamatban én csak tippekkel, tanácsokkal segítek a kliensnek, illetve abban is, hogy bizonyos elakadásokat feloldhasson magában. Ezek általában emocionális kötődések egy-egy ruhadarabhoz (például örökölte vagy egy kedves emléke fűződik hozzá), vagy azt nehéz elfogadnia, hogy drágán vett egy-egy olyan darabot, amelyre végül nincs szüksége. Ezeknek a feloldásában is tudom őt kísérni. A végső cél pedig az, hogy megtalálja önmagát, a saját stílusát, ami nem a trendek vagy mások követését jelenti.”

Kati szerint az öltözködésünk által azt is meghatározzuk, hogy kikhez szeretnénk elsősorban kapcsolódni. Ha valaki attól tart, hogy egy-egy merészebb ruhadarabban feltűnővé válik, kérdezze meg magától, ez miért és milyen közegben zavarja? Kati sokszor hallja, hogy még a merészebben öltözködők sem merik ugyanazt viselni vidéken, mint Budapesten, vagy éppen Magyarországon, mint Londonban.

Pedig a lényeg az, hogy bárhol ki tudjuk fejezni magunkat, és mindenhol megtaláljuk azt a közeget, melyhez kapcsolódni szeretnénk.

„Már nem érzem jól magam egy nem izgalmas ruhában – az egyediség lett számomra az elsődleges szempont az öltözködésemben. Kedvelem azokat a megoldásokat, melyek másnak már túl soknak vagy éppen zavaró hiányosságnak tűnnek –például a nem beszegett aljú nadrágokat, szoknyákat. Hétköznapi, egyszerű darabokat már nem hordok: számomra alapvető lett, hogy a forma, a szín, az eldolgozás vagy az anyag különleges legyen."

„Az évek során kitágítottam a komfortzónámat, az öltözködés nekem egy kreatív játék, és nem egy mindennapi szükséglet. Ez pedig bárki számára adott lehetőség, csak fel kell ismerni a játékterünket és felfedezni a személyiségünk komplexitását, és azt, hogy hogyan és mit tudunk megmutatni belőle az öltözködés által.”

Stylist: Pintér Judit

Smink és haj: Kiss Csilla

1.

Frakk kitűzőkkel, kockás szoknya és kalap SÜLE KATI

Atléta COS

Bakancs HÖGL

2.

Férfi zakó, mellény nyakkendős top és nadrág SÜLE KATI

Ing COS

Kalap MAX MARA

Lakk szandál HÖGL