Stana Alexandra: „Nincs olyan ember, akinek ne lennének mélypontok az életében, ez igaz a karrierre is”
Stana Alexandra táncművész keményen küzdött az álmaiért, nem olyan fából faragták, hogy könnyedén feladja a céljait. Ismerd meg kifinomult ízlését, és ugorj vele fejest a legstílusosabb szettek világába!
A Danicing with the Stars táncos showműsor táncosa igazán kreatív egyéniség, aki mindig nyitott új dolgokat felfedezni. Mostanra a tánc mellett a tartalomkészítő és műsorvezető karrierje is szépen ível felfelé.
A táncparketten sugárzik rólad az energia, ilyen vagy a színpadon kívül is?
Világéletemben nagyon vidám, pörgős csaj voltam, de ahogy mindenki másnak, nyilván nekem is voltak nehezebb időszakaim. Alapvetően ebben a pozitív szellemiségben nevelkedtem, és a mai napig ezt képviselem.
Neked munkád van vagy hivatásod? A pályatanácsadó szerint nagyon nem mindegy
Kitől örökölted a mozgékonyságodat?
Egyértelműen anyukámtól, neki köszönhetem, hogy megismerkedhettem a szertorna világával. Mindig próbált afelé terelni, hogy olyan pályát válasszak magamnak, amiben minden téren maximálisan ki tudok teljesedni. A táncos pálya rendkívül nehéz, kezdetben ezért is féltett ettől a hivatástól, de idővel belátta, nekem ez az utam. Az érettségi után egyébként pszichológiát akartam tanulni, de végül a szívemre hallgattam, és a Táncművészeti Egyetemen folytattam tovább a tanulmányaimat.
Hogy kezdődött a tánccal való kapcsolatod?
Hétévesen az egyik évnyitó ünnepségen láttam fellépni egy tánccsoportot. Emlékszem, odamentem a táncoktatójukhoz, megrángattam a szoknyáját, és közöltem vele, hozzá fogok járni táncot tanulni. A tanárnő természetesen azonnal hívta anyukámat, erősítse meg, hogy ugye ő is tud ezekről a tervekről. Már akkor is nagyon önálló voltam, tudtam, ha valamit el akarok érni, az csak rajtam múlik.
Szerencsére anyukám is mellém állt, utólag visszagondolva ma már tudom, hogy ez az ominózus pillanat, és az akkori önállóságom pecsételte meg a sorsomat. Persze volt olyan időszak nekem is az életemben, amikor úgy gondoltam abbahagyom, tinédzserként időnként elhatalmasodott felettem a lustaság, de valahogy aztán mindig visszataláltam az útra.
Az egyetemi továbbtanulással még magasabb szintre emelted a lécet.
Úgy mentem egyetemre, hogy közben a latin táncban felértem a csúcsra. Felnőtt táncpartneremmel, Gyurival addigra rengeteg szép eredményt értünk el. Még gyerek voltam, amikor elkezdetem versenyezni, és felnőttekkel kellett összemérni magam és a tudásomat, és a latin táncvonalon nagyon gyorsan megtapasztaltam, mennyire meg kell küzdeni a sikerért.
Ez a tapasztalás viszont rengeteget segített később az egyetemen. Először színházi, majd modern tánc szakon tanultam tovább, közben felvételt nyertem Markó Iván, majd az Experidance társulatba. Imádtam az egyetemi éveket, hálás vagyok, hogy az elméleti képzés mellett szinte az összes műfajban kipróbálhattam magamat.
A lázadó tinikorszakodon túl volt olyan pont, amikor felmerült benned, hogy abba akarod hagyni?
Szerintem nincs olyan ember, akinek ne lennének mélypontok az életében, ez igaz a karrierre is. Táncosként rengeteg akadály vár rád, de valahogy mindig erősebb volt bennem, hogy ezekben a helyzetekben ne feladjam, hanem inkább megküzdjek a feladatokkal. Ezeken szerintem minden táncos végigmegy, de ez így természetes. Másrészt nem abból a fából faragtak, aki egy kis nehézség miatt feladná az álmait!
Van olyan dolog még az életedben, ami a tánchoz hasonlóan felszabadító hatással van rád?
Kevesen tudják rólam, hogy korábban énekeltem, versenyekre jártam. Hangszeren is játszottam, ami nagyon jó alapot adott, de valahogy soha nem éreztem, hogy szeretnék benne jobban kiteljesedni. Az éneklést sem mertem felnőttként továbbvinni, néha volt egy-két fellépésem, de ez ennyiben ki is merült. Otthon viszont imádok énekelni, mert rendkívül kikapcsol.
A mai napig szeretek új dolgokat megismerni, nyelveket tanulni, és minden pszichológiával kapcsolatos témába beleásni magam. Kell, hogy mindig pezsegjen körülöttem az élet, valami folyamatosan fenntartsa az érdeklődésem, ezért sem tudnám magam elképzelni egy túlságosan monoton munkában.
A Dancing with the Stars táncos vetélkedő segítségével kicsit jobban beleláthattunk a táncos miliőbe, ami te is képviselsz...
Szerintem ez a műsor a lehető legjobbkor jött Magyarországra. Előtte két évet hajón dolgoztam külföldön, de sokat hallottam az itthon élő szakmabeliektől, táncosoktól, tanároktól, hogy csökkenő tendenciát mutat a tánc iránt érdeklődő fiatalok száma. Talán a műsor is hozzájárult ahhoz, hogy mostanra még nagyobb lett az érdeklődés a tánc iránt. Aki komolyabban elkezd vele foglalkozni, azonnal megtapasztalja, hogy a tévében látottak csak egy aprócska szegletét mutatják a valóságnak.
Rengetegen követnek a közösségi médiában. Gondoltad volna, hogy ekkora népszerűségre teszel majd szert?
Nem a népszerűség megszerzése motivált amikor igent mondtam a műsorban való szereplésre. Szerettem volna jól érezni magam, és maximálisan teljesíteni az aktuális táncpartneremmel. Az csak egy plusz, hogy időközben a tartalomkészítés is fókuszt kapott az életemben.
Soha nem voltak influenszer ambícióim, valahogy az élet alakította így. Még sokat kell tanulnom, de mindig figyelek rá, hogy csak olyan munkát, felkérést vállaljak el, ami számomra hiteles, amit tényleg szeretek, szívesen mutatok meg a követőimnek is.
Táncosként nem áll tőled távol a divat és a gyönyörű sminkek világa. Hogy állsz ezzel a kérdéssel, amikor éppen nem vagy színpadon?
A hétköznapokban a laza, sportos, de ugyanakkor nőies stílus áll hozzám a legközelebb. Úgy érzem, mostanra sikerült ezen a téren is megtalálnom önmagam. A sminkelés terén pedig a visszafogottabb, natúr sminkeket részesítem előnyben.
Nemrég a műsorvezetésben is kipróbálhattad magad, a Zsákbamacska című vetélkedőben láthatnak majd a nézők. Hogy érezted magad ebben a szerepben?
Óriási kihívásként életem meg ezt az új szerepet, boldog vagyok, hogy ezt az oldalamat is megmutathatom a nézőknek. Szuper csapattal dolgozhattam együtt, a műsorvezető társaimmal tökéletes volt az összhang, és ezek mind kellettek ahhoz, hogy teljesen lelazuljak a forgatások közben, és száz százalékosan bele tudjak helyezkedni a feladatba.
Hogyan képzeled el a jövődet?
Egy táncos életében mindig kardinális kérdés, meddig folytatja a karrierjét, és mikor dönt úgy, hogy más vizeken hajóz tovább. Mindenkinek az egyéni döntése, mikor hagyja ott a színpadot. Nincs bennem emiatt aggódás, hogy mi lesz velem a későbbiekben. Az egyetemi végzettségemmel, a nyelvtudásommal biztos, hogy megállom majd a helyem más területen is. Nem titkolt vágyam, hogy a jövőben a műsorvezetésben is jobban kiteljesedhessek, de ehhez még rengeteget kell tanulnom.
Természetesen a tánc valamilyen formában mindig jelen lesz az életemben, de egyelőre most még gőzerővel a színpadnak szentelem magam. Biztos vagyok benne, ahogy a jelen, úgy jövő is nagyszerű lehetőségeket tartogat a számomra!
Stylist: Kiss Márk
Smink: Kürti Nanett
Haj: Márkus Eszter