„A belső munka a legfontosabb” - Sipos Viki stílustanácsadóval beszélgettünk

2025. március 9.
Sipos Viki karrierje során több fordulópont is volt, amelyek a stylist és szín- és stílustanácsadói pályára vezették
Sipos Viki karrierje során több fordulópont is volt, amelyek a stylist és szín- és stílustanácsadói pályára vezették
Fotó: Czukor Zoltán

Csillogás, önazonosság és játékosság – ezek jellemzik Sipos Viki stylist, szín- és stílustanácsadó munkásságát. Nemcsak abban segít, hogy ügyfelei megtalálják a saját stílusukat, hanem tavaly piacra dobott egy izgalmas öltözködős kártyapaklit is, amely játékos módon inspirálja az önkifejezést.

Az interjúban Sipos Viki mesél karrierje fordulópontjairól, a kártyajáték születéséről és a mindennapi ragyogás titkairól.

Hogyan indultál el a stylist és szín- és stílustanácsadói pályán? Mi volt a fordulópont, ami ehhez a szakmához vezetett?

Nagyon hosszú folyamat volt ez, tulajdonképpen kislányként kezdődött és csaknem 30 évvel később ért be. A divat mindig szívem csücske volt, de sosem tekintettem rá potenciális karrierútnak. Pályámat tekintve a kulturális, szervezői és kommunikációs terület felé vettem az irányt, majd az egyetem mellett elvégeztem egy stylist képzést. Valójában jóval később, a második kisfiam születése után történt bennem valami, amikor beiratkoztam Huszka Ágihoz, hogy színelméletet tanuljak.

A gyakorlás során elkezdtem roppantul élvezni ezt a kapcsolódási formát, örültem, hogy segíteni tudok a nőknek. Volt egy követőm, aki megkeresett, hogy segítsek neki szetteket összeállítani a gardróbjából, majd, amikor Czukor-Szabó Anett barátnőm belevágott a Cukorka Szabóságba és megkért, hogy segítsek az első fotózásán a hajkendőit felvonultató modellek felöltöztetésében, akkor éreztem, hogy ez az utam.

Milyen korábbi tapasztalatok alakították a stílushoz és a színekhez való viszonyodat? Vagy mindig ilyen önazonosan öltözködtél?

Kislányként a nagymamám varrógépe mellett ülve lapozgattam az OTTO katalógust és rendeltem tőle a ruhákat a Barbie babáimnak, anyukám pedig a BURDA magazinokból varrta nekem a pörgős szoknyákat. A 2000-es évek elején nyitottak az első plázák, emlékszem tinédzserként, hogy milyen büszkén sétáltunk az új fast fashion ruháinkkal.

Én is próbáltam megfelelni, elbújni, beilleszkedni és kitűnni is talán. Jelenleg az a szabadság, amit megélek az öltözködésben, az egészen újkeletű, a koromnak, a korszellemnek és a gyerekeimnek jár érte köszönet. Anyaként felerősödött a belső hangom, amit tisztán hallok és amit kommunikálok a ruháimmal, kiegészítőimmel is. Nem kell megfelelni senkinek, csak saját magamnak.

glamour plusz ikon Reneszánszukat élik a pláza-márkák

Reneszánszukat élik a pláza-márkák

Milyen tippeket adnál azoknak, akik szeretnék megtalálni a saját stílusukat?

Gondolják át, hogy ha bármit felvehetnének, akkor milyen ruhákat viselnének. Én nagyon szeretem és tudom is viselni a feltűnőbb darabokat, ezzel igyekszem inspirálni másokat, hogy merjenek kilépni a megszokottból, ha másra vagy többre vágynak, de ez nem jelenti, hogy mindenkinek talpig flitterben kell rohangálnia az utcán. Az egész lényege az, hogy boldogságot okozzon és az öltözködés ne nyűg legyen.

Szerintem a belső munka, önmagunk letisztázása a legfontosabb.

Lehet, hogy ez valakinél nem belülről indul, hanem kívülről: megismerjük a színtípusunkat, elmegyünk stíluselemzésre, elmélyedünk a testalkati adottságainkban.

Korábbi tapasztalatai alakították a stílushoz és színekhez való viszonyát
Fotó: Czukor Zoltán

Tavaly novemberben debütált a WeTime-mal közös kártyajátékotok. Mi inspirált téged egy öltözködéssel kapcsolatos játék megalkotására?

Én az öltözködésre egy mély tartalommal bíró, de könnyed, tét nélküli játékként, az önkifejezés művészeteként tekintek, szerettem volna, ha ez az üzenet sokakhoz eljut. Régóta pihent a fiókban az ötlet, de megfogalmazódott bennem, hogy jó lenne egy tárgyba zárni az energiáimat és a gondolkodásmódomat.

Tudtam, hogy nem egyedül szeretném tető alá hozni a projektet, ezért megkerestem az ötlettel Lucz-Krajcsovics Szandit, aki már rutinos kártyakiadó volt a WeTime paklikkal. Sokáig gyűjtöttem a bátorságot az első hangüzenetemig, amire villámgyorsan jött a pozitív válasz. Lender Andi grafikai munkája tette teljessé az egészet, így született meg a Fogaskérdés!

Hogyan működik a játék, és milyen típusú kártyákkal találkozhatunk?

A Fogaskérdés kártyapakli dobozába hatvan kérdést, üzenetet, feladatot csomagoltunk, különböző kategóriákként: Tedd meg! Gondold át! Inspirálódj! Légy bátor! Önismeretre, játékra, fenntarthatóságra és gardróbáttekintésre sarkallunk a kártya által. Tíz, a hazai divatszcénából ismert szakértő is közreműködött a kártyacsomag színesítésében, az ő üzeneteiket is megtaláljátok a lapokon. Nagyon pozitív, szeretetteljes fogadtatása volt a Fogaskérdésnek, hálásak vagyunk a visszajelzésekért.

Sipos Viki számára fontos a szabadság az öltözködésben és az önazonosság kifejezése
Fotó: Czukor Zoltán

Mit jelent számodra a "csillogás" a mindennapokban, és hogyan jelenik meg az öltözködésedben?

Belső ragyogást. Nagyon sokszor csak a fényes felületekkel, flitterrel, metállal hozzuk ezt összefüggésbe – nem tagadom, én tényleg imádok bennük csillogni – de valójában az a lényeg, hogy amikor belenézek a tükörbe, akkor mosolyogjak magamra. Ezt lehetetlen mindennap elérni,

kell, hogy megengedőek legyünk magunkkal és ne ostorozzuk magunkat, ha nincs kedvünk, energiánk, lehetőségünk épp jól kinézni.

De ha én magamnak tetszem, ha alkotok valami bravúrosat a ruháimból, ha szabadnak érzem magam és nem érdekel, kinek tetszik, amit viselek és kinek nem, az maga a „csillogás”. Lélekben, szemben.

Sipos Viki gyermekkora óta szerette a divatot és varrni is tud
Fotó: Czukor Zoltán

Hogyan éled meg a sugárzó személyiséged hatását a munkád során?

Köszönöm, ezt bóknak veszem! Én ezt az energiát sokáig úgy éltem meg, hogy nagyon sok érzés hullámzik bennem, nagyon sok vagyok, érzem, hogy valami dübörög bennem, de nem tudom hova elvezetni. Azzal csak nemrég szembesültem, hogy vannak, akik szeretnek ezekben az energiákban fürdőzni és ez számomra hihetetlenül felszabadító érzés.