Olaszországban összeér a divat, a művészet és az építészet, ráadásul nem is akárhogy
Gucci, Armani, Fendi, Prada – a nagy olasz divatházak nemcsak nagy divatmúlttal rendelkeznek, de olyan korlenyomatot is hagynak, melyet mindenképpen érdemes megőrizni a jövő generációi számára. Ők is ezt vallják, ezért munkásságaik, valamint a világ kulturális és művészeti örökségeinek bemutatására olyan lenyűgöző múzeumokat alapítottak meg, melyek építészeti szempontból is páratlanok.
Olaszország legmesésebb tájain számos olyan épületet találunk, melyek különböző vállalati egységként, központként vagy ahol művészeti-kulturális térként, kiállítóteremként funkcionálnak. Firenze, Milánó és Róma tele van csodás turisztikai látványosságokkal és nevezetességekkel. Ha azonban divattörténeti szempontból szeretnéd megtekinteni ezeket a városokat, akkor érdemes meglátogatnod a következő helyszíneket.
Általuk egy kicsit közelebb tudunk kerülni a múlthoz, az ikonikus ruhákhoz és persze a jelentős divatpillanatokhoz is, de betekintést nyerhetünk a mai kor trendjeibe, korszellemébe és inspirációs forrásaiba is. Sőt: talán egy kicsit a jövőhöz is közelebb kerülünk.
Firenze maga a divatparadicsom
Firenze elképesztő energiákkal rendelkezik: művészetileg és építészetileg is rendkívül jelentős, ráadásul több divatmúzeuma is van. Az egyik legfelkapottabb most a Palazzo della Mercanzia épületében található Gucci Garden, ami a turisztikai látványosságok közvetlen közelében helyezkedik el. Könnyen be lehet térni, ha rosszra fordulna az idő, nagyjából egy óra alatt kényelmesen be lehet járni az egész múzeumot.
A múzeumba betérve olyan, mint a 60-as, 70-as évekbe csöppentünk volna, minden nagyon színes és retró, teljesen a márka előző kreatív igazgatója, Alessandro Michele stílusát tükrözi, nem meglepő, hogy ő is emelte ezt a múzeumot. A helyválasztás nem véletlen: állítólag az épületben volt a helyi céhmesterek egykori székhelye, az előtte lévő téren pedig máglyán égették meg azokat a különcöket, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak beilleszkedni a társadalomba.
A szintén különcnek számító tervező pompás ötletnek gondolta ezt a helyszínt a Gucci Garden egyedi múzeumának, ahol modern, kicsit elvont falfestményekre, jelmezekre és különlegességekre érdemes számítani, melyek Alessandro Michele munkásságát ölelik fel. Ezenkívül van benne egy étterem és egy ajándékbolt is, a nyolc eurós belépő száz százalékát pedig a firenzei művészi remekművek megőrzésének finanszírozására használják fel.
Hasonló élményt biztosít a mindössze tíz perces sétára található Salvatore Ferragamo Museo, ahol nem töményen kapjuk a divatot, inkább csak módjával, más művészi örökségekkel együtt kombinálva. A „vállalati” múzeum a Palazzo Spini Feroni alagsorában található, ami 1289-ben épült, egykor nemesi palotaként, luxusszállodaként, valamint a városi tanács székhelyeként is működött. 1938 óta pedig egy bázis: itt nyílt meg az első üzlet, de vannak itt varrodák, műhelyek, irodák, irattárok és kiállítótermek is.
A fő kiállítóegységben az alapító munkásságát és korhű tervezéseit, valamint hatalmas jelmez- és cipőgyűjteményét láthatjuk, a múzeum többi részében pedig különböző időszakos kiállításokat tekinthetünk meg. A legtöbbször formatervezési, szobrászati, valamint más dizájnnal és művészetekkel kapcsolatos tárlatok kerülnek itt bemutatásra, de ezek tökéletes összhangban vannak a régmúlt divatját bemutató Salvatore Ferragamo kiállítással.
Belül egyébként csodálatos freskók és stukkók díszítik az épület mennyezetét, ezért, ha még a divatkiállítás annyira nem is vonz, még akkor is érdemes meglátogatni ezt a kiállítást. Ezeket azonban Milánó divatpalotáiról is el lehet mondani.
Milánóban régiségeket varázsoltak monumentális divatpalotákká
Milánónak nincs kortárs művészeti múzeuma – elsősorban ezt a tényt próbálta pótolni a Miuccia Prada és Patrizio Bertelli által alapított Fondazione Prada, melynek 2015 óta ez a főhadiszállása. A kortárs művészetet és a kultúrát támogató alapítvány domináns milánói épülete eredetileg egy 1910-ben épült sörgyár, raktárokkal, silókkal, laboratóriummal és egy tetszetős kis udvarral. Kívülről vastag nehézbetonok fedik, szinte áthatolhatatlan, zárt palotának tűnik, amit csak a középen kiemelkedő arany főépület tesz olyan kiemelkedően látványossá.
Ezt a külsőt nagyjából tíz évvel ezelőtt álmodta meg a Rem Koolhaas által vezetett OMA Studio építésziroda, melynek eredményeként sokkal kevésbé lett ipari formája a tagolt épületegyüttesnek. Ez nem egy Versailles, francia kerteket és barokkos díszítésű elemeket itt ne keressünk, de nem is e célból jött létre ez a hely. Nagy, letisztult vonalai kitűnő helyet szolgáltatnak azoknak a vásároknak, kiállításoknak, fesztiváloknak és művészi előadásoknak, melyekben Milánó városa a Fondazione Prada létrejötte előtt nagyon is szűkölködött.
Vannak állandó kiállításai, projektjei és híresebb, turnézó projektjei is, melyekre általában hatalmas az érdeklődés. Körülbelül tizennyolcezer négyzetméterrel rendelkezik, ami elegendő teret biztosít több kiállítótér, egy hatalmas adminisztratív részleg, több műterem és persze, egy előadói tér számára – de jelenleg is folynak a fejlesztések és az épületegyüttes kibővítésének tervezési, építési munkálatai.
Alaprajztól szabásmintáig – Építészek, akik divattervezőként születtek újjá
A látszólag üres, de belül nagyon is gazdag és értékes modern csodának pedig pont az a legnagyobb előnye, hogy folyamatosan fejlődésben és kölcsönhatásban van a művészettel és a kultúrával. Mindazonáltal, minden funkcionálható részt megtartottak benne a felújítási és az építési munkálatok során, amire az Armani Silos esetében is figyeltek. Ez a szintén Milánóban található monumentális művészeti tér tényleg pont úgy néz ki, mint egy siló – de ez nem meglepő.
Eredetileg a Nestlé lelőhelye volt, régen itt tárolták a gabonát és más értékes élelmiszeri forrásokat, melynek tereit az újjáépítés során mind megtartottak. „Azért neveztem el Silosnak, mert ez az épület korábban élelmiszert tárolt, ami elengedhetetlen az élethez. Számomra éppúgy, mint az étel, a ruha is az élet nélkülözhetetlen része” – mondta Giorgio Armani az egyik kiállítás megnyitóján.
Az immár Armani-palotaként funkcionáló épületet maga Giorgio Armani jóváhagyásával tervezte meg Tadao Ando. A cél egy olyan nagy és letisztult, zavaró részletektől mentes tér megalkotása volt, ahol az 1975-ben alapított divatház történetét, korai és jelenlegi kollekcióinak darabjait, valamint fejlődését követhetjük végig. A kiállítótermek mellett az időtlen stílusosságot ünneplő négyezerötszáz négyzetméteren elterülő múzeumban olyan digitális archívumokat bemutató terek is helyet kaptak, melyek Giorgio Armani élettörténetét, inspirációinak forrását, pályafutását, skicceit, vázlatait és a teljes tervezési munkafolyamatát is bemutatják.
Rendkívüli érdekességekkel találkozhat az, akit érdekel a divattörténelem: a folyamatos tárlatok mellett pedig különleges projektek is otthont ad a siló – igaz, csak azoknak, amik valamilyen formában köthetőek az Armani névhez köthetőek. Bár az Armani Silos jelenleg nincs nyitva, érdemes figyelni a híreket, mert a következő hónapokban egy olyan hatalmas kiállításra készülnek, ami a divatház ötvenedik évfordulóját méltón meg akarja ünnepelni.
Egykor még Mussolini is a csodájára járt a mai Fendi központnak
A siló után igazi látványosságnak számít a római Fendi központ, nevén a Palazzo della Civiltà Italiana is, ami a város üzleti negyedében helyezkedik el. 1938-ban tervezte három olasz építész (Giovanni Guerrini, Ernesto La Padula és Mario Romano) Mussolini felkérésére, aki itt akarta megrendezni a római világkiállítást. Terve sajnos nem jött össze, közbeszólt a második világháború kitörése, de ez a Colosseum-szerű, fasiszta építmény azóta is Róma egyik legszebb épülete.
A hatszintes, tavertin márványból kirakott Fendi központ racionalista és neoklasszicista stílusban került megvalósításra: szimmetrikus ívsorozatai pedig a múlt, a jelen és a jövő állandóságára utalnak. Ugyanilyen értékeket képvisel a Fendi is, tulajdonképpen ezért is bérlik ezt a csodát 2015 óta. Fontos megjegyezni, hogy ez egy divatbirodalom főhadiszállása, nem kifejezetten egy múzeum, ezért csak az első emeleten lévő kiállítási tér van időszakosan nyitva a publikum számára, illetve különleges alkalmakkor az épület harmadik emelete és a belső udvara.
Ennek ellenére érdemes meglátogatni, mert kívülről is egy kész mestermű, ami azt üzeni: a divat, az építészet és a művészet mindig kitűnően megfér egymás mellett.
