Tényleg elveheti a divatiparban dolgozók munkáját az AI?

A mesterséges intelligencia térhódítása a divatiparban is érezteti hatását – új dimenziókat nyit meg a tervezéstől kezdve a vásárlói élményig. A technológiai fejlődés tükrében azonban felmerül a kérdés: tényleg elveheti a divatiparban dolgozók munkáját az AI? A kérdés kapcsán egyre több aggódó hanggal találkozhatunk, a téma körül parázs viták bontakoznak ki. A válasz azonban nem intézhető el egy egyszerű igennel vagy nemmel.

A munkahelyek elvesztésével és/vagy gyökeres átalakulásával kapcsolatos dilemma nagyobb hangsúlyt kap az új technológiával kapcsolatos párbeszédben. Azonban a generatív mesterséges intelligencia valójában nem egy globális humánerőforrás-apokalipszis első jele, hanem inkább bepillantás a munkavégzés egy teljesen új, eddig nem tapasztalt világába.

Szövegből videó, virtuális modellek, mindent átszövő technológia

A McKinsey & Company jelentése szerint az AI és az automatizáció valóban vezethet munkahelyek megszűnéséhez, de még a mesterséges intelligenciának leginkább kitett foglalkozási kategóriákban is képződhetnek új munkahelyek 2030-ig. Vagyis, a munka nem vész el, csak átakul.

Az előrejelzések szerint a mesterséges intelligencia leginkább a tervezést és gyártást, a marketinget és értékesítést, továbbá az ügyfélszolgálatot alakítja át, de hatással van az olyan területekre is, mint az egyénre szabás, készletgazdálkodás, piacelemzés vagy trendelőrejelzés.

Szakértőnk, Kánai András jövőkutató emlékeztet továbbá, hogy a Midjourney-hez hasonló, szövegből képet alkotó algoritmusok létrehozhatják egy-egy termék látványos kreatívját. Az OpenAI által nemrég bemutatott Sora pedig élethű videót, termékbemutatót is képes előállítani pusztán szöveges promptokból.

Sőt, ma már a ruhák bemutatásához sem kellenek feltétlenül hús-vér modellek, erre többek között a 2016 óta létező, félig brazil, félig spanyol modell, Miquela Souza, a Brud kreatívügynökség virtuális, erős Insta jelenléttel bíró influenszere a – nem élő – példa, a The Digitals nevű ügynökség pedig már kizárólag digitális modelleket alkalmaz.

„A divatipar – mint a nevében szereplő ’ipar’ szó is mutatja – egy teljes, a tervezéstől a vásárlásig, sőt, a visszavitelig terjedő ökoszisztémát jelent. A kérdés tehát már nem az, hogy ténylegesen elveheti-e a divatiparban dolgozók munkáját az AI, hanem hogy vajon a divatipar mely pontján jelenhet meg úgy a mesterséges intelligencia, hogy az emberi munkavesztéshez vezessen? Nos, a rossz hír az, hogy tulajdonképpen mindegyikben.” – összegzi a kutató.

A „külső agy” szerepe

Egy általam, a közvetlen környezetemben végzett, rögtönzött, nem reprezentatív kutatás szerint a 25-35 éves budapesti, marketinggel foglalkozó vagy a kreatíviparban tevékenykedő csoport tagjai között is megoszlanak a vélemények a mesterséges intelligencia munkájukra, munkavégzésükre gyakorolt hatásairól.

A marketingesek kiemelték a ChatGPT-hez hasonló eszközök előnyeit, hozzátéve, hogy noha napi szinten használják ezeket, „nem lehet magára hagyni” a mesterséges intelligenciát, kell, hogy ellenőrizzék, finomítsák a kapott eredményeket. A kreatíviparban tevékenykedők egy része ugyan már elkezdte feltérképezni az AI-ban rejlő lehetőségeket (például a Midjourney-t), de ambivalens érzései vannak a technológiával kapcsolatban az egyediség, eredetiség, az emberi „lelkület” hiánya és a szerzői jogi kérdésekkel összefüggésben.

Kánai András szerint a generatív mesterséges intelligencia megfelelő kezekben szupererőként működhet. Az affinitással, tapasztalattal rendelkező tervező munkáját felgyorsíthatja és megkönnyítheti a külső, sosem fáradó, havi bérezését tekintve olcsón használható „külső agy" igénybevétele. Érdemes lehetőségként tekinteni: mit tudok kihozni belőle? Hogyan segítheti a munkámat az új eszköz? A kutató hozzáteszi: a divat az esztétikával, az imázzsal játszik, a mesterséges intelligencia pedig képes egy következő szintre emelni ezeket. Emellett az üzleti előnyök kiaknázásának lehetőségét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Látni kell ugyanis, hogy az emberi érintés és kreativitás vitathatatlanul fontos tényezők a divat világában, hiszen az iparág az emberek külső megjelenésére és belső érzéseire épül, illetve ezek körül forog. Ugyanakkor naivitás lenne azt gondolni, hogy a technológiai hatékonyság, a költségcsökkentés és az automatizálás nyújtotta piaci előrelépést nem kezelik prioritásként a profitorientált divatvállalatok.

Emellett kiemelten fontos azonban, hogy a mesterséges intelligencia utat mutasson egy fenntarthatóbb és etikusabb (divat)jövő felé is.

A kulcs az alkalmazkodás

Érdekes kérdés az is, hogy vajon miként alakíthatja át a fast fashion márkák gyakorlatait a mesterséges intelligencia, illetve milyen jövőkép rajzolódhat ki előttünk ezen a területen a munkaerőpiacot és az ellátási lánc különböző szintjein dolgozók sorsát tekintve?

Abban az iparágban, amelynek foglalkoztatási rendszere továbbra is felvet etikai kérdéseket és amelynek humánerőforrással kapcsolatos metódusai gyakorlatilag még mindig átláthatatlanok, milyen reformokat indukálhat vagy támogathat a mesterséges intelligencia?

Egy, az Egyesült Királyságban, a Tank PR ügynökség által készített kutatás kimutatta, hogy a divatipar van leginkább felkészülve a mesterséges intelligenciára, vagyis itt a „legmagasabb” az AI technológiával kapcsolatos szerepkörök aránya, 4,44%. A GlobalData által megosztott állásbejelentési adatok szerint a ruhaipar 8865 aktív állást tett közzé a mesterséges intelligenciához kapcsolódóan 2019 novembere és 2023 novembere közötti időszakban.

Vélhetően ezek a számok a technológia fejlődése nyomán emelkedni fognak. A fejlődéshez és az ezzel együtt járó folyamatokhoz pedig a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodnia kell.

„A technológia az e területen kevésbé képzett emberek számára is elérhető, olcsó és könnyen használható már ma is” – mondja Kánai András, aki szerint minden trendnek van egy ellentrend párja is. Ki tudja, hátha mi, emberek, ismét elkezdjük megbecsülni az élő, lélegző, távolról sem tökéletes bőrrel, idomokkal és kinézettel rendelkező társainkat... Talán az atomizálódás ellentételezéseképp igenis marad még tere az élő divatbemutatóknak.

Mitől félünk pontosan?

Szakértőnk úgy véli, a félelem elsősorban a változás gyorsaságára vonatkozik. „Két éve még nem voltak a mainstream érdeklődés részei az élethű fotókészítő algoritmusok, de ma már az intézményes Hollywood hanyatlását vizionálják egyesek. Nem gondoltuk volna azt sem, hogy a fordítók, írók, vagy akár analitikusok, sőt, matematikusok munkája is veszélybe kerülhet – azt gondoltuk, hogy a gépek, az automatizálás először a fizikai munkákért jön el."

„Hozzá kell tenni, hogy azért egyelőre több a disztópikus, borús elgondolás, mint a realizmus.” – teszi hozzá a szakértő.

Kánai emlékeztet: a mesterséges intelligencia még nem okozott tömeges munkavesztést, és nehéz elképzelni, hogy az erős szakszervezeti hagyománnyal rendelkező Európában a kormányok tétlenül nézik majd értelmiségi választóik tömeges munkanélkülivé válását. A szakértő szerint még az sem kizárt, hogy emberkvótát ír majd elő az Unió.

„Nem tudjuk pontosan, hogy ez a lavina hol áll meg. Még az is benne van a pakliban, hogy egy gigantikus, a piaci befektetők által felfújt hype közepébe kerültünk. Volt már ilyen, láttunk már ilyet, az elmúlt fél évszázadban sokszor, az AI területén pedig már minimum kétszer” – véli a kutató.

Nincs minden veszve

Az AI megjelenése a divatiparban kétségtelenül átalakítja a munkaerőpiacot, de nem feltétlenül jelenti a munkahelyek tömeges elvesztését. Ahogy a múltban minden nagy technológiai ugrás során, úgy most is adaptációra és új készségek elsajátítására van szükség.

A legsebezhetőbb területeken dolgozóknak fejleszteniük kell digitális kompetenciáikat az AI-jal való zökkenőmentes együttműködés érdekében. A mesterséges intelligencia tehát nem ellenség, hanem egy eszköz, amit, ha helyesen és tudatosan használunk, új lehetőségeket azonosíthatunk nemcsak a divatiparban, de más területeken is.

Szerzőnk Zahorján Ivett végzettsége szerint bölcsész és médiaszakértő, aki jelenleg főként újságírással és tartalommarketinggel foglalkozik. Írásait különféle lifestyle és kulturális magazinok, valamint irodalmi és képzőművészeti folyóiratok közölték. A Rebellive blog alapító főszerkesztője. Elsősorban az öltözködéskultúra változásai, a különböző kommunikációs stratégiák, a fenntarthatósági törekvések, a szociális érzékenyítés és a mesterséges intelligencia lehetőségei érdeklik.