„Made in…” – Mit rejt valójában a ruháid címkéje?
Manapság egyre többen keresik a választ arra, vajon tényleg jobb-e helyi gyártású ruhákat vásárolni, illetve mennyire megbízható a származási ország címkéje. A „Made in…” feliratok mögött sokszor bonyolult ellátási láncok húzódnak meg, amelyek jóval több szakaszból állnak, mint amire elsőre gondolnánk. A kérdés az, hogy a helyben készült ruhák valóban etikusabbak-e?
Amikor egy ruha címkéjén „Made in Poland” feliratot látunk, könnyen hihetjük, hogy teljes egészében ott készült a termék, pedig az anyagok és a részegységek gyakran több kontinensen áthaladva válnak késztermékké. A származási ország címkézésére vonatkozó szabályok országonként eltérnek, és sokszor nem tükrözik a valóságot.
Az USA-ban például csak akkor használható „Made in USA” felirat, ha az anyagok előállítása és a gyártás teljes szakasza az országban történik, míg az Egyesült Királyságban és az EU-ban lazábbak az előírások: egy ruhadarab akkor is viselheti az ország nevét, ha ott csak a végső átalakítás történt.
A márkás holmikat könnyű megszokni, de azt nem, hogy mit kell tenni érte - Dr. Hevesi Kriszta a sugar jelenségről
A globalizáció és a gyors divat iránti igény tovább növelte a ruhák iránti keresletet, és csökkentette az ellátási lánc átláthatóságát – vajon a címkék tényleg hitelesek, vagy csupán elfednek egy kizsákmányoló rendszert?
A lokális divat környezetkímélő hatása
Egy ruhadarab útja hosszú és sokrétű: ritkán történik meg, hogy a nyersanyagok egyazon helyen jutnak el a termesztéstől a feldolgozáson át egészen a varrásig és az értékesítésig. Egyetlen póló vagy nadrág esetében is számtalan különböző helyszínen zajlik a gyártás – a pamut esetében például az alapanyagot egyik országban termesztik, majd egy másik helyen szövik anyaggá, és talán egy harmadik országban szabják, varrják késztermékké.
A helyben gyártott ruhák előnye elméletileg az, hogy nagyobb rálátást biztosíthatnak a márkák számára az ellátási láncukra, és helyben könnyebb is felelősségre vonni őket, ha például károsítják a környezetet. Ha egy gyár a közelben szennyezi a vízkészletet, a lakosság gyorsabban értesülhet róla, és nagyobb nyomást gyakorolhat a felelősökre. Ám az ellátási lánc legtöbbször globálisan behálózott:
hiába történik a varrás közelben, a flitterek, festékek vagy egyéb anyagok nagy valószínűséggel távoli országokból érkeznek.
Helyi vagy fenntartható darabok vásárlásakor az anyagok eredetét is érdemes megkérdezni, nemcsak a címkén szereplő országot. A Global Organic Textile Standard (GOTS) és hasonló tanúsítványok segíthetnek, hogy biztosak legyünk abban, hogy a ruhadarabunk mentes a mérgező anyagoktól.
Az igaz, hogy a helyi gyártás drágább, de etikusabb választás, mivel támogatja a helyi gazdaságot és kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mivel nem kell kontinenseken át szállítani a termékeket. A helyi gyártás további előnye, hogy a márkák szorosabban figyelemmel kísérhetik a gyártási folyamatokat, ami hozzájárulhat a pazarlás csökkentéséhez és a később hulladékká váló felesleges ruhadarabok mennyiségének mérsékléséhez.
Körcsönyei Polla: „Sokkal könnyebben mondok nemet, mint igent”
Kik készítik a ruháinkat?
A gyors divatmárkák gyakran olyan országokból választanak beszállítókat, ahol az olcsó munkaerő és a laza munkajogi szabályok miatt komoly visszaélések jellemzők. Az alacsony fizetések és embertelen körülmények számos ruhagyártó országban hétköznapi valósággá váltak: a munkások sokszor hosszú munkaidővel, kényszerű túlórákkal, biztonságos munkakörülmények hiányával, sőt szexuális zaklatással és diszkriminációval szembesülnek.
Ha a gyártás távoli helyeken történik, a fogyasztók számára szinte lehetetlen betekinteni a ruhák mögötti valóságba, így sokszor rejtve marad, milyen áron készülnek az olcsó darabok. Az átláthatóság hiánya nehezíti, hogy a márkákat felelősségre vonjuk, és biztosítsuk a dolgozók jólétét, ezért sokan hisznek abban, hogy a helyi gyártás megoldást jelenthet.
A helyben készült ruhák azonban nem mindig garantálják a tisztességes bánásmódot. Egy 2022-es tanulmány szerint például az Egyesült Királyságban, Leicesterben a megkérdezett ruhaipari dolgozók több mint fele minimálbér alatti fizetésért dolgozott, ötvenöt százalékuk pedig nem kapott szabadságpénzt. Sokan szerződés és fizetési jegyzék nélkül, bizonytalan helyzetben dolgoznak.
Az USA-ban, Dél-Kaliforniában is több ezer munkás készít ruhákat vezető márkák számára, miközben minimálbér alatt keresnek és hetente akár hatvan órát is dolgoznak nem biztonságos körülmények között. Hasonló körülmények Romániában és Magyarországon is előfordulhatnak. A helyi gyártás ugyan növelheti az ellenőrzést, de ez önmagában nem elég: átláthatóság, munkajogi szabályok betartása és fogyasztói nyomás szükséges a méltányos munkakörülmények biztosításához.
Fuller Bianka: A mentális egészség miatt kötelező a mértéktartó képernyőhasználat
A ruhaiparban a nők, különösen a színes bőrű nők, állnak a termelés középpontjában: ők azok, akik kemény munkájukkal a ruháinkat életre keltik. A globális ellátási láncok megélhetési lehetőségeket nyújthatnak, ám ezeknek a láncoknak az árnyoldalairól is beszélni kell.
A nemi alapú erőszak és diszkrimináció sajnos gyakran előfordulhat, hiszen sok nő kiszolgáltatott helyzetben van. A női dolgozók sajátos igényei, például a gyermekgondozás vagy rugalmas munkaidő iránti igény, gyakran figyelmen kívül maradnak, noha ezek különösen fontosak számukra, mivel általában ők a család elsődleges fenntartói.
A divat világában nemcsak az emberek, hanem az állatok is sok esetben áldozatai az ipar követelményeinek. Az állati eredetű anyagok – például a bőr, a gyapjú vagy a szőrme – előállítása jelentős hatással van mind az állatokra, mind a környezetre. A World Animal Protection szervezet létrehozott egy indexet, amelyben ötven ország állatjóléti szabványait rangsorolják.
Például a világszerte forgalmazott bőr nagy része olyan országokból, mint Kína és India származik, ahol az állatjóléti szabványok gyakran nem elég szigorúak. Így, ha fontos számunkra az állatvédelem, érdemes elkerülni az ilyen helyekről származó bőrárukat, különösen akkor, ha nem rendelkeznek állatjóléti tanúsítvánnyal.
Ellenőrizzük a helyi tervezőket
A helyben gyártott márkák támogatása jó döntés lehet, ha azok a legjobb gyakorlatokat alkalmazzák a környezetterhelés csökkentésére. A lokalitás növelheti az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, miközben a helyi vállalkozásokat erősítik a fast fashion cégekkel szemben.
Azonban a divatipar bonyolultsága miatt még helyi gyártás esetén is nehéz teljesen helyi forrásokra támaszkodni, így fontosabb kérdés, hogy a magyar márkák mennyire elkötelezettek a fenntarthatóság és átláthatóság mellett az ellátási láncukban, valamint ezeket mennyire kommunikálják felénk.
Ha nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, nem tudunk kiteljesedni sem a munkában, sem a magánéletben
A fenntarthatóság mértékében segítséget nyújthat a Good On You platform, amely az egyik legmegbízhatóbb forrás a divatmárkák értékelésére. Az alkalmazásban és az online adatbázisban ellenőrizhetjük, hogy egy márka milyen hatással van az emberekre, a környezetre és az állatokra, így könnyebben dönthetünk, hogy vásárlásunkkal kiket szeretnénk támogatni.
Bár tökéletes megoldás nincs, a fast fashion elkerülése, a kevesebb vásárlás és a használtruha választása biztos lépést jelent egy fenntarthatóbb jövő felé – az emberek, az állatok és a bolygó érdekében egyaránt.