Koppenhága utcáiról a globális divattérképre: mit tud a dán divat?
Koppenhága az új Berlin, úti célja a kreatív elméknek és a trendekre érzékeny városi bennszülötteknek. Éles szabásvonalak, elsőrangú alapdarabok, lebegő oversized méretek, vibráló csíkok és négyzetek - íme néhány jellemzője a trendszetter koppenhágai street wearnek.
Mi az, ami annyira vonzóvá teszi dán fővárost és mit tud a (skandiván) dán divat, ami felhelyezte Koppenhágát a nemzetközi divattérképre New York, London, Milánó és Párizs mellé alternatívaként. Szubjektív körkép.
Egy kellemesen friss áprilisi estén épp egy meleg bárba siettünk Koppenhága belvárosában, hogy elcsípjük a szomszédos Malmöben zajló Eurovízió-elődöntő közvetítését, amikor a pirosnál eltekert előttünk biciklin két lány. Ez egy viszonylag gyakori jelenet, tekintve, hogy a város minden második lakója bringával közlekedik, mégpedig hordákban, szélben, fagyban, jégesőben, mindenfajta természeti csapás közepette.
A röpke találkozást az tette különlegessé, hogy éppen a dán divatszcéna nemzetközileg is elismert modell-duójába, az ikrek Amalie és Cecilie Moosgaard Nielsen-be botlottunk.
Elképesztő luxus várta száz éve a Gellért Szálló vendégeit - az utolsó pillanatokban néztünk be a felújítás előtt álló hotelbe
A dán divat tehát szó szerint az utcán hever. A koppenhágai street style szettek egy ideje már a legnagyobb divatmagazinok oldalain szerepelnek inspiráció forrásul, a belvárosban egymás mellett sorakoznak a koppenhágai alapítású dizájner márkák stúdiói, úgymint a Ganni és Cecilie Bahnsen, a dán it girlök, Pernille Teisbaek, Sidsel Alling vagy éppen Pernille Rosenkilde hasítanak a social medián, nem lehet nem rácuppanni az effortlessly cool koppenhágai életüket közvetítő bejegyzéseikre.
A globális képzeletet megragadó dán stílus jellegzetes elemei, úgymint az összepasszoló praktikus alapdarabok és a szetteket feldobó játékos, autentikus, vibráló színes kiegészítők 2024-re globálisan keresetté váltak.
København az ötödik divatfőváros, ahol cool bőrig ázni
Koppenhágába landolva a zord északi fogadtatás elkerülése még az év enyhébb évszakaiban sem garantált: megérkezni a városba sokszor annyit tesz időjárásügyileg, hogy a csapadék valamely formája és/vagy a süvöltő szél csap vadul az arcunkba. A rideg fogadtatást azonban elég gyorsan feledtetik a város szürkés horizontjától kontrasztosan elütő színes házikók és lakosság nagy részének jó érzékkel összerakott mix & match szettjei.
Persze a random időpontokban kisütő nap melege és a városszerte kínálkozó cute café-kban felolvasztó erejű keserű, zabtejes cappucino és a fog alatt ropogó cukros kardamomos tekercs is jelentősen javít a kedélyállapotokon.
A dán divatszcéna innovatív megoldásai és a fenntarthatóságban vállalt úttörő szerepe ugyanis cool annyira, hogy a nemzetközi divatszereplők évente kétszer dacolnak a fagyos szelekkel, a perzselő pusztákkal és tiszteletüket teszik a Koppenhágai Divathéten a skandináv divat fővárosban.
Mivel az esernyő használata abszolút no-go, hiszen a rutinos és szofisztikáltan esztétikus helyiek retinával hárítanak, a hyggelig lokál vibe-ba asszimilálni igyekvő látogatóknak egy esélyük van Koppenhágában megmaradni: alkalmazni a dánok megküzdési stratégiáját a nedves időjárás és a sikkes look látszólagos ellentmondásának feloldására: ez bizony a nagyanyáink szájából ismerős úgynevezett réteges öltözködés kimaxolása.
Szeretünk kiöltözni, de muszáj praktikusnak maradnunk.
Így foglalja össze a dánok öltözködés filozófiáját a SAKS POTTS tervezője, Barbara Potts. A másik ikonikus Koppenhágában alapított brand, a Stine Goya, tervezője, Stine Goya, szerint a koppenhágaiak elsősorban az ösztöneikre (és az időjárás előrejelzésre) hagyatkoznak, amikor összedobják reggel az outfitjüket.
Egyszerre párosul a kényelem fő elve, a bicikli kompatibilitással és az önkifejezéssel, a sportos darabok a couturral, a pink-narancssárga minták vidámsága a tengerészkék ballonkabát drámaiságával, a pékségben eltöltött vasárnapi lassú reggelek az aktív életmóddal. Ez az az ország, ahol maga a király is demokratikusan együtt izzad a népével néhány évente pár km erejéig.
A fenntarthatóság nem trend, hanem tradíció
A dán dizájn egyedisége továbbá abban rejlik, hogy a fenntarthatóság priorizálása nem a trendektől függ, hanem a saját meggyőződésük szerint a dán életszemléletben gyökerezik. Így tehát a dán brandek identitásuk elengedhetetlen részének tartják tervezés-gyártás során a fenntarthatósági követelmények szigorú betartását. Például a kollekciók felének újrahasznosított alapanyagokból kell készülnie, a bemutatóknak pedig zero waste jelszó jegyében kell megfoganniuk.
Az olyan helyi márkák, mint a Baum und Pferdgarten, Henrik Vibskov, Samsøe Samsøe és a Bitte Kai Rand Copenhagen nem követnek embertelen növekedési modelleket, a lassú és organikus elérésben hisznek, amelynek szerves része a helyiek vásárlóerejére való támaszkodás. Persze, ahogyan az elmúlt években a dán divatot övező hype nemzetközileg egyre nagyobbá vált, a külföldi eladások is kilőttek egész pontosan 84%-al az utóbbi egy évtizedben.
Említésre méltó viszont, hogy az árak ezzel szemben nem kerültek a helyiek számára elérhetetlen kategóriába, ami azért egy üdvös fejlemény, mert ily módon a dán divatot úgy prezentálják az országimázs egyik húzóerejeként, hogy közben a helyi lakosság nincs teljesen kirekesztve ebből az idillinek szánt nemzet brandből.
Az ezredforduló előtt alapított divatmárkák, mint a Ganni és Baum Und Pferdgarten a nemzetközi közönség számára a dán életérzés megtestesülését jelenti, mégsem vált megfizethetetlenné a dán és a nyugati középosztály számára az átlagosan 100-200 fontos darabjaival, ellentétben a hasonlóan felkapott tervezők árazásaival, mint például a new yorki Khaite, a londoni Awake vagy a budapesti Nanushka.
Ahogyan a dánoknál, úgy bizonyos magyar divatmárkák is aktívan részt vesznek a nemzet branding építésében, amelynek éppen Koppenhágában váltam szemtanújává, ugyanis az első glossy magazin, amibe belelapoztam az isteni kardamomos tekercs felett a Vesterbro nevű városrész Bageriet Brød nevű kávézójában, többoldalas anyagot szánt a skandináv piacot (is) célzó magyar AERON divatmárkának.
Áron Eszter tervező a dán olvasókkal oszt meg úti cél tippeket Budapesten, ami a turisztikai irányelveknek megfelelően a magyar főváros vonzóerejét hivatott kidomborítani.
Fenséges dán dizájn
Mit is álljon itt zárszóként a méltán felkapott dán fővárosról és a divat egymásra találásáról? Hogy is ne lenne Koppenhága erre a nemzetközi figyelemre predesztinálva, amikor maga a dánok szeretett (ex)királynője, II. Margit is híres volt az autodidakta módon elsajátított tervezői képességeiről? A 84 éves Margit több színházi előadásnak, és legutóbb a Netflix Ehrengard: A csábítás művészete c. produkciójának volt jelmeztervezője.
Az sem véletlen, hogy a Netflix másik, koronázatlan fashion queen-jét, az Emily-t alakító Lily Collins sem Párizsba, hanem a dán hygge-be szeretett bele olyannyira, hogy újdönsült férjével nemcsak a mézesheteit dideregte végig Rørvig-ban, hanem több koppenhágai ingatlanba is bebútorozott.
Egy szó mint száz, a fakó színes házikók és a helyiek praktikus és egyedi street wear szettjei nem csak Koppenhága szürke egét és mélykék csatornáit töltik meg vibráló élettel, hanem joggal vonzzák a danofilokat a városba divatkörökön innen és túl.