Kis-Juhász Fábián, a leheletfinom anyagok varázslója
Már akkor felkaptuk a fejünket, amikor Christina Aguilerát a magyar tervező által készített ruhában láthattuk, aztán kiderült az is, hogy Chloë Sevigny is szokott tőle rendelni, és most megint meglepett minket. A Szegény párák című, Oscar-díjra jelölt film stáblistájában ez szerepel: costume maker: Kis-Juhász Fábián.
A filmet részben Magyarországon forgatták, és a brit jelmeztervező felkérte egy kollaborációra, ami épp a járvány időszakára esett.
Holly Waddington hívott fel?
Nemes Zoé, a produkció kosztümkordinátora vette fel velem a kapcsolatot, elmondta, hogy Holly imádja a munkáimat és szeretne velem dolgozni. Az első meetingen egy moodboard várt, tele a munkáim fotóival. Fantasztikus érzés, hogy nemcsak inspirációként használták az ötleteimet, hanem bevontak a produkcióba. A bordélyházi jelenetbe kellett jelmezeket készítenem Emma Stone-nak és más szereplőknek.
Mennyire volt megkötve a kezed?
Kreatív szabadságot kaptam, de az anyagokat Hollyval együtt választottuk ki. A selyemtüllhöz ragaszkodtam, mert a kedvencem, bár elképesztően drága és rendkívül nehéz vele dolgozni. Ahogy hozzáér az ember, elmozdul, elnyúlik… Régebbi tervezéseimet is felhasználtam. Visszavonultam a stúdiómba, a viktoriánus fehérneműk és ruhák nagy részét magam varrtam, de később egy varroda is besegített.
Biztos találkoztál Emma Stone-nal is.
A nagy ruhapróba előtt kiderült, hogy covidos vagyok, így kútba esett a találkozás. Emiatt sem Emmával, sem a rendező Yorgos Lanthimosszal nem sikerült megismerkedni.
Holly Waddington megkapta a legjobb jelmeztervezőnek járó idei Oscart. A film több jelenetében is felbukkannak a ruháid. Milyen érzés az, hogy neked is részed volt a sikerben?
Szürreális, még nem igazán fogtam fel. Az én hozzájárulásom elenyésző Holly és a fantasztikus csapatához képest, ezért nem érzem magaménak, de talán egyszer majd leesik.
Anyukád zenész, a Sirtos együttes egyik alapítója, de apádtól sem áll távol a művészet szeretete. Gyerekként milyen foglalkozást képzeltél el magadnak?
Mindig is divattervező akartam lenni. Már az óvodában is folyton rajzoltam, rengeteg fénymásolópapírt fogyasztottam el. Volt egy kis kitérés, jártam Gór Nagy Mária színitanodájába, és szerepeltem a Gyerekszáj című Friderikusz-műsorban; abban a részben a halottak napja volt a téma. Ez azért érdekes, mert a halloweeni jelmezek és az ünnepkör jelképei visszatérő motívumok a munkámban.
Említetted, hogy kedvenceid az áttetsző, finom, tüllszerű anyagok. A Kisképzőben mégis bőr szakra jártál.
Nagyon sokat köszönhetek a kisképzős tanáraimnak, ami a legfontosabb: megtanítottak szabni, varrni. Bármikor tudok táskát, cipőt, ruhát, kabátot készíteni. Az egyetem alatt viszont már misszióm volt, hogy megtanuljak leheletfinom anyagokkal bánni.
Az egyetemet Londonban végezted el, és tíz évig ott is éltél.
A BA diplomámat a London College of Fashionon, a mesterdiplomát a Royal College of Arton szereztem meg.
Nagy sajtóvisszhangja volt a diplomamunkámnak, Christina Aguilera is viselt belőle egy darabot.
2019-ben pedig bemutathattam a London Fashion Weeken is a British Fashion Council Discovery Lab programján belül. Kaptam egy különálló teret, ahol a modelljeim egy budoárhangulatú díszletben mutatták be a kollekciót, miközben olvastak, szépítkeztek. Ennek is nagy sikere volt, szerepelt az amerikai Vouge-ban is. Ezután bolti megrendeléseket is kaptam, és Tokióba is eljutottam egy pályázat döntőseként.
Aztán jött egy üzenet az Instagram-oldaladra…
Több is! Nagyon sok megkeresés az Instagramnak köszönhető, de amire te gondolsz, az Chloë Sevignytől érkezett. Az első üzenetében azt írta, hogy nagyon szereti a munkáimat, és szeretne tőlem vásárolni. Azóta is visszatérő „vásárlóm”, támogatóm.
Az egyik ruhához küldtem neki ajándékba egy csipkezoknit, de sokáig nem láttam egy fotón sem, hogy viselte volna. Később, a lánybúcsúján készült fotóin már az a bizonyos zokni és ruha volt rajta.
Gyakran ráerősítesz a nőiségre, talán túl is hangsúlyozva a nőt. Csipkéből, selyemből, tüllből készített harisnyák, zoknik, bugyik, melltartók, fűzők – csupa olyan holmi, amit egy nő ha éppen nem visel, akkor titkos kincsként egy komód fiókjában őriz.
A nőiességet boncolgatom, különböző megközelítésben. Magamban is vizsgálom a femininitást.
Mindent gondosan megtervezel, lerajzolsz?
Nem szeretek rajzolni, nem a rajz a kiindulási pontom, ha van egy forma vagy egy ötlet a fejemben, azt azonnal ki akarom próbálni, ezért egyszerűbb rögtön szabnom és varrnom. Bár nemrégiben beneveztem egy pályázatra, oda rajzok is kellettek.
Ez egy nemzetközi pályázat?
A Hyéres Fashion Competition, amit idén 39. alkalommal rendeznek meg Franciaországban. Olyan cégek támogatják, mint a Chanel, az LVMH, a Mercedes-Benz, és olyan tervezők karrierjét indította el, mint a Victor&Rolf és Anthony Vaccarello. Több száz indulóból tízen jutottak be a döntőbe, januárban derült ki, hogy a tízben benne vagyok én is. A nyerteseket telefonon értesítették volna a nyilvános Instagram live-on történő bejelentés előtt, de nem hívtak, ezért azt gondoltam, nem jutottam be.
„Azok sem tudnak izgalmasan öltözködni, akik bármennyit költhetnének ruhákra” - interjú Süle Katival
Kíváncsiságból azért megnéztem az élő közvetítést, ahol egyszer csak az én nevemet mondták. Mivel franciául történt a bejelentés, nem voltam benne biztos, de másnap érkezett a hivatalos e-mail, amiben az állt, hogy döntős vagyok. Nagyon meglepődtem és persze örültem.
Ezek szerint a nyarat végigdolgozod.
Igen, mert októberig meg kell valósítanunk a kollekcióinkat, több kollaborációt is kell csinálnunk, köztük a Chanellel. A döntő egy kéthetes fesztivál lesz a francia Riviérán, Hyéres-ben, a Villa Noailles nevű kubista épületben. Itt prezentáljuk majd a munkánkat a zsűrinek és a meghívott vendégeknek, a végén pedig kihirdetik a nyerteseket. Négy díjat osztanak, aki nyer, az komoly pénzjutalmat kap és remek megbízásokhoz juthat.
Októberben már világhírű dizájnerként fogunk rólad beszélni?
Inkább úgy fogalmaznék, hogy ha nyernék, akkor minden támogatás és lehetőség adott volna ahhoz, hogy álmaim kollekcióját valósíthassam meg.