Trump méregdrága órái senkit nem érdekelnek, de azon bőszen csámcsogunk, mit visel Kamala Harris - mégis miért?
Bár régóta tudjuk, hogy az öltözködés többet mond ezer szónál, olykor mégis meglepő, hogy a demokrata elnökjelölt Kamala Harris kapcsán legtöbbször nem elképesztő szakmai múltja, hanem a ruhaválasztásai kerülnek középpontba. (Mindeközben Donald Trump méregdrága öltönyei észrevétlenek maradnak.) Minek „köszönhető” a kettős mérce a női és férfi politikusok között, egyáltalán miért érdekel minket annyira, mit visel a megmozdulásain Kamala Harris?
Noha tudjuk jól: ahhoz, hogy egy politikus sikerre vigye a kampányát, lényegében a csillagok együtt állása szükséges, elvitathatatlan tény, hogy a győzelemhez karizma is kell. Kamala Harris sztár-potenciálja már régóta közbeszéd tárgyát képezi, a ruhaválasztásai azonban csak azóta kerültek reflektorfénybe, hogy Biden alelnökeként az A-listás politikusok közé emelkedett. A „what Kamala Harris wearing” (mit visel Kamala Harris) kifejezésekre rákeresve legalább tíz oldalnyi találat ugrik fel a Google-ön, de Susan E. Kelley korábbi riporter egy külön oldalt is létrehozott arra a célra, ha valakit közelebbről érdekel Harris stílusa.
Ebből talán érzékelhető: Harris öltözködése nagyon is érdekli a közvéleményt, míg a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden vagy Donald Trump öltönyei és luxus karórái kapcsán már korántsem figyelhető meg ekkora érdeklődés. Mégis mi ennek az oka?
Politika a gardróbban
A divat szinte az egyetlen olyan kommunikációs forma, amely univerzális nyelvként működik, magyarán mindenki érti. Ennek a ténynek különösen nagy jelentősége van a politikusok körében (különösképp, ami a mindenkori miniszterelnököt és a külügyminisztert illeti), hiszen ők saját nemzetük „arcaként” működnek.
A politikusok ruhaválasztása érzékeny feladat, hiszen korántsem csak arról szól, hogy „jól nézzenek ki”. Az öltözködés által finom üzenetek közvetíthetők, fontos, hogy tiszteletet ébresszen a tárgyalópartnerben és hogy professzionalizmust (is) sugározzon. Ezek tudatában könnyedén belátható: laikusként szinte akarva-akaratlanul vizslatjuk a hatalmon lévők öltözködését, hogy levonjunk belőle a személyükre és az általuk képviselt értékekre vonatkozó konzekvenciákat.
A nő, akinek karrierjét a „nagy elsők” jellemzik és ez még csak a kezdet! Kicsoda Kamala Harris?
Női politikusok esetében rendre többet foglalkozunk azzal, mit viselnek: Alexandra Ocasio-Cortez képviselő statement vörös ruhái vagy Hillary Clinton nadrágkosztümjei ezernyi cikknek szolgáltattak már muníciót. A jelenség ugyanúgy hazánkban is megfigyelhető: Náray Tamás például Ferenc pápa látogatásakor elemezte Novák Katalin volt köztársasági elnök ruhaválasztását, de anno Dávid Ibolya összeállításai is (akinek kosztümjeit egyébként rendre Náray tervezte) közbeszéd tárgyát képezték. Félreértés ne essék: jobb esetben egyikük kapcsán sem az a lényeg, hogy megállapítsuk, amit viselnek, divatos-e vagy sem. A fő kérdés az, vajon mit árul el az adott országról, ahogy a felsorolt nők – beleértve a jelenleg reflektorfényben lévő Harrist – reprezentálják magukat.
Harris stílusevolóciója
Joe Biden jobbkezeként Harris ragaszkodott a bevált klasszikusokhoz: egy jól szabott nadrágkosztüm, egy erős sziluettet festő, válltöméses zakó, egy keskeny, egyenes szárú nadrág és hegyesorrú magassarkú alkották (nagy százalékban) megjelenésének alapját. Az sem volt ritka, hogy a kiegészítőiben (például kitűzőjében) felbukkant a gyöngy motívum: ez egyébként Harris alma materének leányegyletére, az Alpha Kappa Alpha csoportra utal.
Kamala Harris alelnökként gyakran válogatott olyan márkák kínálatából, mint az Altuzarra, a Prabal Gurung és a Michael Kors Collection. Ezek inkább óvatos divatdiplomáciai lépésekként értelmezhetők, hiszen a tervezők mind amerikai székhellyel rendelkeznek, és többnyire független vállalkozásokat működtetnek. Harris tehát ragaszkodott az ellentmondásoktól mentes, biztos alapokhoz. Vagy legalábbis megpróbálta.
Mióta azonban Biden őt tette meg utódjának, változás érzékelhető a gardróbjában: elnökjelöltként érzékelhetően igyekszik kizárni bármiféle identitáspolitikát a ruhatárából. Azóta gyakori, hogy „no name” nadrágkosztümben áll a plénum elé, és (akárcsak Carrie Bradshaw) mindössze egy Manolo Blahnik magassarkúval érzékelteti pozíciójának erejét. A stílusában letapogatható változás korántsem a véletlen műve: a csapata arra törekszik, hogy a klasszikus sikkel inkább a politikájára és a mondanivalójára, semmint az öltözködésére helyezzék a hangsúlyt. Hiszen a reflektorfényben lévő Harris első sorban politikus, és csak másodsorban nő.
Becsúszó bakik
Természetesen törvényszerű, hogy a nagy igyekezet ellenére becsúszik a számításba egy-egy baki: néhány nappal ezelőtt óriási felháborodást keltett, amikor egy kampányúton Harris egy nagyjából 62 ezer dollárt (22,5 millió forint) érő Tiffany nyaklánccal a nyakában jelent meg a közönség előtt. Bár az ehhez hasonló választások értelemszerűen (és bátran) megkérdőjelezhetők, ezzel együtt felmerül a kérdés, vajon miért nem került soha címlapokra az, Joe Biden vagy Donald Trump mely luxusmárka napszemüvegét, öltönyeit, vagy épp óráját viselik egy-egy megjelenés során.
Pedig Trump óráiról (merthogy egy egész kollekcióról van szó) érdemes lenne megemlékezni: a volt elnök csuklóján többször szúrták már ki a golf pályán a Patek Philippe márka Golden Ellipse 1968-as kollekciójának darabját, de tudnivaló, hogy az óragyűjteményének egyik legkedvesebb darabja a Rolex Day-Date „President”. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy Trump elődjei, így például Dwight D. Eisenhower, John F. Kennedy, Lyndon B. Johnson és Franklin Roosevelt is viseltek ebből egy-egy darabot, amelyről ugyanígy nem tudósított a sajtó.) Összehasonlításképp: a Day-Date jelenleg 17 millió forint körül mozog.
Visszakanyarodva Harrishez: a Tiffany-bakiból egyértelműen látszik, nagyon nem mindegy, hogy a demokrata elnökjelölt az utolsó, néhány héten hogyan öltözködik. Ugyanakkor tény, hogy Harris néha kísértetiesen hasonlít a viccben lévő nyuszihoz, hiszen, ha van rajta sapka, azért, ha nincs, akkor pedig azért kárhoztatjuk. Ha túlságosan hivalkodó módon jelenik meg a kampányrendezvényeken, az a kritika éri, hogy a politikai teendők helyett inkább az öltözködésre fókuszál, magyarán: nem megbízható. Ha ennek ellenkezője történik, igénytelennek bélyegzik és az a kérdés merül fel: ha a saját ruhatárában nem igazodik el, vajon hogy fog navigálni az ország ügyes-bajos dolgaiban?
Miután Harris előtt korábban egyetlen nő sem töltötte be az USA elnöki posztját, minden lehetősége adott arra nézve, hogy precedenst teremtsen. Nemcsak a ruhaválasztásai, hanem a betöltött pozíciója apropóján is. Ilyen messziről pedig nem tehetünk mást, mint hogy szurkolunk neki.