Kantamanto piac: a körforgásos gazdaság reménye és kihívásai Ghánában
2025 január 2-án kora hajnalban tűz pusztított Ghána fővárosában, Accrában, a híres Kantamanto piacon, amely Nyugat-Afrika legnagyobb használtruha-piacaként ismert. A tragédia több ezer kiskereskedőt érintett, akiknek standjai és megélhetése percek alatt semmisült meg. A piacon dolgozók többsége ruházati újrahasznosítással és upcyclinggal foglalkozott, ezért az esemény nemcsak egyéni sorsokat pecsételt meg, hanem ráirányította a figyelmet a divatipar hulladékkezelési problémáira is.
A bódék több mint hatvan százalékának elpusztulásával a Kantamanto piac jövője is bizonytalanná vált, miközben a fenntartható megoldások hiánya egyre égetőbb kérdéssé válik.
Ghána a globális használtruha-kereskedelem egyik legnagyobb központja, ahová hetente mintegy tizenöt millió használt ruhadarabot importálnak, főként az északi országokból. Ezek jelentős részét a Kantamanto piacon értékesítik, ahol a több mint harmincezer kereskedőből álló közösség havonta körülbelül huszonöt millió ruhadarabot dolgoz fel viszonteladás, újrafelhasználás, javítás és újragyártás révén. Ez a piac a kreativitás és az újrahasznosítás vibráló központja, amely fontos alternatívát jelent a fast fashion árnyoldalaival szemben.
Azonban a színes kereskedelmi élet árnyékában súlyos problémák húzódnak. A Greenpeace Afrika szeptemberben petíciót indított a ghánai használtruha-piac szabályozására, kiemelve, hogy hetente ötszázezer eladatlan ruhadarab végzi az ország nyílt terein vagy nem hivatalos szeméttelepeken. Bár a piac megélhetést biztosít sokaknak, a The Or Foundation által végzett kutatás szerint a kereskedők kilencvennyolc százaléka nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz, miközben a hulladékkezelés még mindig megoldatlan kihívás.
A Kantamanto piac a divatipar „hulladékgyarmatosításának” egyik végső gyűjtőhelyévé vált, ahol a globális északról érkező rossz minőségű ruhák hatalmas áradatát dolgozzák fel. Egy olyan lineáris gazdaságban, amely kevés megoldást kínál a nem kívánt ruházati cikkek kezelésére, ez a piac nemcsak újrafeldolgozó központ, hanem a fenntarthatóság szimbóluma is.
„A Kantamanto modellje a ruhák újrafelhasználására és újrahasznosítására a fenntartható divat gyakorlati példája, amely rávilágít arra, hogy a helyi kezdeményezések hogyan képesek előmozdítani globális változást” – mondta Daniel Mawuli Quist, a The Or Foundation kreatív igazgatója. Miközben a divatipar gyakran használja a fenntarthatóságot pusztán marketingeszközként az új termékek értékesítésére, Kantamanto bizonyítja, hogy a valódi fenntarthatóság jóval túlmutat ezen.
Az Inventing Annából is ismert Julia Garner áttörést jelentő szerepét a festészet és az ökölvívás inspirálták
Egy olyan körforgásos rendszer megteremtéséről szól, amely az értéklánc minden elemét figyelembe veszi, miközben a helyi közösségeket is támogatja. Ez a piac nemcsak a kreativitás, hanem a fenntartható jövő lehetőségeinek is élő példája.
The Or Foundation
A ghánai-amerikai The Or Foundation nonprofit szervezet 2011 óta tevékenykedik a régióban azért, hogy még hatékonyabb módszereket dolgozzanak ki a textilhulladék feldolgozással kapcsolatosan, ezzel is segítve a helyiek munkáját.
Céljuk, hogy egy igazságosságra épülő, valóban körforgásos gazdaság létrejöttét segítsék elő. Munkájuk sokrétű: az emberi jogok védelme és a környezeti visszaélések elleni azonnali fellépés, oktatási programok és tudatosságnövelő kampányok szervezése az egyéni cselekvések megváltoztatása érdekében, valamint kutatások és intézményi érdekérvényesítés a rendszerszintű változásokat elősegítő politikák és beruházások kialakításához.
Kantamanto, a minimális erőforrások ellenére, inspiráló példája annak, hogyan működhet a gyakorlatban egy valódi körforgásos gazdaság. Ez magában foglalja a szervezet erőfeszítéseit is, amelyekkel a piacon keletkező hulladékot új, hasznos termékekké alakították, például felmosórongyokká, hangszórókká, fogasokká és laptopállványokká. Az alapítvány szerint a Kantamanto piacon több mint harmincezer kereskedő tevékenykedik és közülük körülbelül nyolcezret érintett a tűzvészben, továbbá a helyszínen lévő önkéntesek becslése szerint a tizenhárom piaci részből legalább tíz katasztrofális károkat szenvedett.
Büszkeség, állandó rettegés, magányos ünnepek - katonafeleségek élete a frontvonalon túl
Az Upcycle It Ghana nonprofit szervezet közölte, hogy boltját elnyelték a lángok, és hozzátette: „Ez a tragikus esemény hosszú évek kemény munkáját tette semmivé, és sokakat megfosztott létfontosságú megélhetési forrásuktól”. Nem ez az első eset, hogy tűz ütött ki a piacon - ez szinte évente előfordul, bár nem egészen ilyen mértékű. A piac gyors terjeszkedését lehetővé tevő ad-hoc építkezés miatt a piac instabil és tűzveszélyes lett. A nagy esőzésekkel szemben is védtelen, ami azt jelenti, hogy az árvíz rendszeresen bezárja a piacot.
A The Or Foundation figyelemfelkeltő kampányainak és aktivista tevékenységének – valamint annak a vitatott döntésnek, hogy 2022-ben elfogadták a Shein ultragyors divatmárka támogatását – köszönhetően a Kantamanto piac a globális használtruha-kereskedelem ikonikus szimbólumává vált. A piac javítási és újrahasznosítási erőfeszítéseiről, valamint a strandokat eltömítő és a vizeket szennyező használhatatlan textilhulladékról készült képek világszerte bejárták a médiát.
A helyi kiskereskedők tapasztalatait és történeteit pedig az Európai Unió döntéshozóinak figyelmébe ajánlották, hogy támogassák a kiterjesztett gyártói felelősségről (EPR) szóló rendelet kidolgozását és elfogadását.
Globális összefogás, adománygyűjtés
A szervezet egy millió dollárt ajánlott fel a sürgősségi segítségnyújtásra és reméli, hogy további nyilvános adománygyűjtés koordinálásával megduplázhatja kötelezettségvállalását. Daniel Mawuli Quist, a The Or Foundation kreatív igazgatója, akinek De Forty Five divatkiegészítőkkel foglalkozó vállalkozása a Kantamanto piacra támaszkodik, szeretné kiemelni a piac kereskedőinek ellenálló képességét, valamint a gyors újjáépítés fontosságát.
„Ez egy kritikus pillanat a globális divat ökoszisztéma számára, hogy szolidaritást mutasson, nemcsak a használtcikk-piacok értékének elismerésével, hanem azzal is, hogy kézzelfogható segítséget nyújt azok újjáépítéséhez és fenntartásához, ami mentőövként szolgál a helyi közösségeknek, akik a körforgásosabb és etikusabb divatipar előmozdításáért dolgoznak.” - mondta. A Vestiaire Collective luxus viszonteladói platform, amely folyamatos partnerségben áll a szervezettel, szintén mozgósítja közösségét az adománygyűjtésre.
Reneszánszukat élik a pláza-márkák
Az összegeket a törmelék elszállítására és a közösség által irányított takarítási munkálatok támogatására fordítják, valamint azonnali segítséget nyújtanak a tűzben megsérült személyeknek.
Katya Moorman, a No Kill fenntartható és etikus divatmagazin alapítója szerint: „A Kantamanto piac a fenntarthatóság egyik sarokköve, amely havonta huszonöt millió használt ruhadarabot forgat vissza. Ez a körforgás olyan közösségeket terhel, mint Kantamanto, ahol a dolgozók felelősséget vállalnak a túltermelés következményeinek kezeléséért. Ha ezek a márkák milliárdos profitot tudnak termelni, akkor hozzá tudnak - és hozzá is kell - járulniuk azoknak az embereknek a megélhetésének az újjáépítéséhez, akikre a gyakorlatuk hatással van. Ez nem csak a divatról szól. Hanem az igazságosságról, a fenntarthatóságról és azoknak a rendszereknek az újragondolásáról, amelyek kizsákmányolják a globális délieket.”
A Kantamanto piacon pusztító tűzvész következményei még teljes egészében nem láthatóak, ahogyan az sem, milyen hatással lesz a használtruha-export leállása a helyi közösségre és gazdaságra. Azonban a tragédia már most komoly kérdéseket vet fel: vajon a világ leggazdagabb divatmárkái hajlandók és képesek-e vállalni a felelősséget az ilyen katasztrófák által okozott károkért? Ha nem, akkor elkerülhetetlenül szembe kell nézniük azzal, hogy gyakorlatukat alapjaiban kell megváltoztatniuk, hogy ne állandósítsák azokat a problémákat, amelyek ilyen szörnyű eseményekhez vezetnek.