A trashion-mozgalom nyomában - A hulladék lenne a divatvilág megmentője?

A jövő tervezői számára már természetes a környezettudatosság és a kevesebb több szemlélet. Mutatjuk, miben mások a trashion mozgalom úttörői!

A divattervezők új generációja alternatív módon közelíti meg a divatot, már nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy minden szezonban új kollekcióval rukkoljanak elő, ehelyett olyan globális társadalmi problémákra helyezik a hangsúlyt, mint a túlfogyasztás, a tárgyfetisizmus, vagy a világot ellepő szemét.

A XXI. század elhozta a trashion fogalmát, azaz a hulladékból készült divatot, ami alatt azokat az egyéni dizájn ruhadarabokat és kiegészítőket értjük, amelyek kidobott, mások által felesleges szemétnek mondott anyagokból készülnek.

Mi köze a kendernek a fenntarthatósághoz?

Egyre tudatosabbak vagyunk

Az ökodivat nem újkeletű dolog, 1990-ben Anna Wizer amerikai képzőművész már készített használt mosóporos és üdítős dobozokból vagy régi olajoskannákból táskákat, ékszereket. Az évek során azonban egyre sürgetőbbé vált a fenntarthatóság kérdése, a vásárlók és velük együtt a tervezők is egyre tudatosabbak lettek - átlátták, hogy milyen rossz színben tünteti fel a a divatot, ha az egyik legszennyezőbb ágazatok között emlegetik.

A trashion mozgalom egyik éllovasa a francia Marine Serre, aki a luxusiparban tett innovációival elnyerte az LVMH nagydíját, kollekcióinak minimum ötven százaléka mindig újrahasznosított textilekből áll. Virginie Ducatillon a divatházak és beszállítóik raktárkészletének mélyén szunnyadó csúcskategóriás maradék bőr anyagokat kutatja fel, és megfizethető áron biztosítja azt a környezettudatos tervezők számára.

A New York-i székhelyű Emily Bode régi textilekből készíti férfi kollekcióit, de előfordult már, hogy plüssállatot alakított át papuccsá. „Számomra teljesen természetes, ha a kézi szövésű anyagoknak új életet adunk. Manapság a márkák marketing stratégiáiban felkapottak az olyan varázsszavak, mint a fenntarthatóság vagy az újrahasznosítás, de sajnos ezek egy része nem több üzleti fogásnál” – jegyzi meg a neves Parsons divatiskolában végzett Bode, akit az Amerikai Divattanács 2019-ben díjazott, mint feltörekvő tehetséget.

Hatvany Lili bárónő, aki már akkor influenszer volt, amikor nemhogy TikTok, de még TV sem volt a világon

Élet hulladék nélkül

Magyarországon Ferencz Borbála kísérletezik second hand ruhák újragondolásával, amelyeket különleges patchwork technikával helyez új kontextusba. Vetlényi Alma hulladék nélküli ruházat előállítását tűzte ki célul, dolgozik az úgynevezett draping technikával, de gyakran előfordul, hogy a klasszikus szabásminta-szerkesztésből fennmaradó hulladékot használja fel egy másik ruhadarabhoz. A gyártási folyamatok során valóban sokkoló mennyiségű anyag kerül a szemétbe.

A The New York Times szerint több olyan ismert márka is van, aki csak az anyag negyvenhét százalékát használja fel, a maradék ötvenhárom százalékot pedig egyszerűen eldobja. Az anyagdömpinget kívánja orvosolni a Fab Scrap, akik a leselejtezett anyagokat gyűjtik be a helyi vállalkozásoktól és a kreatív közösségek rendelkezésére bocsájtják újrafelhasználásra. Számokban mérve ez csak az Egyesült Államokban 12,65 millió tonna anyagot jelent évente.