Tévedsz, ha a second hand üzletekben látod a fenntarthatóság jövőjét - Mutatjuk, hogy csináld!
Mi legyen a megunt ruhákkal? Továbbadjuk, lesz, ami lesz? Vagy inkább vigyük egy textilhulladék-gyűjtőbe? Melyik döntéssel jár jobban az emberiség, és egyáltalán, miért fontos, hogy foglalkozzunk a levetett ruhák sorsával? A magyarázat egyszerű: korábban nem látott mennyiségű ruhaszemét keletkezik nap mint nap szerte a világban. A jó hír, hogy mi magunk is tehetünk ellene. Lendvai Lilla stylist segít megtalálni a helyes utat.
Amikor globális felmelegedésről vagy a klímakatasztrófáról beszélünk, az első okok között kell említeni a ruhaipart. A gyártók gyakran hangoztatják, hogy termékeikkel tudatosan hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, mi több, a jövőt segítik a különböző programokkal, mint az újrafelhasználás vagy az organikus pamutból készült ruhadarabok készítése. De valójában csak tovább szennyezik a környezetet.
A számok nem hazudnak
Minden hangzatos környezetbarát szlogen ellenére a világban vásárolt ruhák mennyisége jelentősen megnőtt. A McKinsey & Company által készített felmérés szerint az éves termelési volumen mintegy 80 milliárd darab ruhára tehető globálisan, ami több mint a kétszerese a 2000-es évek elején mért adatoknak.
Ami pedig az egy főre eső évi ruhavásárlást illeti, az Egyesült Államokban egy személy átlagosan hatvan ruhadarabot vesz magának évente, és talán nem meglepő, hogy az európai statisztika nem áll messze ettől. Érdekesség, hogy a nagyobb lakosságú Japánban ez a szám közel fele ennyi. Mi lehet ennek az oka? „A ruhavásárlás a fogyasztói kultúra részévé vált Európában. Sokan kikapcsolódás céljából shoppingolni mennek. Mondhatni, hogy a ruha lett a munkánk gyümölcse” – kezdi a beszélgetést Lendvai Lilla, a Ruha Recycled Fashion Store alapítója.
Lillában tizenöt éve fogalmazódott meg, hogy jó lenne egy hely, ahol úgy vásárolhatunk ruhát, hogy közben nem növeljük tovább az ökológiai lábnyomunkat. Helyi körforgásban kezdett gondolkodni, vagyis más-más gardróbokból kezdett válogatni ruhákat, hogy ezeket értékesítse. Így jött létre az a second hand üzlet, ami minden más turkálótól különbözik.
„A nagy second hand üzletek egyik hátránya, hogy sokat kell kutakodni az igazán jó darabokért, hiszen nincs előválogatás, arról nem beszélve, hogy a ruhák gyakran hibásak. Ez csak tovább erősíti a ruhaipar túltermelését. Én főként ezt szerettem volna elkerülni.”
Ne dob ki, van még jövője
Az elmondottak alapján felmerül a kérdés: valóban jó döntést hozunk akkor, ha turkálóban vásárolunk? Elvégre a multinacionális second hand üzletek ugyanúgy túlfogyasztásra ösztönöznek, mint a fast fashion üzletláncok.
„A turkálók pontosan azt a módszert alkalmazzák, mint a legtöbb ruhaüzlet: folyamatosan megújuló árukészlet, akciók, promóciós időszakok. Ezzel pedig felerősítik, hogy a ruha könnyen eldobható, hát vásároljunk sokszor sokat. De így csak tovább terheljük a bolygót” – mondja Lilla, aki a nagy közös cél érdekében egyedülálló szolgáltatást kínál: a vásárlók visszavihetik hozzá azokat a ruhadarabokat, amelyeket bár megvettek, mégis feleslegessé váltak számukra.
„Legutóbb egy törzsvásárló jött be hozzám, aki tavaly még menyasszonyként vásárolt nálam egy használt esküvői ruhát. Mivel férjhez ment, már nem volt szüksége a tavaly vásárolt ruhára, ezért visszahozta” – meséli Lilla, majd rögtön hozzáteszi, hogy ilyenkor a vásárló bizományiba adhatja a ruhát, és az árán választhat egy új darabot. Ugyanis az a legfontosabb, hogy körforgásban maradjanak a ruhák, hiszen csak ez vezethet változáshoz.
Valóban az ökodizájn lehet a fenntarthatóság kulcsa a divatiparban?
A fenntarthatóság receptje
„Mire van szükség ahhoz, hogy csökkenjen a ruhaipar által okozott környezetszennyezés? Attitűdváltásra. Nem kérdés, hogy mindannyiunknak feladata a tudatos vásárlás. Mindig gondoljuk át, hogy biztosan szükségünk van az adott ruhára, cipőre, kiegészítőre. Amennyiben pedig szükségünk van rá, akkor hol szerezzük be?” – kérdezi Lilla, aki a lassú körforgásban hisz.
Mint mondja, a ruhaipar által okozott környezeti károkat már nem tudjuk visszafordítani, de a lassú körforgás fenntartásával sokat tehetünk azért, hogy egy ruhadarab a lehető legtovább hasznos maradjon, és (végső soron) csökkenjen a szeméttermelés. A stylist maga is támogatja, hogy a megunt darabok gazdát cseréljenek, minthogy a szeméttelepre kerüljenek. Ez a lehető legjobb, amit tehetünk a környezetvédelem jegyében.
Hogy mire figyeljünk, amikor ruhát cserélünk? Lilla elmondása szerint nagyon fontos, hogy személyiségünknek megfelelő darabokat válasszunk, ez lehet egy farmernadrág, egy hagyományos blúz, egy merészebb ing vagy mondjuk egy fekete bőrdzseki, vagyis bármi, amiben jól érezzük magunkat.
„A válogatás során fő szempont, hogy olyan darabokat keressek, amelyek jól kombinálhatók egymással és megállják a helyüket egy modern, tudatos nő gardróbjában. Fontos, hogy ezek a darabok hosszútávon (is) kiszolgálják a viselőt, így nem áll fenn annak a veszélye, hogy a gyakori használat miatt végül a szemétbe kerülnek a ruhák.” Jó minőségű használt ruha, fogyasztói tudatosság és megfontoltság: ez a fenntarthatóság receptje, amely mindannyiunkat érint. Akár szeretnénk, akár nem.