Gere Márti, a Martu Concept Bags alapítója: Az a kérdés hajt, hogy igyekezzek választ adni a fenntarthatóság kihívásaira
A fenntarthatóság és az egyedi design iránti elkötelezettség egyre nagyobb teret nyer a divat világában, és a Martu Concept Bags tökéletes példája ennek az irányvonalnak. Márti, aki gyerekkora óta rajong a varrásért és a divatért, tavaly indította el saját táskamárkáját.
A különleges fazonú darabok deadstock anyagokból készülnek, így ideális választást kínálnak azok számára, akik divatosan, mégis tudatosan szeretnének vásárolni. Ismerjétek meg a Martu alapítóját, Gere Mártit, a Feltörekvő tervezők nyomában sorozat első interjúalanyát.
Hogyan kezdődött a karrieredet a divatiparban, és milyen út vezetett a Martu megalapításához?
Klisé, de már a dédim is varrt ruhákat. Emlékszem gyerekként megtaláltam néhány ruha skiccét nála, amik lenyűgöztek, és imádtam régi gombok után kutatni a varrógép fiókjában. A nagyim és anyukám is tud varrni, így gyerekkoromban nekem is rengeteg általuk készített ruhám volt. Igazából, már nagyon korán megtapasztaltam, hogy mekkora erő, és szabadság van abban, hogy el tudunk magunknak készíteni dolgokat.
Kiss Gergely és Takács Emese, a Fraxinea alapítói: A gombákban számtalan lehetőség rejlik, igaz nem örökéletű, de ma már semmi sem az
Tanulmányaim során a gazdasági pálya felé vettem az irányt, de titokban a főiskola mellett jelentkeztem Rothshild divatiskolába, ahol öltözék tervezést tanultam. A kötelező gyakorlatom Németh Anikó couture szalonjában töltöttem, ahol bespoke darabokat készítettünk. Életem egyik legboldogabb időszaka volt ez, hiszen van abban valami hihetetlenül mágikus, amikor valakinek ruhát készítesz. Amikor tudod, hogy ki lesz az, aki viselni fogja, ismered őt. Olyankor az ember tényleg belevarr magából egy kicsit az öltözékbe.
Ezt a mágikus érzést keresem és közvetítem most is, minden alkalommal, amikor táskát készítek.
Innen származik az az élményem, hogy meg lehet váltani a világot öltésről öltésre is. Majd rábukkantam a MOME nyitott műhely programjára, ahol 2019 tavaszán végleg szerelembe estem a táskakészítéssel. Van abban valami varázslatos, ahogy az öltések a helyükre kerülnek táskákon, miközben a síkokból térbe és kézbe illeszkedő formák lesznek. Innen már nem volt megállás, és egy kétéves képzés végén, szóbeli dicsérettel, megszereztem a bőrtermék készítő szakképesítésemet.
Ezután még egy év termékfejlesztés és tesztelés következett, mivel nem adhattam ki a kezemből olyasmit, ami nálam nem állta ki a hordás próbáját. Végül 2023 nyár végén indult el a @martu_concept_bags Instagram oldal, és kikerültek az első képek a táskákról.
A márka életében egyértelmű prioritás volt a fenntarthatóság. Milyen plusz kihívásokkal járt ez a fajta elkötelezettség?
Az etikus divat égető fontosságnak felismerése a lányommal együtt érkezett az életembe 2013-ban, ami a Rana Plaza tragédiájának az éve is. Valami itt örökre megváltozott bennem. Érezhetően egyre szűkült a választási lehetőségem, ha az elveimet szem előtt tartva akartam öltözködni. A márka esetében a legnagyobb kihívás talán az volt és még mindig sokszor érzem megoldandó feladatnak, hogy össze kellett egyeztetnem az alkotó énemet azzal a nézetemmel, hogy már így is éppen elég csodás tárgy van a világon.
Örök kérdés, vajon tényleg szükség van az én munkáimra? Ez a kérdés hajt, hogy igyekezzek választ adni a fenntarthatóság kihívásaira – ezért ez a szemlélet érvényesül már a forma tervezéstől az anyagválasztáson keresztül a szerviz szolgáltatásig. Mégis ebből a tépelődő kételkedésből leginkább az örömteli visszajelzések hoznak ki, amit az új MARTU tulajdonosoktól kapok. Minden visszajelzés őrülten fontos, a legerősebb hajtóerő, ami előre visz.
Hogyan találtál rá a deadstock anyaghasználatára, mint kreatív megoldásra?
Sokáig kerestem azt a vegán, műanyagmentes, reális áron beszerezhető, kis tervezők számára is hozzáférhető alapanyagot, ami elég strapabíró és mutatós ahhoz, hogy táskákat készíthessek belőle. Nem találtam meg az ideálisat, így a deadstock alapanyag használat volt adott helyzetben legjobb megoldás.
Még is alapvetően nem a deadstock alapanyagok mellett köteleztem el magam, hanem amellett, hogy mindig a lehető legideálisabb alapanyagból dolgozzak, ami lehet újrahasznosított, újra használt, alternatív alapanyag vagy ezek kombinációja. De akár meglévő táska alapanyagát is szívesen használom. Ez a fajta rugalmas hozzáállás az alapanyagokhoz nagy szabadságot ad.
A környezettudatos szemléletben az is nagyon meghatározó számomra, hogy ne ragaszkodjak görcsösen a legjobbnak mondott megoldáshoz, hanem tervezőként alkalmazkodjak az új lehetőségekhez, kutassak és felfedezzek új alapanyagokat. Ez valahol egy alkotói önreflexiót is feltételez, és elfogadja a tényt, hogy mindig van hová fejlődni a fenntarthatóság terén.
A jelenlegi anyag, amit használok egy speciális deadstock anyag, ami nem közvetítőcégen keresztül került hozzám. Korábban hihetetlen mennyiségű textilt halmoztam fel a méterárú boltokból, így a most használt alapanyagom a saját, „holtanyagom”. Az első pillanatban megbabonázott, ez a mesés, tündöklő arany színnel festett juta szövet, aminél lenyűgözőbbet még életemben nem láttam. Megvettem mindet, kb. 8-9 méter lehetett. Nem tudtam hogyan fogom felhasználni, és pontosan mit készítek belőle, de kellett nekem.
Persze kiderült hamar, hogy ennek az anyagnak a használata meghaladta az akkori képességeimet. Szomorúan lemondtam róla és beállítottam egy sarokba, ahol türelmesen, töretlen ragyogással várta ez a tekercs, hogy a végén mégis táskává váljon valaki örömére. Szakmai fejlődésemnek köszönhetően pedig mostanra meglett az elképzelésem is arról, hogyan fogom megszelídíteni ezt az erős tartású szövetet.
Miként befolyásolja a design folyamatát, hogy olyan anyagokkal dolgozol, amelyek korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre?
Az, hogy az alapanyagom korlátozott mértékben áll rendelkezésre, exkluzivitást ad a táskáknak. Megbecsülöm a készítés minden pillanatát, mert tudom, hogy vége lesz, egyszer elfogy ez a kivételes szövet. Közben pedig már várom, hogy kalandba vigyen a következő alapanyag.
Hol vásárolhatók meg a táskáid, és van-e lehetőség egyéni igények szerinti rendelésre?
Jelenleg az Instagramon lehet rendelni, aki pedig szeretne fizikai kontaktusba kerülni velük, azokat a ZANIstore-ban várják a táskák. A táskák rendelésre készülnek, ezért egyéni igényeket is figyelembe tudok venni. Csodás dolog látni, ahogy a táskák teljesen új karaktert kapnak, az egyedi pántok és az anyaghasználat által. Nagyon örülök minden kérésnek, ezáltal fejlődik a dizájn és lesznek a táskák egyre tökéletesebbek. Szeretem ezt a közös alkotói folyamatot.
Mit tanácsolsz azoknak a fiatal tervezőknek, akik szintén fenntarthatóságra szeretnének fókuszálni a karrierjük során?
Mindent bele! A fenntarthatóság eleinte nehéznek tűnhet, de valójában kifizetődő, mivel az alapja, hogy a lehető legkevesebb alapanyag vesszen kárba, ne legyen feleslegesen legyártott készlet, a terméket szeresse és sokáig használja a tulajdonosa, vagyis legyen elégedett, hűséges. Ezek a legjobb okok arra, hogy ajánljon minket az ismerőseinek és minket válasszon, amikor következőleg vásárol. Kis kezdő márkaként sokkal könnyebb kialakítani a fenntartható működést, mint egy régóta működő nagyobb márkának.
A tudatos fogyasztás egyik nagy gátja szerintem az egyszerű hozzáférhetőség, mind a termékek, mind a termékekre vonatkozó információk tekintetében. Ezen sokat javíthat, ha több új, egyedi stílust képviselő, átlátható működésű márka jelenik meg a piacon.