A biodizájnereké a jövő - az igazán környezettudatos divattervező már nem csak rajzol, hanem termeszt is
Új csoport jelent meg a divatban, a biodizájner, aki nem csak tervez, de termeszt is. A cellulózbaktériumokkal való kísérletezésre és a ruhanövesztés lehetőségére Suzanne Lee tervező hívta fel a figyelmet körülbelül tíz évvel ezelőtt, az innovációt azóta több oktatási intézmény és dizájner kutatja és fejleszti.
Tudományos áttörést hozhat a fenntartható divatban a biocouture, amelynek során a ruha anyaga milliónyi baktérium által kerülhet előállításra.
Statikus kultúra
A londoni tervező a ruha elkészítéséhez egy kombucha keveréket használt, ami valójában egy szimbiotikus keverék baktériumokból, gombákból és egyéb mikroorganizmusokból, amelyek cellulózt képeznek az erjedési folyamat közben. „Idővel ezek a szálak réteget alkotnak a folyadékban, majd egy vastag hártyát alkotnak a felszínen. Ez egy statikus kultúra, semmit nem kell vele tenni, csak nézni, ahogy növekszik, még fény sem kell hozzá” – mondja Lee.
A divattervező szerint a végeredmény egy könnyű átlátszó papírhoz vagy egy rugalmas bőrhöz hasonlítható, amit ki lehet vágni és hagyományos módszerekkel megvarrni, de a nedves anyag 3D alakok megformálására is használható. Mivel ez az anyag teljesen organikus, ezért minimalizálni kell a hozzáadott vegyszerek mennyiségét, de a ruhák színe festék nélkül is megváltoztatható a rozsdaképződés folyamatának segítségével.
Gyümölcs és zöldségfestékekkel pedig szerves minták is készíthetőek, indigó felhasználásával baktériummentesség érthető el. Amit egyelőre nem lehet elérni, az a vízhatlanság, így hétköznapi viseletre jelenleg nem alkalmas. Ha most kisétálnánk az utcára egy ilyen ruhában, azonnal elkezdené felszívni a vizet, aminek hatására a ruha súlyossá válna, a varratok szétesnének.
Gyűjtőfogalom lett
A bakterális cellulózt már a sebgyógyászatban is használják, lehetséges, hogy a jövőben biokompatibilis véredényekként vagy akár pót-csontszövetként is használják. De a szintetikus biológia felhasználásával már elképzelhető egy olyan baktérium létrehozása, ami képes arra, hogy megfelelő minőségben, mennyiségben és formában legyen előállítható a kívánt anyag. Ez a tervezőknek egy izgalmas alternatíva lehet a jövőben, elképzelhető a használatra kész termékek hulladék nélküli termesztése is.
A biocouture kifejezés az évek során egyfajta gyűjtőfogalom lett. A bio ebben a formában nem tévesztendő össze az alternatív növényi alapú anyagok, mint például a micélium textiliparba való integrációjával, ahogy a couture jelző sem azonos a francia Haute Couture által meghatározott, szigorú keretek közé szorított kézműves varrás technika fogalmával. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy meddig képesek eljutni az anyaginnovációk a tudomány és egyéb iparágak együttműködéseinek köszönhetően.
A divatmárkák olyan működőképes fenntarthatósági irányelveken dolgoznak, amelyek által orvosolni lehet az ágazat környezetre mért kárát. A javarészt csak marketing szempontból hangzatos célok között találjuk a körkörösséget, a természetes, bió vagy alternatív anyaghasználatot, az újrahasznosított műanyagok feldolgozását és a károsanyag kibocsátás csökkentését is.
Az alternatív anyagok következő evolúciója
A törekvések hatására egyre több divatháznál élvez prioritást az a kérdés, milyen növényi alternatívákkal helyettesíthető a bőr és a szőrme a jövőben. A francia LVMH vállalatcsoport a műanyagmentes, laboratóriumban növesztett szőrme előállításán kísérletezik, míg a Kering luxuscsoport amellett, hogy betiltotta az állati szőrme használatát, a gombabőrben látja a megoldást.
A Jimmy Choo egykori vezérigazgatója, Pierre Denis több millió dollárral szállt be a Modern Synthesis startupba, amely a biotechnológia eszközeivel, modern szövési eljárások és egy nanocellulózt előállító baktériumfajta segítségével forradalmasítaná a ruhaipart. Jen Keane és Ben Reeve biomérnökök szerint idővel akár lebomló vagy teljesen újrahasznosítható ruhadarabokat is lehet gyártani az általuk kifejlesztett „mikrobiális szövés”eljárással.
Míg az olasz biodizájner, Cinzia Ferrari fotoszintetizáló egysejtűeket, azaz cianobaktériumokat használ szemüvegkeretek gyártására. A biocouture tehát az alternatív anyagok következő lehetséges evolúciója. Az ilyen eljárással készült anyagok ráadásul jótékony hatással lehetnek a bőrre és a közérzetre is.
A magyar fotós, aki Greta Garbo-t és Katharine Hepburnt is lencsevégre kapta - Martin Munkácsi élete
Jól tudják és érzik az ebben rejlő lehetőségeket a nagy luxusmárkák mellett az újgenerációs tervezők és divatszakemberk, mint a londoni Post Carbon Lab csapata, akik többek között fotoszintetizáló, biológiai úton lebomló ruhákban gondolkodnak. A kanadai-iráni tervező, Roya Aghighi pedig olyan alapanyagot, a Biogermentryt fejlesztett ki, amin keresztük élő algák nyelik el a viselőjük körüli szén-dioxid kibocsátást. Hasonló lehetőség a pókselyem-fehérjéből készült fonal ötlete is.
Nyomot hagyhatnak más területeken is
Natsai Audrey Chieza tervező is hisz abban, hogy a biológia megoldhatja a divatipar környezetszennyezésének csökkentését. Szeretné, ha a jövőnket nem kőolajból származó tüzelőanyagokra építenénk, hanem a biológia segítségével mentenénk meg azt. Ő a szintetikus biológiát használja a jövő anyagaihoz, ami a hagyományos festési eljárásokhoz képest csökkenti a vízfelhasználás és a szennyvíz mennyiségét.
A biocouture-re egyre nagyobb az érdeklődés és a nyitottság a fogyasztók körében, ezért hamarosan eléri a mainstream kiskereskedelmet, ezáltal egyre több ruhatárban lesz megtalálható egy-két ilyen etikus eljárással készített, egyedi, ám luxus árkategóriás termék. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a termékekről való gondoskodást sem, mivel ezeknek a ruhadaraboknak speciális, egyenletes nedvességet biztosító tárolásra van szükségük a tárolás során.
Bár még sok a tisztázatlan kérdés, és fejlesztésre váró terület, vitathatatlan, hogy a biocouture jelenleg az egyik legnagyobb horderejű innováció a környezetszennyező ruhaiparban. A szakértők nem állítják, hogy a mikrobiotikus cellulóz felválthatja a pamutot, a bőrt vagy egyéb anyagokat, de egy okos és fenntartható kiegészítése lehet az egyre drágább természetes forrásaink mellett.
A baktériumok a divat mellett nyomot hagyhatnak a forma-vagy autó tervezés és az építészet területein is. A kérdés inkább az, hogy mit és mire szeretnénk termeszteni a jövőben?