A divat elmúlik, a stílus örök - minden idők legjobban öltözött női hírességeinek nyomában
Legendás divatszerkesztő, gondtalan színésznő és divathullámokat felrázó díva: a közös nevező az, hogy gardróbjukkal korszakokat mozgattak meg. Egy repülőgépen lerajzolt táska, vagy egy névjeggyé váló kalap is elég volt ahhoz, hogy mérföldkőként véssék be magukat a divattörténelem nagykönyvébe.
A divatban a stílus az egyéniség, attitűd és gondolatvilág sajátos kifejezésmódja, amely a viselt ruhákon és kiegészítőkön keresztül tükröződik. Vagy ahogy Yves Saint Laurent francia divattervező mondta:
A divat elmúlik, a stílus örök!
Ebben a cikkben olyan híres nők életét és munkásságát vizsgáljuk, akik időtlen divatpillanatokat teremtettek, és egyedi látásmódjukkal új utakat nyitottak meg a divat világában. Így formálták ezek az ikonikus alakok a divatot és hoztak létre maradandó trendeket, rájuk mondjuk, hogy a stílus maga!
Grace Jones
A jamaikai születésű Grace Jones családjával még kislányként költözött New York államba, ahol hamar felfigyeltek egyedi szépségére. 18 évesen már a Wilhelmina Models szerződtette, így modellkarrierje hamar beindult a tengerentúlon is. Európai tartózkodása alatt a Kenzo, Yves Saint Laurent és Alaïa múzsájaként is vonult. Az erőteljes karizmával bíró Jones a 80-as években több filmszerepben is feltűnt, ikonikus alakításai közé tartozik a Halálvágta, ahol Bond-lányként jelenik meg May Day szerepében.
Közeli baráti szál fűzi Giorgio Armanihoz, és Karl Lagerfeld-del is inspirálták egymást. A zene világában is otthonosan mozgó, sokszínű művész élénk társasági életet élt a hírhedt Studio 54-ben. Az éjszakai élet ihlette Nightclubbing albuma a zenei listák élére került, és diszkográfiájának legelismertebb darabja lett. A progresszív hangzásvilág, sokrétű személyiség és erőteljes hang világszerte ismertté tették. Szoborszerű megjelenése nem csak a címlapokon várható, hanem akkor is, ha vendéglistára kerül egy New York-i partyn.
Régi tárgyak új élete – a restaurálás varázslata
Jane Birkin
Az önmagát “félős brit kislánynak” nevező Jane anyja hivatását követve több filmszerepben is kipróbálta magát fiatal éveiben. Első alakítása között volt a Blowup, ami Birkin meztelen jelenete miatt vált ismertté: a félős lány ezt azért vállalta, mert azt mondták neki, hogy nem lenne bátorsága meztelenül megjelenni a forgatáson. Filmes karrierje az 1960-as években Párizsba vitte, ahol egy Londont és Párizst összekötő utazás során a Hermés igazgatója, Jean-Louis Dumas mellé ült.
A repülőút alatt táskájából személyes tárgyai az ölébe hullottak, mert nem talált megfelelő darabot. Dumas ekkor helyben lerajzolt egy táskát, amely mindent stílusosan elrejtett, így született meg az ikonikus Birkin táska. Franciásan sikkes, minimalista stílusa közismert volt, ahogyan az is, hogy a róla elnevezett táskából mindig egy jól teletömött, ütött-kopott verzió volt a kezében.
Mindig úgy öltözködött, ahogy kedve tartotta, trendeket sose követett, bátran maga teremtette azokat. A letisztult stílus - egyszerű farmer, fehér ing és frufru - teljesen egybeforrt nevével. Je t'aime, Jane!
Elsa Schiaparelli
Az olasz származású Schiaparelli első darabja egy optikailag megtévesztő pulóver volt, amelynek mintája a matrózingek szabását követte, tradicionális tengerésztetoválásokat utánzó díszítéssel. A ruhadarab átütő sikere később katalizátora lett a Maison Schiaparelli 1927-es megalakulásának. Divatházához fűződik a válltömés és az átlapolós szoknya bemutatása, a cipzár dekoratív elemként való használata, valamint egy belső melltartóval ellátott fürdőruha is.
A szürrealista mozgalom erősen hatott Schiaparelli kreációira, álomszerű és torz alakok jelentek meg kollekcióiban, köszönhetően Man Ray és Salvador Dalí közreműködésének. A fantázia világában szőtt ruhák mellett bemutatta a ház névjegyévé váló árnyalatot, a shocking pink-et (robbanékony rózsaszín), amely a kor divatszínévé is vált.
Ruháit olyan sztárok viselték, mint Greta Garbo, és Marlene Dietrich. Művészi alkotásokkal vetekedő darabjai, túlméretes brossai, úttörő ruhadarabjai végérvényesen új horizontra terelték a divat hullámait.
Diana Vreeland
Tehetős család fiatal lányaként az Upper East Side-on hamar megkerülhetetlen társadalmi figurává nőtte ki magát. A divattal közelebbi viszonyt akkor kezdett el ápolni, amikor a Harper’s Bazaar főszerkesztője annyira le volt nyűgözve személyes stílusa láttán, hogy felkérte, írjon a magazinnál. A Why Don’t You? (Miért is ne tennéd?) című rovatában társadalmi, egzisztenciális és divatkérdéseket feszegetett, ami gyorsan elhíresült szakmai körökben.
Munkája során felismerte, hogy a ruhák nem csak ruhák: mindig azt tükrözik, ami a társadalomban zajlik. Ez a látásmód eljuttatta később az amerikai Vogue vezetői székéig is. A szerkesztő jelenléte és személyisége környezetére is rányomta bélyegét: irodájának falait vörösre festette, a padlókat pedig leopárdszőnyeg borította.
Ebből a tüzes energiájú helységből indította el olyan emberek karrierjét, mint Diane von Fürstenberg, Manolo Blahnik és Oscar de la Renta. 1972-től a New York-i Costume Institut tanácsadói szerepét töltötte be, szárnyai alatt vált a Met Gála egy nemzetközileg ismert divatnagyágyúvá, ahogyan önmaga is. És miért is ne tette volna?
Jacqueline Kennedy
A southampton-i térségben született Jacqueline Lee Bouvier 1953-ban ment hozzá John F. Kennedy szenátorhoz, aki később az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke lett. Ebben az évben találkozott Oleg Cassini divattervezővel, aki a szofisztikált 60-as évekbeli divat mestere volt. Az orosz gyökerű tervező klasszikus szabásmintákkal alakította ki a világhírű „Jackie Look”-ot, amely később a First Lady védjegyévé vált.
A divatérzékenységgel megáldott Jackie minden idők legfiatalabb elnökfeleségeként a rivaldafényben töltötte napjait, így személyes küldetésének érezte a sikkes megjelenést. Kennedy emellett a kor legnagyobb divatházaival is kiváltságos viszonyt ápolt, a Dior, Yves Saint Laurent, Givenchy és Chanel márkák szabászai rendszeresen készítettek neki kosztümöket.
Sokan nem tudják, de több száz darabot számláló designer szemüveg kollekciója volt, amely olyan darabokat vonultat fel, mint a Ray Ban, Gucci, és Prada.
Személyes kedvenceinek és saját tervezői darabjainak vegyítésével megjelenései (gondoljunk a tweed zakóra, vagy a pillbox kalapra) Jacqueline Kennedy-t divatikonná koronázták.
Audrey Hepburn
Karrierjét kecses modellként kezdte, egészen addig, amíg a filmproducerek fel nem fedezték. 1948-tól filmszerepekben láthatjuk, legemlékezetesebb alakításai közé tartozik a Római vakáció, és az Álom luxuskivitelben. Ezek az egész estés filmek alapjaiban változtatták meg Hepburn megítélését a szakmában. Neve és jelleme összeforrt szerepeivel és törékeny alkatával, és stílusikonná emelték.
Hubert de Givenchy divattervező egy életre a múzsájául fogadta a színésznőt, és jelentős szerepe volt imázsának formálásában is.
Szoros kapcsolatot ápolt Valentino-val, illetve Salvatore Ferragamo cipőit is előszeretettel viselte. Hitvallása volt, hogy minőségi cipőket egyszerű ruhákkal kell kombinálni, sokszor viselte kedvenc lábbelijét Ralp Lauren fazonokkal.
A színésznő kortársainál jobban átérezte az öltözködés fontosságát, magánéletében hordott kedves darabjai, valamint filmjeiben viselt kreációi számottevően befolyásolták a divat világát. Kinek ne jutna eszébe Audrey Hepburn alakja egy apró masnis fejpánt, vagy egy színben összeházasított napszemüveg-fejkendő páros láttán?