Apokalipszis a divatban — Hogyan öltözzünk klímaválság idején?
A globális felmelegedés által előidézett szélsőséges időjárási körülmények egyre nagyobb hatással vannak az emberek életére. A jelenség a tervezőket is próbára teszi, kihívást jelent fenntarthatónak lenni, miközben egyre többeket foglalkoztat, hogy mi lesz a menő klímaválság idején.
Az éghajlatváltozás miatt egyre több a pusztító árvíz, aszály, erdőtűz, vihar és a szélsőséges éghajlati jelenségek a szakemberek szerint csak gyakoribbá és intenzívebbé válnak, a hétköznapok része lesz, ezért a társadalomnak a klímavédelmi intézkedéseken túl el kell kezdenie alkalmazkodni ehhez.
„Klímánk a szemünk láttára változik. A szélsőséges időjárás közvetlen hatással van a mindennapi életünkre” – mondta Petteri Taalas, az ENSZ Meterológiai Világszervezetének (WMO) főtitkára. A State of the Global Climate jelentése szerint a 2015-2021-es év közötti időszak volt az eddig legmelegebb, az európai kontinens és annak lakossága nem ehhez az éghajlathoz van szokva. A kutatók rámutatnak arra, hogy ez nem természetes jelenség, az emberiség kudarcot vallott a klímaváltozás kezelésében.
Hogy jön ide a divat?
Ellentmondásos, hogy ilyen lehangoló állapotok között mégis miért beszélünk még mindig a divatról. De a tervezőknek gyorsan hatékony megoldást kell találniuk arra, hogy milyen alternatív lehetőségekkel válthatják ki a működésüket meghatározó szintetikus anyagok és vegyszerek használatát, amivel csökkenthetnék a környezeti hatásukat. Mindemellett fel kell készülniük arra, hogy szélsőséges időjárás esetén a fogyasztói igényeket figyelembe véve milyen ruhadarabokat dobjanak piacra.
Muszáj megértenünk, hogy mi történik a sarkvidéki régiókban, hogy pontosabb képet kapjunk a globális felmelegedés folyamatáról és következményeiről - Interjú dr. Lehoczky Annamária klímaváltozás-szakértővel
Ami azt jelenti, hogy előtérbe kell helyezniük a funkciót a külcsínnel szemben. A szélsőséges időjáráshoz legalább a trendek szintjén alkalmazkodik a divatvilág. 2017-ben megjelent a „gorpcore” irányzat, ami szerint menő hobbitúrázónak, kempingezőnek vagy kirándulónak öltözni, azzal a különbséggel, hogy nem a túra és sportboltokban szerezzük be a lecipzározható hegymászó nadrágokat, kényelmes polárpulóvereket és pufidzsekiket, hanem a dizájner és fast fashion boltokban, a Patagoniában, Carhartt-ban vagy a The North Face-ben.
A világjárvány után egyre nagyobb lett az igény a mentális és fizikális egészségünk erősítésére, több időt töltünk a szabadban, ezért a praktikusságot és funkcionalitást szem előtt tartó Gorpcore népszerűbb, mint valaha.
A természetért, nem a természet ellen
Nagy feladat előtt áll a textil- és ruhaipar, a sport és szabadidőruházatok általában vízálló, vízhatlan, vízlepergetős anyagokból készülnek, amelyek fő alapanyagai a PFAS-ok (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok). Az „örök vegyszerként” is ismert PFAS-szint folyamatosan emelkedik a szervezetünkben és olyan negatív egészségügyi hatásokkal hozható összefüggésbe, mint a meddőség, a rák, a születési súly csökkenése és az immunrendszer rendellenességei.
A PFAS környezetkárosító és egészségre gyakorolt hatása miatt sürgőssé vált ezek fenntartható alternatíváinak megtalálása, több márka tervezi fokozatosan kivezetni az anyagot a gyártásból. Az Európi Unió fenntarthatósági irányelveit meghatározó stratégia szerint rövid időn belül eljöhet a körülbelül ötezer vegyi anyag gyűjtőneveként ismert PFAS-tilalma, ami az összes PFAS-t célozza minden olyan felhasználás esetében, ami nem alapvető fontosságú a társadalom számára.
„Elkötelezettek vagyunk az olyan fenntartható megoldások mellett, amik a környezet, egészség és termékbiztonság terén is megfelelnek a szabványoknak. Célunk, hogy kilencven százalékban a bluesign által jóváhagyott anyagokat használjuk 2025-ig” - fejtette ki Woody Blackford, a Canada Goose termékigazgató-helyettese a Vouge Business újságírójának a témával foglalkozó cikkben.
A celebek egyik kedvenc kabátmárkája fokozatosan vezeti ki a PFAS-t a gyártásból és azon hétszáz vállalat egyike, akik a bluesign szabványrendszeren keresztül kívánják fenntarthatóbbá tenni arculatukat. A bluesign előnye, hogy nemcsak a késztermék vizsgálatára összpontosít, hanem a kiindulási anyagokat is figyelembe veszi a nyersanyagoktól kezdve a vegyi összetevőkig, vízig és energiaforrásokig.
Új anyagokra lesz szükség
A közel százéves 66°North márka tervezője, Gudbjorg Jakobsdottir szerint lehetséges megoldás lehet a tartósabb vízlepergető anyagokra való átállás. Impregnáló bevonatokkal fokozható a szövet vízlepergető képessége is. A G-1000 Eco anyag például a szerves pamut és az újrahasznosított poliészter sűrű szövésű keveréke, amely valamennyi vízhatlanságot kínál. A Greenland Wax-al bevont anyag nemcsak vízlepergető, de meghosszabbítja a ruha élettartalmát is, tartósabbá válik tőle az anyag.
A B Corp tanúsítvánnyal rendelkező reykjavíki márkát eredetileg azért alapították, hogy segítsen az izlandi halászoknak átvészelni a nagy fagyokat és a heves esőzéseket. A márka az új anyagok tesztelésében olyan gyártókkal működik szorosan együtt, mint az outdoor termékek nagy részének alapját képező Gore-Tex vagy a Polartec, akik úttörő szerepet töltenek be a bioalapú szövettechnológia fejlesztésében. A 66°North vezérigazgatója, Helgi Oskarsson azonban szkeptikus.
Szerinte a saját anyagok fejlesztése nélkül korlátozottak a választási lehetőségeik, viszont az innovációkhoz az idejük, az erőforrásaik és a műszaki szakértelmük is limitált. A divatvilág Teslájaként emlegetett londoni Vollebak nemcsak túra és szabadidő márkaként tekint magára, működésükben kiemelten fontos a technológiával való kísérletezés is. Előállítottak egy bükkfából és eukaliptuszból készült pulóvert, amit gránátalma héjjal színeztek meg és biológiailag teljesen lebomlóra terveztek. Ami azt jelenti, hogy
elhasználódás után a földben tizenkét hét, a komposztálóban nyolc hét alatt lebomlik.
A márka tervezett már alga alapanyagú pólót, sötétben világító túlélőkabátot, tűz és vízálló nadrágot, aminek tartósságára száz év garanciát vállalnak. Az egyik természetes anyag, amit nehezebb pótolni az a szőrme, mivel az fenntartható és kulcsfontosságú jelentőséggel bír extrém hideg esetén.
A Canada Goose, aki éppolyan ismert a szőrmeellenes tiltakozásokról, vállalta, hogy enged a fogyasztói nyomásnak, fokozatosan elhagyja az állati szőrme használatát és vegán alternatívákkal helyettesíti azt a jövőben.
A forróságra is készülni kell
Az extrém meleg időjárás esetén az általános tanács, hogy olyan légáteresztő, természetes anyagokat válasszunk, mint a len vagy a pamut. Bár a szakértők szerint ez sem feltétlenül a legjobb a hordhatóság vagy a tartósság szempontjából, érdemes megfontolni az olyan másodkézből származó szintetikus anyagokból vagy innovatív textilekből készült darabokat, amelyek például szabályozzák a testhőmérsékletet.
A New York-i Aday márka ruhadarabjaival spórolhatunk a légkondin, ugyanis Cool Weave néven létrehoztak egy olyan vegyszermentes szövetet, ami folyamatos hűsítő érzést biztosít, 80 százalékkal hűsebb, mint a hozzá hasonló anyagok, emellett kiváló nedvességelvezető is. „Továbbra is szükség van kompromisszumkészségre a fenntarthatóság terén, mert a technológia még nem áll teljesen készen a változásra.
Az extrém meleg ellen való védekezés nemcsak az anyagválasztáson múlik.
Érdemes figyelembe venni például a felesleges szabászati megoldások és a bélések elhagyását is” – mondta a más említett cikkben Millie Maiden, az Aday vezető tervezője, aki szerint hiába vezették be az újrahasznosított nylont és spandex-et, ha ezekhez korlátozott a hozzáférés és továbbra is a szintetikus anyagokra kell támaszkodniuk.
A márka igyekszik vegyszermentesen működni, a Beyond Surface Technology „zöld vegyszereit” , mint az algákat vagy növényi magvakat használja a nedvesség elvezetésére. Ezt a technológiát ma már a Patagonia, vagy Adidas is igénybe veszi.
Minőségben nincs kompromisszum
A szélsőséges időjárás okozta tragédiák növekedésével a márkák fokozottabban figyelnek a tartósságra és a garanciára is. A 66°North és a Canada Goose ingyenes javítást kínál a gyártási hibák esetén, a mindennapos használatból adódóakra minimális díjat számol fel. A Patagoniánál minden új terméket tesztelnek a javíthatósági mutatók és szigorú kritériumok alapján.
Több sportmárka használja ma már az óceáni hulladékból készített Econylt, ami végtelenszer újrahasznosítható. Míg az izlandi halászok számára a „gorpcore” élet-halál kérdése, a trendkövető fogyasztók számára a szélsőséges időjárás még nem a hétköznapi valóság.
Bár egyre több márka összpontosít az olyan fenntartható termékek előállítására, ami szükség esetén képes lesz alkalmazkodni az extrém időjárási viszonyokhoz. A sport és szabadidőruhák várhatóan időtlenebbek, uniszexek és több funkcióval ellátottak lesznek a jövőben.