A hagyományoktól eltér, de igazán mókás dolog a divat és az elektronika összepárosítása
A hightech tervező nem értett egyet a divat jelenlegi állapotával, ezért fenekestül felforgatta azt. Nemcsak ötvözi, de fel is pörgette a tudomány, a technológia és a divat interaktív világát.
Anouk Wipprecht idejekorán felfedezte a XXI. században rejlő lehetőségeket. A holland techdesigner ma már úttörőnek számít a technológiai innovációkkal való kísérletezés, 3D nyomtatás, a futurisztikus öltözékek és a különféle iparágakkal való együttműködések terén. A tervezővel többek között a divat és a robotika, valamint az orvoslás kapcsolatáról beszélgettünk.
Lehetőségek tárháza
„A hagyományoktól eltér, de igazán mókás dolog a divat és az elektronika összepárosítása. Több különféle szektort ötvöz, mint például az interakciós tervezést, divatot, programozást, műszaki tudományokat, robotikát, építészetet, de még a pszichológiát és az antropológiát is.” – mondja a meglehetősen hibrid munkássáról a tervező, aki olyan világcégekkel dolgozik együtt, mint a Google, a Swarovski, az AUDI, a Netflix, a Cirque du Soleil vagy a NASA.
A szakember a fashiontech területein, mint például az SLS (szelektív lézer szinterezés) mozogva olyan projekteken is dolgozik, amelyek során orvosi eszközöket, anyagokat gondol újra és fejleszt úgy, hogy azok divatosabbá váljanak, viselőjük kevésbé érezze magát „páciensnek”. A lehetőségek tárháza pedig végtelen. „Több olyan céggel működöm együtt, akik korábban nem tudtak kapcsolatot teremteni az »analóg« divattal, de a technológia segítségével izgalmasnak találják ezt a világot.”
Vajon a mesterséges intelligencia mikor lépi át azt a határt, hogy valódi és mély kapcsolatainkat ellehetetlenítse?
A jelenleg az Egyesült Államokban élő dizájner szerint fejlesztései hosszú távon életmentőek, hiszen hatással vannak a társas kapcsolatokra, az egészségtudatra, mentális egészségre egyaránt. Legyen az egy 3D nyomtatott lábprotézis megmunkálása vagy egy olyan szenzoros csontváz, amely érzékeli a viselője stressz-szintjét és a hozzá fizikailag közel lévők mozgását.
Megismerhetjük a határainkat
„A legtöbb orvosi eszközzel az a probléma, hogy nem esztétikusak, erőtlennek, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat tőle. Kiemelik a gyengeségeinket a betegség mellett. A divat és dizájn jó eszközök a magabiztosság növelésére. Ezért gyakran javaslom az orvosi cégeknek, hogy gondolják újra eszközeik formavilágát, mivel azok eddig inkább kutatási, nem pedig terméktervezési szempontok alapján készültek. Holott a két területnek kéz a kézben kellene járnia a siker érdekében” – fejti ki véleményét Wipprecht, aki szerint
a páciensek panaszai alapján a jövőben jobban figyelembe kell venni a végfelhasználó igényeit.
Ennek érdekében a vállalatok kutató csapatainak már jóval a fejlesztések előtt együtt kell működniük a tervezési részleggel a komfortos kialakítások, viselhetőbb eszközök, érzékelők érdekében. Jelenleg a legtöbb viselhető okos vagy egészségmérő eszköz többnyire csuklópánt, okosóra, ami bár esztétikus, vagy szinte láthatatlan, de nem feltétlenül ideális adatok mérésére.
A szakember úgy látja, hogy míg az iparág szereti az okoseszközök ezen, leginkább mozgásra fókuszáló formáját, a valóságban az érzékelőket közelebb kellene vinni a mérendő szervekhez, testrészekhez. Ezért például a szív közelében elhelyezett, szívérzékelő szenzorokkal ellátott intelligens digitális ruha ideálisabb megoldás, pontosabb diagnózis állítható fel a segítségével. Hasonlóképpen működőképes az agy-számítógép interfész alkalmazása (BCI), ami az EEG jelekből szűri ki a hasznos információkat.
A hordható, monitorozó eszközök kiegészíthetik a hagyományos, például gyógyszeres kezeléseket, vagy akár meg is előzhetik azokat. Segítségükkel könnyebben megismerhetjük a határainkat. Megoldandó terület egyelőre a szervizelhetőség mellett az eszközök tisztíthatósága, mivel legtöbbjük nem érintkezhet vízzel. „Az általam tervezett készülékek adatokat gyűjtenek, a páciensek a ruhájukon keresztül mutathatják meg a szívverés vagy pulzushullám ütemét az orvosnak.
A Pangolin Scales munkám lényegében az emberi aggyal áll interakcióban. Egy 1024 érzékelőből álló agy-számítógép interfész, amelyen a csatornák hatvannégy áramkörön oszlanak el a fej területén, ez a fejlesztés kapcsolódik egy 3D nyomtatással készült robotikus ruhához. A »ruha« egymással összeköttetésben lévő harminckét-harminckét szervomotorból és LED-ből tevődik össze” – mondja a tervező a hordható fejlesztésről, amit agyhullámokból érkező jelek mozgatnak és világítanak meg.
Okosabb, kifinomultabb világon dolgozik
A valós időben megjelenített agyból jövő adatokat a BCI korábban soha nem látott pontos felbontásban kivonatolja ahelyett, hogy táblázatokat és grafikonokat kellene az orvosoknak görgetniük. Az ADHD-val élő gyerekek számára lett kifejlesztve az Agent Unicorn nevű 3D nyomtatott fejpánt, ami a p300-as hullámot figyeli az agyban, így jelzi a fókuszáltság szintjét. A fejlesztés a munkában is hasznos. Koncentráció esetén pirosan, szabad kapacitás esetében zölden világít.
A tervező úgy gondolja, hogy a jövőben több iparág fog együttműködni a technológiai innovációk érdekében, interdiszciplinárisabb világban élünk majd. „A különféle szektorok kollaborációival már sok minden nincsen szakterületekhez kötve, mindenki próbál a 3D-s technológia világa felé közelíteni. Az autóipar divattervezőkkel, a nagy divatházak virtuális látvány alkotókkal, az ékszermárkák mérnökökkel működnek együtt. Mindannyian ugyanazon dolgozunk:
a világot és az általunk készített termékeket okosabbá, kifinomultabbá tegyük, szükségleteinkhez igazítsuk.
Mondta a dizájner, aki munkássága során körülbelül nyolcvan-száz projektben vett már részt. Emlékezetesnek tartja a legújabb, „ScreenDress” munkáját, a mi a kognitív terheltséget, azaz a feszültség szintjét mutatja meg a BCI technológia segítségével. Egyik kedvence a 2012-ben bemutatott „Spider Dress”, amely nyakból kinyíló csápokkal tartja távol a viselőhöz túl közel merészkedőket, míg a „SmokeDress” couture ruha egyfajta illuzionista trükknek is betudható.
„Mindegyik terv fontos részét képezi a kutatásomnak, amely szerint azt vizsgálom, hogy ezek a technológiák miként kapcsolódhatnak a körülöttünk lévő világhoz” – vallja a tervező, aki tizennégy évesen kezdett el érdeklődni a divat iránt, tizenhét évesen felfedezte a robotikát és a kódolást, majd kombinálta a két területet. A 2000-es évek elejétől anyaginnovációkkal, világító, lélegző ruhákkal kísérletezett.
„A divat számomra a kifejezésről és a kommunikációról szólt: kommunikációnk nagy részét nonverbális jelzések közvetítik: arckifejezések, hangszín, testbeszéd. De ez a kommunikáció elvész, amikor okostelefonon vagy egyéb eszközökön keresztül másokkal kommunikálunk. Ezért olyan új generációs felületeken akartam dolgozni, amelyek viselhetőek, divatosak és reagálnak az érzelmeinkre és személyiségünkre. Az empátiát ötvöztem a technológiával” - magyarázza Wipprecht.
Információt közvetíteni
Mi az előnye annak, ha a technológia beleszól a divatba? A húsz évvel ezelőtti megoldásokhoz képest kisebbek lettek az eszközök, ezáltal zökkenőmentesen beépíthetőek a textilíákba, dizájnokba, kiegészítőkbe. Ezek az újítások számos kaput nyitnak meg afelé, hogy a minket körülvevő divat személyesebbé váljon, jobbá tegye a világot. A szakember szerint a technológia fenntarthatósági szempontból is átalakíthatja a ruhatárunkat, mivel kevesebb, de okosabb darabokat vásárolhatunk.
Ez szembe megy a „fast fashion” irányzattal, mivel egy fashiontech couture kabátra vagy érzékelős ruhára többet költünk. „A fashiontech darabok nem kötődnek trendekhez, legalább olyan élettartalmúak, mint a MacBook. Ezért az új Fashion 2.0 olyasmivé nőheti ki magát, ami valóban segíthet a „fast fashion” dilemma által okozott problémákon” – állítja a tervező.
Szerinte egyre több helyen találkozunk majd érzékelős ruhákkal, ahogy az egészségünket és viselkedési formáinkat figyelemmel kísérő anyagok, dizájntechnológiák is nagyobb teret kapnak majd. Tehát az egészségügyi megoldásoknak is követniük kellene a divat azon álláspontját, miszerint az a testünk minden pontját érinti, lefedi, ezáltal információt közvetít rólunk és fordítva.