A nyomorból indult és közel kétszáz éves történelemre tekint vissza az uralkodóházak ékszereit megalkotó Cartier-ház
Luxus, kifinomultság, presztízs, elegancia és időtlenség – ez a néhány szó tökéletesen leírja a Cartier ékszerbirodalmat. Kiváló gyémántjai, legendás órái, ékszerei és elképesztően szép dizájnjai mellett azonban ez a márka többet kínál: magát a tündérmesét, hiszen egykor maga is a semmiből indult, most pedig emberek millióinak az álmát teljesíti be.
A Cartier birodalom 1847-es párizsi alapítása óta a világ egyik legismertebb és leginkább elismert ékszer- és óramárkája lett. Nincs ember, aki nem hallott volna már róla és milliók vágyakoznak innen valamire: a férfiak egy elegáns karórára, a nők pedig egy csodás ékszerre, esetleg piros dobozos jegygyűrűre, melyek aztán generációról generációra szállhatnak tovább.
Semmiből jött, később a Napóleon kedvenc ékszerese lett Cartier
A márkalapító Louis-François Cartier családja puskaporgyártással foglalkozott és a fiú hiába szeretett volna tanulni és egyetemre járni, erre sajnos soha nem volt lehetősége. Az órák és az ékszerek iránti rajongása már egész fiatalkorában megmutatkozott, ezért apja Adolphe Picard óramesterhez küldte inasnak, hogy kitanulja a szakma csínját-bínját. A tanonckodás abban az időben kegyetlen volt, a mesterek kihasználták az inasokat, de Cartier kitartónak bizonyult.
1847-ben alkut kötött korábbi főnökével és megvásárolta az üzletét, a bolt azonban nem ment olyan jól, mert a gazdagok nem akartak egy kezdőtől, egy volt inastól vásárolni – pedig nagy szüksége lett volna a pénzre, hiszen hatalmas adóssága volt Picard mester felé. Egy nap aztán gondolt egyet, üzletét átneveztette Cartierre és teljesen új lappal indult: ennek köszönhetően (illetve III. Napóleon 1852-es hatalomra kerülésével) indult be a biznisz.
III. Napóleon császár - akit „Kis Napóleonnak” is hívtak - vissza akarta adni a régi dicsőségét Franciaországnak, ezért egy sor olyan változást eszközölt, ami nagy hatással volt a Cartier sikerére. Ilyen volt például a kereskedelmi kapcsolatok kiterjesztése, amelyeknek köszönhetően gazdagabbá vált az ország, többen tudták megengedni maguknak a luxuscikkek vásárlását. Az időközben egyre növekvő Cartier család ráadásul nagyon értett ezek készítéséhez, ezért úgy döntöttek, hogy megválnak az eredeti üzlettől és egy elegáns környékre, a Palais-Royal, vagyis a francia királyi palota közelébe teszik át a székhelyüket.
Az előkelő környék előkelő vendégekkel is járt, akik nem győzték költeni a pénzüket a Cartierben: egyik ilyen vevő nem más volt, mint Nieuwerkerk grófnője, aki egy idő után már törzsvásárlónak számított. Neki köszönhetően Párizs egyik legbefolyásosabb asszonya, I. Napóleon unokahúga, Mathilde Bonaparte is megismerkedett a márkával, aki évente több, mint kétszáz órát és ékszert vásárolt az üzletből. Utána persze jött a többi királyi sarj, akik minden ékszerszükségletüket a palota melletti Cartierben elégítették ki. A név tehát bekerült a királyi berkekbe, mikor pedig ennek híre ment, egekbe emelte az üzletet. El is jött az idő arra, hogy globálisan is terjeszkedjenek.
Az előkelőségek mind Cartiert akartak
A mester három fia három nagyvárosban találta meg a számításait: Louis Párizsban maradt, Pierre New Yorkba, Jacques pedig Londonba költözött. Szétválásukkor a három Cartier-ág önálló vállalattá vált, saját vezetővel és ügyfélkörrel, ám mindannyiuknak volt részesedése a másik bizniszéből. Louis a tervezésben volt jó: ő alkotta meg a Cartier első férfi karóráját 1904-ben, a Santost. Pierre pedig a Fifth Avenue-t tudott üzletet nyitni, ezzel hatalmas ügyfélkört odacsábítva.
Az üzlet egyébként a mai napig ott áll, csak már történelmi helyként, a város nevezetességeként tartják számon és a Cartier Building nevet viseli. Jacques ez idő tájt az előkelő londoni bevásárlóutcában, a Bond Street-en nyitott üzletet és szoros kapcsolatot alakított ki a Windsor családdal, beleértve magát VII. Eduárd királyt, Viktória királynő és Albert herceg legidősebb fiát. A király huszonhét darab tiarát rendelt az 1902-es koronázására, ami királyi ékszerésszé tette a Cartier márkát is.
Ennek köszönhetően Jacques Cartier más - többek között a belga, a spanyol és az orosz - uralkodói sarjak ékszereinek tervezését is magáénak tudhatta (a márka pedig ugyanígy tesz a mai napig). A fivérek halála után a rokonok eladták a családi bizniszt, egy anyavállalat pedig újra egyesítette a Cartier-ágakat. A családi történet tehát befejeződött, azonban sok luxusházzal ellentétben a Cartier ezek után is elképesztő népszerűségnek örvendett a piacon. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egyik legikonikusabb termékük, a legendás LOVE karkötő a család hivatalos kilépése után, 1969-ben debütált a nagyközönség előtt.
Ikonikus darabok
A Love karkötő tulajdonképpen nem más, mint egy levehetetlen arany karperec, egy speciális csavarhúzó kell hozzá, ami egyszerre nyitja és zárja is az ékszert. Ez minimalista dizájnnal párosul, amivel a tervező, Aldo Cipullo a szeretet és a hűség jelképét kívánta megalkotni, hiszen nem lehet csak úgy eltávolítani, kicserélni vagy elvenni. A tervező úgy képzelte, hogy akár eljegyzési gyűrűk helyett is lehetne őket hordani, az elkötelezett kapcsolat szimbólumaként.
Ilyen egyedülálló dizájnnal a mai napig nem rukkolt elő senki, megjelenésekor a brit Vogue magazin azt írta róla, hogy „a modernitás új korszakát hirdeti az ékszerviselésben”, ami egyébként igaz is. Azóta is a világ legtöbbet keresett ékszere a Google-n, ára jelenleg kétmillió forinttól indul. De a karórák között is van igencsak speciális darabja a Cartiernek: ilyen például a Santon férfi óra, ami eredetileg a pilótáknak lett tervezve.
Másik nagy különlegességük a Tank, amit az I. világháborúban látott tankok inspiráltak. Andy Warholtól kezdve Diana hercegnén át Rami Malekig rengeteg ismert ember viselte már. A márka legegyedibb terméke azonban az a Bismarck zafír nyaklánc, ami jelenleg a Smithsonian Intézményben van kiállítva, akárcsak a gyémánt Hyderabad nyakék, amit Erzsébet királynő viselt első hivatalos portréja készültekor. Körülbelül harminc milliárd forintot ér, a mai napig a világ egyik legdrágább ékszere.
Cartier viselni tehát nem két fillér: a kétmilliós Love karkötő a márka egyik legolcsóbb ékszere, mert az igazán különleges darabokat még hivatalos áruk sincs. A vintage ritkaságok között például van olyan, ami több száz millió forintba kerül, de olyan is volt már, hogy több milliárdba. Hatalmas összegek ezek, amit egy hétköznapi ember tulajdonképpen fel sem tud fogni: de ezt annak idején a nyomorból jövő, egykor puskaport töltögető Louis-François Cartier sem fogta fel.
Az ő célja csak az volt, hogy kitörjön szegénységből, hogy biztosabb jövőt tudjon biztosítani a családjának, mint az apja. Elképesztő alázatának és szorgalmának köszönhetően viszont felépítette azt a sikersztorit, amit a tündérmesékben szoktak elmesélni.