Korrupció, erőszak, kilakoltatások, szennyezett anyatej és állandó mérgezés - a brazil őslakosok súlyos árat fizetnek az olcsó divatért
A Brazil Gyapottermelők Szövetsége szerint Brazília jelenleg a világ második legnagyobb pamutexportőre, és az előrejelzések szerint 2030-ra a legnagyobb lesz. Az ország erőteljesen az ipari mezőgazdaságra összpontosít és ez a felgyorsult növekedés különféle helyi társadalmi-környezeti hatásokat generál.
Az áru szinte teljes kontingensét a Cerrado-ban termesztik, így ez a régió érintett leginkább az erdőirtásban, a kizsákmányolásban és a káros vegyszerhasználat utóhatásaiban.
Cerrado, a gyapotföldek fellegvára
A Brazília víztartályának tekintett rész az ország területének közel egynegyedét foglalja el és az ország biológiai sokféleségének egyharmadának ad otthont. Valamint, ezen a szavannás részen található a bolygó állatainak és növényeinek öt százaléka, így kiemelkedő jelentőségű biodiverzitás szempontjából.
A Cerrado az a terület, ahol a legnagyobb a gyapotfarmok koncentrációja Brazíliában, és ezáltal a leginkább érintett szereplője az erdőirtásnak: az elmúlt tíz évben körülbelül ötvenezer négyzetkilométernyi őshonos növényzetet veszített el ez a régió. Az erdős területének felét már kiirtották az elmúlt negyven évben.
A korrupció, erőszak és földszerzés által bemocskolt gyapot Brazília leggazdagabb családjainak tulajdonában lévő agrárvállalatokból származik. A Cerrado-val évszázadok óta harmóniában élő közösségek tagjait kilakoltatják földjeikről, megtiltják megélhetési tevékenységeik végzését, megfigyelésnek és megfélemlítésnek vannak kitéve a farm fegyveresei által. Az agrárvállalkozások gyakran illegálisan irtják ki a védett területeket gyapottelepítés céljából, itt két céget említenék meg: Grupo Horita és SLC Agricola.
Hiába a legújabb trendek, mégis nagymamáink gardróbjában keressük a boldogulást – Mi a grandmacore-trend titka?
A brit Earthsight nevű nonprofit szervezet áprilisban hozta nyilvánosságra a „Fashion Crimes: European retail giants linked to dirty Brazilian cotton” című kutatásának eredményeit. Ez alátámasztja, hogy a divatipar közvetlenül kapcsolódik a Cerrado-ban történő erdőirtásához, különösen Mato Grossóban és Bahiában, amelyek a legfőbb termelési területek és a teljes mennyiség több mint nyolcvan százalékát teszik ki.
A szervezet több mint egy évig elemezte a brazil gyapottermelési láncot, és 816 000 tonna szennyezett gyapotot azonosított, amelyet olyan multinacionális vállalatoknak értékesítettek tovább, mint a H&M, a Zara, a Bershka és a Pull&Bear. Ebből közel kétszáz-ötvenmillió ruhadarabot és háztartási cikket gyártottak le. Az iparág társadalmi és környezeti hatásainak csökkentésére olyan tanúsítványokat hoztak létre, mint a BCI (Better Cotton Initiative), amelyet a divatláncok fenntartható gyapotként népszerűsítenek.