Korrupció, erőszak, kilakoltatások, szennyezett anyatej és állandó mérgezés - a brazil őslakosok súlyos árat fizetnek az olcsó divatért
A Brazil Gyapottermelők Szövetsége szerint Brazília jelenleg a világ második legnagyobb pamutexportőre, és az előrejelzések szerint 2030-ra a legnagyobb lesz. Az ország erőteljesen az ipari mezőgazdaságra összpontosít és ez a felgyorsult növekedés különféle helyi társadalmi-környezeti hatásokat generál.
Az áru szinte teljes kontingensét a Cerrado-ban termesztik, így ez a régió érintett leginkább az erdőirtásban, a kizsákmányolásban és a káros vegyszerhasználat utóhatásaiban.
Cerrado, a gyapotföldek fellegvára
A Brazília víztartályának tekintett rész az ország területének közel egynegyedét foglalja el és az ország biológiai sokféleségének egyharmadának ad otthont. Valamint, ezen a szavannás részen található a bolygó állatainak és növényeinek öt százaléka, így kiemelkedő jelentőségű biodiverzitás szempontjából.
A Cerrado az a terület, ahol a legnagyobb a gyapotfarmok koncentrációja Brazíliában, és ezáltal a leginkább érintett szereplője az erdőirtásnak: az elmúlt tíz évben körülbelül ötvenezer négyzetkilométernyi őshonos növényzetet veszített el ez a régió. Az erdős területének felét már kiirtották az elmúlt negyven évben.
A korrupció, erőszak és földszerzés által bemocskolt gyapot Brazília leggazdagabb családjainak tulajdonában lévő agrárvállalatokból származik. A Cerrado-val évszázadok óta harmóniában élő közösségek tagjait kilakoltatják földjeikről, megtiltják megélhetési tevékenységeik végzését, megfigyelésnek és megfélemlítésnek vannak kitéve a farm fegyveresei által. Az agrárvállalkozások gyakran illegálisan irtják ki a védett területeket gyapottelepítés céljából, itt két céget említenék meg: Grupo Horita és SLC Agricola.
Hiába a legújabb trendek, mégis nagymamáink gardróbjában keressük a boldogulást – Mi a grandmacore-trend titka?
A brit Earthsight nevű nonprofit szervezet áprilisban hozta nyilvánosságra a „Fashion Crimes: European retail giants linked to dirty Brazilian cotton” című kutatásának eredményeit. Ez alátámasztja, hogy a divatipar közvetlenül kapcsolódik a Cerrado-ban történő erdőirtásához, különösen Mato Grossóban és Bahiában, amelyek a legfőbb termelési területek és a teljes mennyiség több mint nyolcvan százalékát teszik ki.
A szervezet több mint egy évig elemezte a brazil gyapottermelési láncot, és 816 000 tonna szennyezett gyapotot azonosított, amelyet olyan multinacionális vállalatoknak értékesítettek tovább, mint a H&M, a Zara, a Bershka és a Pull&Bear. Ebből közel kétszáz-ötvenmillió ruhadarabot és háztartási cikket gyártottak le. Az iparág társadalmi és környezeti hatásainak csökkentésére olyan tanúsítványokat hoztak létre, mint a BCI (Better Cotton Initiative), amelyet a divatláncok fenntartható gyapotként népszerűsítenek.
Ahogy a 2023-as Fashion Transparency Index jelentés rámutat, szinte az összes nagy mennyiségben előállított brazil gyapotot felelős, jobb, fenntartható címkével értékesítik. A The Cotton Agribusiness című könyvében Yamê Reis azt vizsgálja, hogy a brazil gyapot, amelyet műtrágyák és növényvédő szerek intenzív használatával termesztenek, hogyan használhatja a fenntartható címkét.
A könyv bemutatja azt a folyamatot, amellyel a gyapottermesztés hegemóniája épül, és fenntartható diskurzusát, amely szélesedik és összekapcsolódik a divatszektorral és a fogyasztói piaccal. A világ legnagyobb fenntartható divatmozgalmának tagja, a Fashion Revolution Brazil kommunikációs vezetője, Claudia Castanheira hozzátette, hogy kezdetben a brazíliai agrárgazdaság hatásai lokálisnak tűnhetnek, de mindenki tudja, hogy a következményeik globálisak.
„Jó példa erre az erdőirtás, amely sok kárt okoz, és közvetlenül hozzájárul az előttünk álló éghajlati vészhelyzet súlyosbodásához. Továbbá az is riasztó, hogy a termelők közül sokan bio és felelősségteljesen készült terméknek címkézik a brazil gyapotot. Továbbá, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Brazíliában a gyapot az egyik olyan növény, amely a legtöbb növényvédő szert használja.”
Vegyszerhasználat
2021-ben az Európai Unió huszonhat országa közel két millió tonna növényvédő szert exportált az egész bolygóra, összesen 14,42 milliárd euró értékben. Brazíliában ezeknek az anyagoknak az élelmiszerekben és a vízben lévő maradékanyag-határértékei általában több ezerszer magasabbak, mint az Európai Unióban megengedett határértékek.
A tebukonazol, például egy Európában betiltott rovarirtó, amely változásokat okozhat a reproduktív rendszerben és hozzájárulhat a magzati rendellenességekhez. Az engedélyezett mennyiség egyenlőtlenségének másik példája a glifozát, az ország legkelendőbb peszticidje, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkeltőnek tart az emberre, valamint vetélést okozhat.
2018-ban egy glifozátnak kitett nőkről szóló tanulmány becslése szerint, Uruçuíban minden negyedik terhes nő vetélést szenvedett, és az anyák nyolcvanhárom százaléka szennyezett anyatejjel rendelkezik. Brazíliában az ivóvízben engedélyezett maradéka ötezerszer magasabb, mint az Európai Unióban. Ezek az adatok és összefüggések megtalálhatók az Agrotoxics and Chemical Colonialism című könyvben.
A könyv riasztó adatokat mutat be, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy megértsük a vegyi anyagok emberi egészségre és környezetre gyakorolt tömeges felhasználása által okozott probléma súlyosságát. Minden évben világszerte egy millió embert mérgeznek akaratlanul peszticidekkel való érintkezés révén.
Bár az Amazonas környékén növekszik a peszticidek használata, az úgynevezett erdőirtás ívéből fakadóan, számos olyan eset van, amikor az őslakos lakosságot - szándékosan vagy sem - a peszticidek légi permetezése érinti. Arányaiban az őslakosok azok, akik a leginkább szenvednek a mezőgazdasági vegyszerektől Brazíliában, a probléma elsősorban a Santa Catarina, Paraná és Mato Grosso do Sul területén található etnikai csoportok tagjait érinti.
Az egészségügy kérdésén messze túlmutatva a növényvédő szerek megnövekedett használata a kapitalizmus tipikus kizsákmányolását hozza magával.
„Az erőszak folyamata továbbra is zajlik, most már szisztematikus és széles körben, ahol az erdőirtás, a tüzek, a kilakoltatások, a kitelepítések, a gyilkosságok és az őslakos népek megtizedelései átfedésben vannak a vidék kémiai tisztításával, egy olyan folyamattal, amely hatással van a természetre és gazdaságilag pedig kedvez a globális északi vállalatoknak” - mondja a szerző, Larissa Bombardi.
Gyarmati kapcsolatok, monokultúra
Bizonyos embercsoportok életének alábecsülése annak érdekében, hogy vagyont teremtsenek egy kis domináns csoport számára, része annak a gyarmati logikának, amely még mindig uralja a világot.
A molekuláris gyarmatosítás fogalma nem korlátozódik a vegyi anyagok használatára, hanem azon a feltételezésen alapul, hogy a nagy globális vállalatok, főként európaiak, amelyek ezeket a termékeket forgalmazzák, egyre inkább befolyásolják a brazil politikai döntéseket (például adókedvezményeket nyújtanak a peszticideknek), és a monokultúrás rendszer megerősítésére törekszenek.
Ez az aszimmetrikus hatalmi dinamika a globális észak és dél között nemcsak az ültetvények gyarmati logikáját reprodukálja, hanem a molekuláris logikát is, mivel a toxicitás az emberek testébe és az ökoszisztémába integrálódik. Brazília, miközben a mezőgazdaság királyának és a világ negyedik legnagyobb gyapottermelőjének számít, a bolygó legnagyobb peszticid piaca is.
Bolsonaro kormánya úgy vonult be a történelembe, hogy naponta egynél több növényvédő szert engedélyezett: 2022 novemberéig 2007 új növényvédő szert regisztráltak kormányában, ezeknek harminc százaléka tiltott az Európai Unióban, húsz százaléka pedig szélsőségesen, erősen vagy mérsékelten mérgező az emberi szervezetre.
Ebből is látszik, hogy ha a felsőbb rétegek érdekei úgy kívánják, akkor a profitért bármit megtesz a politikai hatalom, legyen szó korrupcióról, törvények módosításáról, környezet elpusztításáról vagy emberéletek veszélyeztetéséről. A Fashion Revolution Brazil szervezete fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy megváltoztassa ezt a forgatókönyvet, és a divatot méltányosabbá tegye a munkások és a természet számára.
„Példa erre a #ModaSemVeneno („Divat méreg nélkül”) érdekvédelmi kampányunk, ahol más partnerekkel csatlakozunk a peszticidek használata ellen. Ez a mozgalom egy olyan törvényjavaslat hatására indult el, amely csökkenti szeretné a szabályozó testületek hatáskörét, és lazítja a mutagén, rákkeltő és a reproduktív rendszert károsító termékek regisztrációját. Ezt nemrég hagytak jóvá, és jelenleg a brazil elnök jóváhagyására vagy vétójára vár” - tette hozzá Claudia Castanheira.
A brazil esőerdők irtása és a tömeges vegyszerhasználat rávilágít arra, hogy a globális divatipar sokkal többet vesz el a természettől, mint amennyit ad. A gyorsan változó divattrendek és az alacsony árak fenntartása érdekében az ipar hatalmas mennyiségű erőforrást használ fel, amelyek közül sok a Föld legértékesebb és legérzékenyebb ökoszisztémáiból származik. Az Amazonas esőerdői a bolygó tüdejeként működnek, otthont adnak számtalan növény- és állatfajnak, valamint őshonos közösségeknek.
Az erdőirtás, amelyet gyakran a mezőgazdasági területek bővítése érdekében végeznek, nemcsak az ökológiai egyensúlyt veszélyezteti, hanem a klímaváltozást is súlyosbítja. E problémák megoldása összetett feladat, amely globális együttműködést és átfogó stratégiai változtatásokat igényel.