Debütálás a Párizsi Divathéten: Alessandro Michele új fejezetet nyit a Valentino-nál

Az olasz divatház új vezérigazgatót is üdvözöl az új szezonnal, mégpedig Jacopo Venturini-t, a divatmarketing nagymesterét. Venturini korábban a Kering zászlóshajójának számító Gucci-nál az értékesítési alelnöki pozíciót töltötte be. Közös múltja Alessandro Michele-lel új színekben folytatódik, és ez szoros együttműködést is jelent a márka új víziójának megvalósításában.

„Igazán boldog és lelkes vagyok, hogy ismét együtt dolgozhatunk” – említi meg Venturini. „Biztos vagyok benne, hogy a Maison couture alapelveinek és Valentino Garavani örökségének újraértelmezése, egyesítve Alessandro kivételes látásmódjával, maradandó élményeket és ellenállhatatlan darabokat fog szülni.”

Kreatív hurrikán, a változás első szelei

A tervezőzseni hamar munkához is látott, legújabb költeményeit már júniusban be is mutatták az „Avant les Débuts” resort kollekció anyagaiban, amelyek már előrevetítették az ikonikus stílusváltozást. (Resort kollekció: szezonközi ruházat, amely rendszerint egy nagyobb kollekciót egészít ki.) A divatanyagot egy rögtönzött zoom-hívás keretében, online keretek között egy válogatott szerkesztői csoport számára tártak fel.

Az „Avant les Débuts” francia kifejezés szó szerint „a kezdetek előtt” jelentéssel bír. Ezt a kifejezést olyan helyzetekben használják, amikor egy fontos esemény vagy fordulópont előtti időszakról beszélünk, mielőtt az ténylegesen megkezdődne. Jelen esetben egy művész, tervező vagy divattervező karrierjének kezdete előtti időszakot jelölheti, de használható egy projekt vagy esemény előkészületeire is: egyfajta ízelítő, hogy mire számíthatunk.

„Hihetetlen megtiszteltetés” – mondta Michele a kinevezéséről szóló nyilatkozatában. Hozzátette: „Óriási örömöt és hatalmas felelősséget érzek, hogy csatlakozhatok egy olyan házhoz, amelynek története és neve egybeforr a »szépség« jelentésével, és amelyet az elegancia, kifinomultság és rendkívüli báj jellemez.”

Pavillon des Folies, az új éra

Michele teljes bemutatkozó kifutó kollekcióját a 2025-ös tavaszi/nyári párizsi divathéten láthatta a nagyközönség, amelyet a kritikusok jól fogadtak, és egyértelmű stílusbeli párhuzamot fedeztek fel a Gucci-korszakával.

„Amikor elvállaltam ezt a pozíciót, úgy éreztem, mintha egy törékeny kincs lenne a kezemben,

de nincs szükség arra, hogy más legyek, mint aki vagyok.

Egy jó tervező a saját lényét és látásmódját adja. A Valentino szellemisége csak még jobban kiegészíti ezt az érzékenységemet” – fogalmazott a tervező az alkotási folyamatról.

Való igaz, a meglepetés ereje csak egyszer csap le villámként – de a friss Valentino költemények újult erővel jelennek meg a kifutón. A minimalista trendirányzatok mellett el is feledhetjük, hogy valójában mi a divat egyik alapköve: érzelmeket kiváltani és izgalmat nyújtani a befogadóknak. Ezt az új kollekció kétségkívül teljesíti. A Valentino archívumot fellapozva láthatjuk, hogy a bátor minták és büszke vonalak a ház védjegyei voltak mindig is. Michele saját újraértelmezésében szabja újra ezeket a vonalakat, és adja modelleire.

Megújult víziója a divatház megszokott vonalait egy friss, kortárs iránnyal ötvözi, mindez erős keveréke a múltnak és jelennek, amely egyúttal újradefiniálja képünket a ház örökségéről. És miről is ismernénk fel egy kiemelkedő kreatív igazgatói munkát, ha nem az értékmegőrzés és az előretekintés mesteri összevarrásáról?

Új Valentino-gardrób: fodrok, fátylak és felismerés

Egy leleplezés, egy tükörkép, egy kinyilatkoztatás: három dolog, amely visszaadja az új Valentino-éra nyitányát. A divatbemutató terének hajszálrepedésekkel tarkított tükörburkolata és selyemorganzával leborított lámpák lágy fényében vonuló modellek éteri hangulatot teremtenek, előrevetítve a kollekció önreflexív üzeneteit. A töredezett tükörfelület arra ösztönöz minket, hogy meglássuk magunkat és elgondolkodjunk a valóság érzékeléséről vagy annak torzításairól egy képzeletbeli helyen: a „Pavillon des Folies”-ban.

A „Pavillon des Folies” kifejezés egy francia eredetű szókapcsolat. Szó szerint lefordítva „a bolondságok pavilonja” vagy „a mulatságok pavilonja”. A „folies” szó ebben a kontextusban utalhat vidám, gyönyörködtető eseményekre vagy akár extrém, extravagáns épületekre, helyszínekre.

Az ilyen pavilonokat gyakran használták a XVIII-XIX. századi Franciaországban a kertekben vagy parkokban rendezett társadalmi események, mulatságok helyszíneként. Ez éles párhuzamba állítható Michele esztétikájával, amely a Valentino új úttörő irányváltását is mutatja.

Az emberi lény törékeny, gyakran ütközik határokba: valójában a valóságon, egy olyan tükörpadlón egyensúlyozunk, amely a súlyunk alatt folyamatosan repedezik, majd összetörik. Minden lépésnél ott a kockázat, hogy megbotlunk és elesünk, instabilan mozgunk egy átmeneti horizonton, ahonnan nincs menekvés. Ez az állapot vezet az időbeli dimenziók valódi értelmezéséhez.

Milyen értelme lenne földi utazásunknak, ha az nem volna időhöz kötve, hanem a végtelenség opcióját nyújtaná?

„Amikor szépségről beszélek, nem annak univerzális és dogmatikus mitizálására utalok. Inkább arra a különleges érzékenységre, ami lehetővé teszi számunkra, hogy mély kapcsolatot találjunk valamivel, ami megmutatja az apró dolgok összefonódását: ott, ahol a kötelékek, amelyek minket, a tárgyakat és az élőlényeket összekötik, hirtelen láthatóvá válnak” – összegzi belső motivációit a direktor.

Az új kollekció az élet utazásának szépségét és egy új korszak születését ünnepli, a költemények előhívják azokat a pillanatokat, amelyek emlékezetessé teszik az életet. A Maison öröksége új inspirációkkal keveredik, és egyesül egy különleges kompozícióban, amelyet finom hímzések, hullámzó fodrok, könnyedség és pompa jellemez.

Alessandro Michele kétségkívül egy olyan örökség alapköveire épít, amelyek több évtized múlva is szilárdan állnak majd: a szépség új fejezetét feltárta, és készen áll arra, hogy a Valentino történetét tovább gazdagítsa.