előfizetésem
Miért akarnak több lábon állni a Z generáció tagjai?
Egyre többen választanak projektalapú, részmunkaidős vagy kötetlen munkalehetőséget. Vannak, akik egyszerre három munkától sem riadnak meg, de többségében akkor érzik magukat biztonságban, ha két helyen dolgozhatnak. Minden jel arra utal, hogy egy munkahely kevés a Z generáció tagjainak. Miért nem elég egyetlen teljes munkaidős állás? A pénzről van szó, vagy más tényezők állnak a háttérben? Illetve hogyan lehet egyensúlyt teremteni több munkahely között?
A közelmúltban elkészült Magyarország eddigi legátfogóbb kutatása a Z generációról, amely rámutatott arra, hogy a fiatalok nem bíznak meg egyetlen munkáltatóban, ezért inkább több helyről keresik meg a betevőt, még akkor is, ha anyagilag ezt semmi nem indokolja. Ezek után jogos a kérdés, hogy miért ragaszkodnak egyszerre kettő vagy akár három munkáltatóhoz? Többek között erre a kérdésre válaszol a Gen Z Report, a Diverzum, a Quantum Digitális Diákszövetkezet, Steigervald Krisztián generációkutató (SteiGen) és a PwC szakmai együttműködésében készített felmérés, amelyhez közel 8400 fő csatlakozott. Az eredmény sokatmondó.
Nemcsak a pénzről van szó
A legérdekesebb, hogy a több munkahely fenntartását nem a kényszer szüli, hanem inkább egy tudatos döntés. A több munkahely iránti igény nem egyszerűen gazdasági kényszer, ez inkább életforma, ami lehetőséget ad arra, hogy saját feltételeik szerint alakítsák életüket. „A Z generáció életfelfogása és bizonytalanságérzete miatt keresi a több lábon állás biztonságát” – mondja Steigervald Krisztián.
A generációkutató szerint a fiatalok stabilitásigénye abból fakad, hogy tapasztalataik szerint a gazdasági környezet kiszámíthatatlan, ezért egyetlen munkáltatóval hosszú távon kevésbé érzik biztonságban magukat. Inkább választják azt, hogy több kisebb, de biztos bevételi forrásra építsenek, minthogy egy nagyobb, de bizonytalan állástól függjenek még akkor is, ha egyébként kielégítő életkörülmények között élnek. Talán nem meglepő, hogy ez a fajta bizonytalanságérzet a korábbi generációktól örökölt társadalmi és gazdasági változásokra adott természetes válasz.
A kérdés már csak az, hogy hosszú távon fenntartható, ha valaki egyszerre több munkahelyen teljesít?
Még csak 24 éves, de már Olaszországban is árulják egyedi kitűzőit – Czeglédi Mirjam gyöngykreációit te is imádni fogod!
A digitális bennszülötteknek könnyebb a munka világa
A kutatók szerint a húszas éveikben járó fiatalok nem kényszerként élik meg, hogy egyszerre több munkahelyen teljesítsenek, hanem egy kihívásként, amit jó teljesíteni. Ugyanis kifejezetten szeretnek új dolgokat kipróbálni, tanulni és egyfajta állandó késztetést éreznek a folyamatos megújulásra. Ehhez hozzátartozik, hogy az általuk választott munkához nincs szükség másra, mint egy laptopra. Mert a Z generáció tagjai digitális bennszülöttek, így számukra termesztés, hogy a virtuális térben dolgoznak, ismerkednek, élnek.
„A fiatalok átlagosan napi 4,6 órát töltenek az interneten, többségük esténként van online, de egyharmaduk szinte folyamatosan. Ezzel a Z generáció tölti a legtöbb időt online, messze megelőzve az idősebb korosztályokat. Ez hatással van arra is, hogyan alakítják ki saját munkaerő piaci stratégiájukat.” Ennek köszönhető, hogy a fiatalok könnyedén kezelnek párhuzamosan több munkát, hiszen a multitasking és a gyors tanulás termesztés számukra. „Az online térben pillanatok alatt hozzáférnek olyan tudáshoz, ami korábban évek tapasztalatát igényelte volna.”
Mi az ára?
Ne feledkezzünk meg a több munkahely fenntartásának pszichológiai és egészségügyi kockázatairól. Bár a Z generáció természetes módon jó a multitaskingban, a folyamatos figyelemmegosztás miatt elkerülhetetlen a stressz, és a mentális kimerültség is gyakoribb, nem beszélve a kiégésről. A kutatók szerint éppen ezért a több munkahelyen dolgozó fiatalok számára elengedhetetlen a megküzdési stratégiák elsajátítása, mint a tudatos időmenedzsment, valamint a pihenés és munka közötti határok meghúzása.
Az egyensúly fenntartásához tehát a fiataloknak meg kell tanulniuk nemet mondani és priorizálni a feladatokat. Akiknek ez sikerül, sokat profitálhatnak mind anyagilag, mind emberileg. A magyar felmérés eredményei alapján ugyanis ez a döntés az anyagi biztonság mellett egyfajta kontrollt ad a mindennapokban. Ennek oka, hogy a fiatalok a több bevételi forrás mellett úgy érzik, hogy jobban kézben tarthatják, jobban kontrollálhatják az életüket és a jövőjüket.
Ezek után azt is mondhatnánk, hogy a huszonéveseknek nincsenek érveik a több munka ellen. Mindenesetre kijelenthetjük, hogy a több lábon állás nem egy átmeneti divat, sokkal inkább generációs igény, amit a XXI. század társadalmi és gazdasági sajátosságai szültek.
Az életem nem várhat – Miért választja a Z generáció a mostot?
Megváltoztatja a munka világát
Miben befolyásolja ez a munkaerőpiacot, és hogyan reagálnak a munkaadók? A jelek szerint, ha valaki Z generációs fiatalokkal akar dolgozni, akkor a fizetés mellett rugalmasságot is biztosítania kell az alkalmazottaknak. A nemzetközi példák azt mutatják, hogy erre már felkészültek a munkáltatók. Az Egyesült Államokban például a „gig economy” (azaz a rugalmas, projektalapú foglalkoztatási formák piaca) évek óta növekszik, míg az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európa több országában is meglepő gyorsasággal terjednek a részmunkaidős, digitálisan vezérelt, rugalmas munkalehetőségek.
Ez is csak azt igazolja, hogy a rugalmasság és a több bevételi forrás iránti igény tartós marad a Z generáció tagjai számára, és ez alapjaiban változtatja meg a társadalom munkával szembeni hozzáállását. Csak remélni tudjuk, hogy jó irányba, habár a HR szakemberek szerint ez koránt sem olyan biztos. A több lábon állás egyik kevésbé tárgyalt következménye, hogy lassíthatja a szakmai előrejutást.
Bár rövid távon előnyös a sokféle tapasztalat megszerzése, hosszabb távon a munkaadók inkább azokat a jelentkezőket részesítik előnyben, akik egy adott területen alaposabb tudással rendelkeznek. A szakértők szerint ezért a fiataloknak érdemes tudatosan mérlegelniük, hogyan tudnak egy-egy terület specialistái lenni és fenntartani a szabad átjárást a munkák között.
