Így tehetünk jót, miközben utazunk – a voluntourism jelensége
Világot látunk és közben segítünk? Elsőre nagyon jól hangzik az utazás közbeni önkénteskedés, vagyis a voluntourism, de tényleg ennyire egyszerű lenne ez a képlet? Ma a világjárással egy időben különböző segítő programokban, projektekben vehetünk részt önkéntesként, és ennek természetesen számos pozitív hozadéka van, de az utóbbi időben felerősödtek a kritikus hangok e jelenséggel kapcsolatban, amelyek rámutattak az árnyoldalaira is.
Mi a voluntourism?
A Cambridge Dictionary szerint a voluntourism egy olyan utazási forma, amelynek során az egyén önkéntesként dolgozik (fizetés nélkül), hogy segítséget nyújtson azokon a helyeken, amiket meglátogat. Vagyis a voluntourism nem más, mint az önkéntes tevékenységek és a turizmus ötvözete.
A különféle humanitárius vagy környezetvédelmi kezdeményezések, amikhez a voluntourism képviselői csatlakozhatnak, általában néhány hétig tartanak, és sok esetben helyi szervezetek vagy nonprofit kezdeményezések irányítják őket. Mindez számos előnnyel jár nemcsak az utazók, de a helyi közösségek számára is.
Átfogóbb kép
A voluntourism által a résztvevők közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a helyi lakosokkal, tehát képet kapnak a mindennapi életükről, szokásaikról, örömeikről és nehézségeikről egyaránt. Ezáltal mélyebben megismerik őket és a helyzetüket, és a helyiek is új nézőpontokkal gazdagodnak általuk.
Szilágyi-Könczöl Zsófi és Tomasovszki Réka: Azon dolgozunk, hogy egy kicsit jobb hellyé váljon a világ - beszélgetés a Szívemben Született Afrika Egyesület önkénteseivel
Egy ilyen élmény segíthet az utazóknak átfogóbban látni a globális problémákat, mint például a mélyszegénység vagy a klímakatasztrófa. Mindez hozzájárulhat ahhoz is, hogy hazaérkezve folytassa e tevékenységeket, és esetleg hazai környezetben is támogasson fontos ügyeket.
Önképzés, önfejlesztés
A külföldön, utazás közben végzett önkéntesség nemcsak a meglátogatott régiók kultúrájának mélyebb megértésében, de önmagunk teljesebb megismerésében is segíthet. A voluntourism során szerzett tapasztalatok az önkéntesek számára is fejlődési lehetőséget biztosítanak.
A különböző voluntourismot tematizáló fórumok (pl. a Reddit) tanulsága szerint több résztvevő az önkéntes munka során fejlesztette problémamegoldó, kommunikációs és empatikus képességeit, amelyek hosszú távon is hasznosak számukra a munkájukban és a magánéletükben egyaránt. Emellett olyan oldalaik is megmutatkoztak, amelyek korábban nem, vagy nem teljesen jöttek felszínre.
És noha azt hinnénk, hogy elsősorban a fiatalabb generáció jelentkezik hasonló programokra, a National Geographic szerzője szerint, amikor a Global Volunteers-nél tevékenykedett, a tizenegy amerikai önkéntesből mindössze egy volt negyven évnél fiatalabb, sőt, később nyolcvan éves önkéntessel is találkozott. Sok milleniál a külföldi önkénteskedést ugródeszkaként használja. A Tenteleni, egy brit önkéntes szervezet, nemrégiben publikált egy írást tizennégy korábbi résztvevőről, akik most oktatással és szociális munkával foglalkoznak.
Konkrét eredmények
Talán a legfontosabb pozitívuma a voluntourismnak, hogy a helyi közösségek számára konkrét pozitívumokkal járhat, például az infrastruktúra javításával vagy oktatási lehetőségek bővítésével. Sok esetben ezek a projektek olyan kezdeményezéseket támogatnak, amik finanszírozási vagy munkaerőhiány miatt nem tudnának megvalósulni.
Például Afrika vagy Ázsia egyes részein az önkéntesek segítenek iskolák felépítésében, oktatási programok lebonyolításában vagy vízellátási rendszerek fejlesztésében. Az önkéntes munkát végzők általában több hónapos tréningen vesznek részt, amit ők maguk finanszíroznak.
Rövid távú megoldások
Ahogyan azt korábban érintettük, a voluntourismnak számos előnye mellett hátrányai is vannak. Az egyik leggyakoribb kritika ellene az, hogy sok esetben csak rövid távú megoldásokat kínál, és nem ás le a problémák gyökereihez. Az önkéntesek segítségével felépített rendszerek fenntartása és üzemeltetése gyakran problémás, de ők ezt már nem tapasztalják meg, hiszen pár hét után elhagyják az adott térséget.
Ez azt eredményezi, hogy a helyi közösségek részben a turistáktól fognak függeni, ami hosszú távon töredezettséget eredményez és nem fenntartható.
Julie Rausenberger például Ecuadorban és Kambodzsában tevékenykedett önkéntes turistaként, élményeiről pedig a From Julie with Love nevű blogján számolt be. Cikkében leírja, hogy míg ezek a tapasztalatok személyes fejlődést hoztak számára, idővel rájött, hogy a voluntourism sok esetben inkább üzleti tevékenység, mint valódi segítségnyújtás. A helyi projektek fenntarthatósága gyakran kérdéses, és sokszor a turisták igényeit helyezik előtérbe a közösségek valós szükségletei helyett.
Munkahelyek elvesztése
A kritikusok szerint a nemzetközi önkéntes munka ellopja a munkahelyeket, így gátolja a helyiek boldogulását. „Kétségtelen, hogy egyes önkéntes programok a potenciálisan kevésbé képzett munkaerőnek adják át a munkahelyeket a helyiekkel szemben” – nyilatkozta a National Geographic-nak Shannon O’Donnell, a The Volunteer Traveler’s Handbook szerzője. Ugyanakkor O’Donnell szerint ez a forgatókönyv nem minden esetben valósul meg. Szerinte sok önkéntes program helyi lakosokat alkalmaz más minőségben:
családokat foglalkoztatnak önkéntesek elszállásolásához és étkeztetéséhez, vagy üzletekben alkalmazzák őket szuvenírek, snackek értékesítéséhez.
„A nemzetközi önkéntesség egy összetett ökoszisztéma része, amely, ha jól végzik, segítheti a közösség fejlődését abba az irányba, amelyet megcéloztak” – véli a szerző.
White savior complex
A voluntourism ellen felszólalók gyakran emlegetik a „white savior complex” jelenségét, amely szerint az önkéntesek, különösen a nyugati világ résztvevői, egyfajta megmentőként tekintenek magukra. Ez a hozzáállás nemcsak a helyi közösségek tiszteletének hiányát tükrözheti, hanem azt is, hogy a nemzetközi önkéntesek nem mindig tudnak mit kezdeni a helyi kontextussal, nem értik és érzik, hogy mire van valójában szüksége az ott lakóknak.
Felmerülhet továbbá az a dilemma is, hogy mivel az önkéntesség csupán néhány hétig tart, a segítők túlságosan „turistaként” viselkednek, az önkéntességet egy rövid kiruccanásnak, szórakozásnak tekintik, ami nem jár elköteleződéssel és nem tud hozzájárulni a változáshoz.
Etikus és felelősségteljes önkénteskedés
Ahogyan azt a Voluntourism.org is hangsúlyozza, a nemzetközi önkéntesség megtervezése sokkal több előkészületet és átgondolást igényel, mint egy hagyományos utazás. Először is, fel kell tennünk magunknak néhány alapvető kérdést, hogy tisztázzuk, valóban alkalmasak vagyunk-e egy ilyen típusú élményre.
Elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk saját képességeinkkel és korlátainkkal, hiszen ez az utazás nemcsak a szabadidős tevékenységekről szól, hanem arról is, hogy mennyire tudunk tartósan hozzájárulni egy közösség vagy projekt fejlődéséhez.
Az önkéntes program kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen világszerte rengeteg lehetőség közül választhatunk. Fontos, hogy olyan programot találjunk, amely valóban megfelel az érdeklődési körünknek, készségeinknek, és nem utolsó sorban, anyagi lehetőségeinknek. Érdemes előre alaposan átgondolni, hogy milyen jellegű tevékenységekre vagyunk képesek, és hogyan tudnánk azokat a legjobban kamatoztatni az adott program keretein belül.
Testi-lelki felkészülés
Fel kell készülnünk arra, hogy valószínűleg markáns tapasztalatokkal és érzelmi élményekkel találkozunk majd, amikkel korábban valószínűleg sosem volt dolgunk. Ezek feldolgozása a hazatérés után is folytatódhat, ezért nem árt előre gondolni az itthoni beilleszkedés, „visszaszokás” folyamatára is.
Egy ilyen döntés meghozatala előtt rendkívül fontos, hogy a lehető legjobban képben legyünk önmagunkkal. Nem csupán azért, mert a voluntourism jelentős anyagi és érzelmi befektetést jelent, hanem azért is, mert ez az élmény hosszú távon befolyásolhatja akár a későbbi életvitelünket is. Mielőtt végső döntést hozunk, érdemes átgondolni, milyen célokat szeretnénk elérni ezzel az utazással.
Gondoljuk át többször, hogy ez az út valóban a legjobb választás-e számunkra, és csak akkor vágjunk bele, ha biztosak vagyunk abban, hogy teljes mértékben felkészültünk minden szempontból – legyen szó érzelmi, anyagi vagy fizikai kihívásokról, és a tréning után is meg vagyunk győződve arról, hogy menni szeretnénk. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes további információkat gyűjteni a szervezetektől, vagy olyan utazóktól, akik már részt vettek hasonló programokban.
A sikeres projektek egyik kulcsa a helyi közösségekkel való együttműködés. Az olyan önkéntes programok, amelyek valódi partnerségeken alapulnak, nagyobb eséllyel biztosítanak fenntartható megoldásokat. A helyi szereplők bevonása és véleményük figyelembevétele elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.
Érdeklődhetünk magyar nyelven a Magyar Önkéntesküldő Alapítvány vagy az Afrikáért Alapítvány irodáinál, angol nyelven pedig például az alábbi szervezeteknél: World Volunteer Web, Volunt Tourism, Transitions Abroad, Volunteer Match, Iko Poran, African Conservation Experience.
Tudatos tervezés, empátia, együttműködés
A voluntourism által az utazásunk új értelmet nyerjen, miközben segítő kezeket nyújtunk a szegényebb sorsú embertársainknak. Azonban, mint minden önkéntes tevékenység, ez is komoly felelősséget igényel a résztvevők és a szervezetek részéről egyaránt.
A kulcs tudatos tervezésben, a feltétel nélküli empátiában és az együttműködésben van, így az önkéntesség valóban pozitív hatást gyakorolhat mind a közösségekre, mind ránk, utazókra.