A szülés során sok dolog nem a nő igényei és tájékozott döntése alapján történik, hanem elavult rutinok és megszokások miatt
A várandósság és szülés intenzív test és lelki változásokkal járó időszak, , érthető, hogy ebben a helyzetben a szülő nők máshogy érzékelik a környezetüket. Ebben a kiszolgáltatott állapotban érthető, hogy a nő érzelmi és fizikai támogatást igényel, hogy biztonságban érezhesse magát. Ezért fontos, hogy a kismamák már a várandósság ideje alatt megismerjék, hogy milyen jogaik és lehetőségeik vannak szülés közben.
Bár valóban egy kiszolgáltatott helyzetről beszélünk, szülés közben az édesanyák mégis döntési helyzetbe kerülnek. A nők vajúdás során is képesek döntéseket hozni a saját testüket és egészségüket érintő döntésekben, de jó lenne, ha ilyenkor inkább a fő feladatukra, a kisbaba világra hozatalára koncentrálhatnának, és nem a nekik járó jogok érvényesítésével kellene foglalkozniuk. Vajon miről rendelkezhetnek ilyenkor a szülő nők? Pontosan milyen kérdésekben dönthetnek? Hogyan érvényesíthetik akaratukat ebben a megváltozott tudatállapotban? Iványi Anna, az EMMA Egyesület szakértője segít tisztázni a kérdéseket. Spoiler: a tudás tényleg hatalom!
Mihez van jogunk szülés közben?
„A várandósság és a szülés nem betegség, hanem a női élet egyik normális, kiemelt szakasza. Ennek ellenére, mivel szülés közben egészségügyi ellátást veszünk igénybe, az egészségügyi törvény betegjogokról szóló részei vonatkoznak ránk is” – kezdi a beszélgetést Iványi Anna, és máris sorolja a főbb betegjogokat, mint a tájékoztatáshoz, a méltósághoz, az önrendelkezéshez és a szabad orvosválasztáshoz való jog.
„A koraszülés nem csupán az életkörülményeken múlik” - Szakértő segítségével oszlatjuk el a koraszüléssel kapcsolatos tévhiteket
Vagyis minden szülő nőt kötelesek tájékoztatni az egészségügyi ellátás előtt, illetve minden szülő nő számára biztosítani kell az emberi méltósághoz és az önrendelkezéshez való jogot, akárcsak a szabad orvosválasztást – habár az utóbbihoz már nincs joguk a nőknek. A jogelmélet tehát általában eltér a valóságban ismert gyakorlattól. „A szülés során sok dolog sajnos nem a nő igényei és tájékozott döntése alapján történik, hanem sokszor elavult rutinok és megszokások miatt. Pedig a betegek jogai 1997 óta egyértelműen ismertek.”
Az tény, hogy a szülés előtt beleegyező nyilatkozatot kell aláírni a nőknek, viszont ezt a több oldalas dokumentumot viszont nem könnyű aktív vajúdás közben elolvasni és értelmezni. A betegjogokat és beleegyező nyilatkozatot nagy valószínűséggel senki nem fogja betűről betűre értelmezni, miután egyre közelebb kerül a szülőszobához. De vajon hogyan tájékozódhatunk arról, hogy mégis mit írunk alá?
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint a beleegyező nyilatkozatok közérdekű adatok, ezért megismerhetőnek kell lenniük. Sajnos nem minden kórház tette elérhetővé ezt a dokumentumot a honlapján. Így amennyiben azt nem találjuk meg az intézmény honlapján, fontos, hogy időben lekérjük az adott egészségügyi intézménytől. Csak így védhetjük ki, hogy olyan beleegyező nyilatkozatot írjunk alá, amelyet nem ismerünk.
Mit tehetünk, ha megsértik a jogainkat?
„A beleegyezés azt jelenti, hogy tudjuk, miért csinálnak egy beavatkozást, milyen kockázatokkal jár, és hogy egyáltalán van-e másik lehetőség. Ez pedig nagyon fontos, de nem helyettesíti a folyamatos kommunikációt” – mondja Anna, majd hozzáteszi, hogy sok esetet ismernek, ahol a szakemberek nem tájékoztatták a szülő nőt az adott beavatkozás előtt. Mondhatnánk, hogy miért nem kérdez ilyenkor a vajúdó nő?
Vannak nők, akik ugyan kérdeznek, de nem kapnak megfelelő válaszokat, de sokszor a nő fókusza a saját intenzív testérzetei felé fordul, ami megnehezíti a szakemberekkel való kommunikációt Ezért is fontos, hogy ott legyen egy kísérő, aki segíti a kommunikációt. „A törvény szerint a szülő nő mellett végig ott lehet az általa megjelölt személy, sőt ez akár több ember is lehet, még ha sok kórház szívesebben értelmezi ezt úgy, hogy csak egy kísérő lehet bent” – mondja.
A kísérőnek nagy szerepe lehet abban is, hogy emlékeztessen minket a jogainkra, vagy akár egyszerűen csak szóljon, ha valami nem úgy történik, ahogy szerettük volna, akár csak azzal, hogy megkérdezi tőle: biztosan így szeretnéd? Azonban a kísérő nem hozhat döntést a szülő nő helyett. Hogy ki lehet kísérő? A jogszabály értelmében gyakorlatilag bárki, aki betöltötte a 18. életévét. A legtöbb kismama viszont az édesapát, egy dúlát vagy egy közeli hozzátartozót (anya, lánytestvér, barátnő) kér meg erre a lényeges feladatra.
A legjobb védekezés: a tájékozottság
„Nem várható el senkitől, hogy szülésznővé vagy orvossá képezze magát a várandósság hónapjai alatt, de nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a jogainkkal. Nézzünk utána a választott kórház protokolljának, ismerjük meg a betegjogokat, és legyen egy tervünk arról, hogy mit szeretnénk” – figyelmeztet az EMMA Egyesület munkatársa, majd hozzáteszi, hogy a szülés közben szerzett traumák többnyire nem a beavatkozások miatt következnek be, hanem azért, mert a nők úgy érzik, hogy nem vonták be őket a döntésekbe.
Ezért is kiemelten fontos, hogy az orvosok és a szülésznők folyamatosan kommunikáljanak, és ne felejtsék el: a szülés központjában a szülő nő és a baba áll. „A cél, hogy minden nő biztonságban és támogatva érezze magát a szülés során – ez nem kiváltság, hanem alapvető jog.”