Hova utazhat az emberiség kétszáz év múlva és melyik bolygóra lesz a legegyszerűbb eljutni? - Beszélgetés Sági Petra csillagásszal
Nem csupán a sci-fi filmek nagy kérdése, hogy hová költözik az emberiség, amikor el kell hagynunk a bolygót. Naponta találkozunk olyan hírekkel, és be is épült a köztudatba, hogy folyamatosan dolgozunk az űrkutatás fejlesztésén. A technikai oldal újításairól naprakész információkkal vagyunk ellátva, nem úgy, mint a hatvanas években.
Ma már nem újdonság, hogy a rakétatesztek eredményeiről beszámolnak a híradóban, vagy élőben izgulunk, hogy épségben leszáll-e a roverünk a Marson. De mégis hol tartunk a csillagok közti utazásban?
Valóban megelevenedik rövid időn belül az Alien filmekből ismert kereskedelmi űrhajózás?
Fogunk a Marson krumplit termeszteni?
„Jelenleg az emberiség a Naprendszeren belül képes közlekedni. Tudomásunk szerint nincsen olyan bolygó mostanság, ahova az emberiség ki tudna költözni” - kezdi a magyarázatot Sági Petra, a Svábhegyi csillagvizsgáló bemutató csillagásza. A szakértő azt is kifejti, hogy a NASA-ESA együttműködés által az emberiség legközelebbi célpontja a Mars, mivel közel van, és nem annyira ellenségesek a bolygón a körülmények, hogy elképzelhetetlen lenne ott egy bázist kiépíteni.
„A vezetőnek nem kell a legokosabb embernek lennie a csapatban, sőt!” - Interjú Zolnay Judittal
„A Vénusz is a szomszédunk, viszont ott a felszínen kénsav eső esik, amely tejesen kizárja, mint lehetséges helyszínt. A Merkúr pedig túl közel van a Naphoz, ami miatt hatalmasak a hőingadozások a felszínén” - folytatja a kutató, aki azt is elárulja, hogy mindig is tudta, hogy asztrofizikai kutatásokkal szeretne foglalkozni
„Úgy mentem gimibe, hogy imádtam a science fiction filmeket és az irodalmat. Először az ELTE-n végeztem fizika alapszakon. Utána kezdtem el a csillagász mesterszakot, ahol most az évfolyamon összesen nyolcan vagyunk, ebből hárman külföldiek. Ezen a szinten már mindent angolul tanulunk, a tananyag egy része is angolul érhető el. A Csillagászati Intézetbe úgy kerültem, hogy jelentkeztem az egyik meghírdetett kutatási témájukra, majd egy személyes interjún vettem részt” - ismerteti röviden a pályafutását Sági Petra.
Petra az aktív csillagok kutatásával foglalkozik, spektroszkópiával és Doppler-képalkotással dolgozik, amelynek lényege, hogy egy távoli csillag felbontott fényéből megállapítsa, hogy hogyan nézhet ki a csillag felszíne a rajta lévő foltokkal. Ugyan az egész Galaxis feltérképezése hatalmas feladat, de dolgoznak rajta a szakemberek, az eszköztárunk ráadásul folyamatosan bővül.
A víz és a mágnes
„Teljesen elképzelhető, hogy létezik olyan Föld típusú bolygó, ami pont tökéletes távolságra kering a csillágától és még nem találtuk meg. Az exobolygók keresése, - vagyis minden olyan bolygó keresése, amely nem a Naprendszerünkben helyezkedik el - nagyon nehéz dolog.
Az eddig megtalált bolygók többsége azonban alkalmatlan az emberi életre.
Vannak bizonyos paraméterek, amelyeknek egy bolygó meg kell, hogy feleljen ahhoz, hogy egyáltalán szóba jöhessen. Mi a lakhatósági zónában keresgélünk, ami azt jelenti, hogy olyan bolygót keresünk, amelyen folyékony állapotban fellelhető a víz. Ez holdakra is igaz lehet. Jelenlegi tudásunk szerint ugyanis a víz az élet alapfeltétele. És fontos, hogy olyan legyen rajta a hőmérséklet, amely az emberi élet számara alkalmas” - fejti ki részletesen Sági Petra.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy nem a víz azonban az egyetlen kritérium, amelyet szem előtt kell tartani bolygók analizálása közben. A mágneses tér is fontos, mivel ez képes arra, hogy a csillagokból érkező sugárzástól, vagy más káros sugárzásoktól megvédje a bolygót. A Földön sem lenne lehetséges az élet, ha nem lenne a bolygónknak mágneses tere.
A bolygó légköre is kiemelt tényező, mivel az az űrből érkező sugárzás egy részét képes kiszűrni. Ma már ugyan kidolgozott menetrend áll készen arra, hogy a Marsra embert küldjünk, a légkör azonban ott is kritikus tényező.
„A Mars légköre sokkal gyengébb, mint a Föld légköre, ennek megfelelően kisebb is rajta a nyomás. Ez az egyik oka annak, hogy a víz nem képes a felszínén folyékony állapotban megmaradni. Van ugyan rá esély, hogy kisebb kolóniákat odatelepítsünk a bolygóra, de ezeknek a kolóniáknak nem az a lényege, hogy később átcsoportosítsuk az emberiséget, mivel az a bolygó sokkal kevésbé élhető, mint a Föld.”
A tudományos kutatásokat mindenképpen előre mozdítaná egy ilyen küldetés. Az emberiség csillagközbe való kilépése hatalmas dolog lenne. „A Mars erőforrásait fel tudnánk használni. Ezek különböző fémek és érceik, mint a magnézium, vas, kobalt, alumínium, nikkel, réz, cink, lítium, arany, titán, vagy egyes ásványok. Egyes elképzelések szerint a marsi talajból meg lehetne építeni a kolóniákhoz szükséges épületeket” - mondja a fiatal tudós.
Az emberiség nagyon szeretné kiterjeszteni határait
A huszadik század második felében ugrásszerűen nőttek meg a tudományos eredménynek, amely egyértelműen a digitalizáció fejlődésének volt köszönhető. „Ha az emberiségnek sikerül egy ugyanolyan ugrásszerű innovációt meglépnie mint akkor, az segítene. A jelenlegi ütemet alapul véve nehéz megmondani, hogy 200 év múlva hova megyünk, de az, hogy eljussunk a Marsra, és a Hold körül kialakítsunk egy ugyanolyan űrállomás-bázist, mint az ISS a Föld körül, az meg tud valósulni.
Ezek jó ugródeszkák lehetnének hosszabb távú expedíciókhoz.
Petra szerint nem feltétlenül lehetséges, hogy emberi utazás átlépi a Naprendszer határait, amelynek elsősorban fizikai okai vannak. „Hatékonyan fénysebességgel lehetne utazni. Kérdés, hogy tudunk-e valaha olyan járművet építeni, amely elméletben legalább a 10 %-át meg tudja közelíteni.
Viszont bizonyos sebességeken az emberes űrutazás nem elképzelhető, mivel az emberi testnek vannak határai és sajnos törékeny.