Hova utazhat az emberiség kétszáz év múlva és melyik bolygóra lesz a legegyszerűbb eljutni? - Beszélgetés Sági Petra csillagásszal
Nem csupán a sci-fi filmek nagy kérdése, hogy hová költözik az emberiség, amikor el kell hagynunk a bolygót. Naponta találkozunk olyan hírekkel, és be is épült a köztudatba, hogy folyamatosan dolgozunk az űrkutatás fejlesztésén. A technikai oldal újításairól naprakész információkkal vagyunk ellátva, nem úgy, mint a hatvanas években.
Ma már nem újdonság, hogy a rakétatesztek eredményeiről beszámolnak a híradóban, vagy élőben izgulunk, hogy épségben leszáll-e a roverünk a Marson. De mégis hol tartunk a csillagok közti utazásban?
Valóban megelevenedik rövid időn belül az Alien filmekből ismert kereskedelmi űrhajózás?
Fogunk a Marson krumplit termeszteni?
„Jelenleg az emberiség a Naprendszeren belül képes közlekedni. Tudomásunk szerint nincsen olyan bolygó mostanság, ahova az emberiség ki tudna költözni” - kezdi a magyarázatot Sági Petra, a Svábhegyi csillagvizsgáló bemutató csillagásza. A szakértő azt is kifejti, hogy a NASA-ESA együttműködés által az emberiség legközelebbi célpontja a Mars, mivel közel van, és nem annyira ellenségesek a bolygón a körülmények, hogy elképzelhetetlen lenne ott egy bázist kiépíteni.
„A vezetőnek nem kell a legokosabb embernek lennie a csapatban, sőt!” - Interjú Zolnay Judittal
„A Vénusz is a szomszédunk, viszont ott a felszínen kénsav eső esik, amely tejesen kizárja, mint lehetséges helyszínt. A Merkúr pedig túl közel van a Naphoz, ami miatt hatalmasak a hőingadozások a felszínén” - folytatja a kutató, aki azt is elárulja, hogy mindig is tudta, hogy asztrofizikai kutatásokkal szeretne foglalkozni
„Úgy mentem gimibe, hogy imádtam a science fiction filmeket és az irodalmat. Először az ELTE-n végeztem fizika alapszakon. Utána kezdtem el a csillagász mesterszakot, ahol most az évfolyamon összesen nyolcan vagyunk, ebből hárman külföldiek. Ezen a szinten már mindent angolul tanulunk, a tananyag egy része is angolul érhető el. A Csillagászati Intézetbe úgy kerültem, hogy jelentkeztem az egyik meghírdetett kutatási témájukra, majd egy személyes interjún vettem részt” - ismerteti röviden a pályafutását Sági Petra.
Petra az aktív csillagok kutatásával foglalkozik, spektroszkópiával és Doppler-képalkotással dolgozik, amelynek lényege, hogy egy távoli csillag felbontott fényéből megállapítsa, hogy hogyan nézhet ki a csillag felszíne a rajta lévő foltokkal. Ugyan az egész Galaxis feltérképezése hatalmas feladat, de dolgoznak rajta a szakemberek, az eszköztárunk ráadásul folyamatosan bővül.
A víz és a mágnes
„Teljesen elképzelhető, hogy létezik olyan Föld típusú bolygó, ami pont tökéletes távolságra kering a csillágától és még nem találtuk meg. Az exobolygók keresése, - vagyis minden olyan bolygó keresése, amely nem a Naprendszerünkben helyezkedik el - nagyon nehéz dolog.
Az eddig megtalált bolygók többsége azonban alkalmatlan az emberi életre.
