Számoljunk le végérvényesen az újévi fogadalmakkal!

Ahogy az év véget ér, sokan a remény és az új lehetőségek izgalmával tekintenek előre. Január elseje egyfajta tiszta lapként tűnik fel előttünk – a lehetőség, hogy végre változtassunk egy jobb, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életért.

Legyen szó a felesleges kilók leadásáról, több mozgásról, vagy arról, hogy végre megtaláljuk a munka és a magánélet közti harmóniát, ilyenkor sokan eltökélten vágunk bele az újévi fogadalmaink megvalósításába. Mégis valamiért a kezdeti lendület gyakran elillan.

Februárra a célok halványodni kezdenek, az elszántság megkopik, és sok esetben minden visszatér a régi kerékvágásba. Mi történik velünk? Miért érezzük azt, hogy csak január 1-jén van esélyünk az újrakezdésre? Miért válik a változás ígérete néhány hét után puszta emlékké?

Szakértőt kérdeztünk, hogy segítsen megérteni, mi állhat az újévi fogadalmak kudarcának hátterében – és hogyan törhetünk ki ebből az ördögi körből. A változás ugyanis nem egyetlen naphoz kötött.

Miért mindig pont január elseje?

A lehetőség mindig ott van bennünk – csak meg kell tanulnunk jól élni vele. Szöllősi Luca pszichológus szerint az újévi fogadalmak sikertelenségének egyik fő oka, hogy túlzott elvárásokat támasztunk magunkkal szemben, miközben a valódi változás nem egyetlen naphoz kötött, hanem folyamatos, tudatos döntések sorozata.

„Az év első hónapja sok ember számára az önreflexió és a tervezés időszaka. A téli szünidővel és a karácsonnyal megéljük a lezárást, az újévvel pedig a kezdetet” - magyarázza Szöllősi Luca. Januárban sokan döntenek úgy, hogy nem szeretnék ugyanazokat a hibákat elkövetni a következő évben, így kiértékelik az előző évet, és új célok kitűzésével tekintenek előre.

Szily Nóra: „A depresszióval az emberek külső szemlélőként nem tudnak mit kezdeni”

A szakértő elárulja, hogy a január elnevezése a római mitológiából származik: a hónap Janus, a kétarcú római istenről kapta a nevét, aki egyszerre nézi a múltat és a jövőt. Ilyenkor van lehetőségünk levonni a tanulságot a múltból és új ígéreteket tenni. A pszichológus kiemelte Hengchen Dai, Katherine Milkman és Jason Riis kutató 2014-es munkáját a Fresh Start effectről, azaz az „újrakezdési hatásról.”

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek motiváltabbak a célok kitűzésére és megvalósítására ezekben az újrakezdési pillanatokban – például az újév, születésnap, új hét kezdete vagy akár egy új hónap.

Nagyon izgalmas, hogy a „diéta” kifejezésre irányuló Google-keresések és az edzőtermi látogatások megnövekednek kisebb-nagyobb mérföldkövekhez érve. Ezek az időpontok szimbolikus újrakezdést reprezentálnak, amelyek során úgy érezhetjük, hogy tiszta lappal indulunk, valamint hátrahagyjuk a múltbéli kudarcainkat, hibáinkat és a rossz szokásainkat. Szükségünk van tehát önreflexiós ugródeszkákra, hogy megálljunk, és újraértékeljünk.

Kudarcot kudarcra halmozunk, és már nem hiszünk a jövőben?

A múltbéli kudarcok jelentős hatással lehetnek a jövőbeli céljaink megvalósítására. A pszichológus szerint a korábbi sikertelenségek gyakran csökkentik az önbizalmunkat és a motivációnkat, ami megnehezítheti az újabb célok elérését. Sok mindentől függ, hogy egy-egy kudarc kapcsán milyen következtetést vonunk le.

Biztosan mindenki hagyott már félbe diétát, vagy adta fel a tél végére az újévben megfogadott nyelvtanulási terveit, és felesleges önostorozáshoz vezet, és lenyomatot hagy az önmagunkba vetett hitünkben. A szakértő kiemeli, ilyenkor könnyen elhisszük magunkról, hogy gyenge az akaraterőnk. Így minden potenciális sikerélmény a kudarc lehetőségét is tartogatja számunkra, ahogy megszólal bennünk egy hang, amely azt súgja, hogy nem fog sikerülni. A szakember azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy

a kudarc nem végleges, hanem egy lehetőség a fejlődésre és a tanulásra.

Mindenkivel megesik, hogy valami nem sikerül, de ez nem jelenti azt, hogy legközelebb sem fog. Ettől még ugyanolyan értékes valaki, csupán már módszerre, eszközökre lesz szüksége a sikerhez” - fejti ki a pszichológus.

Jobb programozó válhat a nőkből, mint a férfiakból?

Nem vagy saját magad ellensége

„A legnehezebb úgy elérni egy célt, hogy folyamatosan ellenségként kezeljük magunkat” - emelte ki Szöllősi Luca, majd arra is kitér, gyakran találkozik azzal, hogy az emberek amikor nem haladnak elég gyorsan, vagy visszalépéssel szembesülnek, egyszerűen elkezdik kritizálni magukat.

A sikertelenség nem a visszalépésből ered, hanem abból, ahogyan kezeljük azt.

„A fejlődés sosem lineáris, a változás része néhány akadály is. Amikor hasonlót tapasztalunk, próbáljunk meg empátiával és támogató elfogadással fordulni magunk és a helyzet felé. Bánjunk úgy magunkkal, mint ahogy egy baráttal tennénk. Éljük meg a fájdalmunkat, a rossz érzéseket, ugyanakkor a visszalépést ne kudarcként fogjuk fel.

Ezen a ponton megpróbálhatunk örülni annak, hogy a visszalépés még viszonylag kisebb mértékű, rövid időn belül behozható. Ha azonban hagynánk, hogy ez magával ragadjon, három hét múlva sokkal nagyobb kudarcélménnyel kellene szembesülnünk” - magyarázza a szakértő.

Nem mindegy, hogy a sikereinket a végcélhoz, vagy egy alcélhoz mérjük!

A pszichológus elmondása alapján, az újévi fogadalmakkal összefüggésben az egyik legnagyobb probléma, hogy hajlamosak vagyunk túl nagy célokat kitűzni. Ennek hátterében gyakran az a vágy áll, hogy gyors és drasztikus változásra vágyunk. Azonban, ha azt vesszük észre, hogy a cél fejben tartása is nehézséget okoz, vagy a megvalósítása szinte elképzelhetetlennek tűnik, érdemes újra átdolgozni a terveinket.

A szerelem ideje megtanít arra, miért érdemes szeretni akkor is, ha nincs happy end

Szöllősi Luca az egyik leghétköznapibb példával szemlélteti a folyamatot: „Tegyük fel, hogy szeretnénk tíz kilót fogyni. Ebben az esetben nem elég csupán a végső célt kitűzni – szükségünk van egy átgondolt, lépésekre lebontott tervre. A nagy célokat kisebb, reális és elérhető részfeladatokra érdemes osztani, például heti mérföldkövek meghatározásával. Emellett elengedhetetlen a rendszeres pozitív megerősítés is, azaz az önjutalmazás, amely segít fenntartani a motivációnkat, és erősíti az elköteleződésünket.

A motiváció eleinte erős, de a hétköznapok monotonitásában és az akadályok, sikertelenségek megjelenésével hamar csökkenhet. Az elvárások és a valóság közti szakadék nem változik, vagy lassan alakul, ezáltal frusztrációt okozhat bennünk. Ezen a ponton szoktuk feladni” - mondja a szakember, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ezért fontos, hogy reális, kisebb, elérhető célokat tűzzünk ki, amelyek folyamatos kis sikerélményeket biztosítanak számunkra, ezzel is csökkentve a belső frusztrációt.