Ezért érdemes tudatos hírolvasásra váltanod a céltalan görgetés helyett
Nyakunkon az amerikai elnökválasztás, amelynek kapcsán biztosra vehetjük, hogy az elkövetkezendő hetekben elárasztják majd a politikai hírek a közösségimédia-felületeinket. Bár az nem kérdés, hogy mindannyian jól tájékozottak szeretnénk lenni, az egyre inkább nagyobb kérdőjel, hogyan őrizzük meg az elképesztő hírfogyasztás mellett (vagy épp ellenére) a mentális egészségünket.
Az este nyolckor kezdődő, minden háztartásban szinte kötelező jelleggel megnézendő híradót az utóbbi években felváltotta az online hírfogyasztás: a politikai hírek percről percre történő, intenzív követése a mindennapjaink részévé vált. Bár természetes, hogy tájékozódni szeretnénk a körülöttünk zajló eseményekről, a konstans hírfogyasztás nemcsak az elménket, hanem a lelkünket is túlterhelheti: egyes kutatások szerint például felerősítheti a depresszió és a szorongás tüneteit, egyúttal erősítheti a tehetetlenség érzését a befogadóban. Dr. Balázs Bernadett pszichológus segítségével feltérképeztünk, mégis hogyan tudunk az arany középúton haladni, ami a hírfogyasztást illeti.
Változó trendek
Kár lenne tagadni, hogy az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztak a hírfogyasztási szokásaink. Míg dédanyáink a rádióból értesültek a világ ügyes-bajos dolgairól, addig nagyanyáink és szüleink már a televízió segítségével tették ugyanezt. A kétezres évek elején azonban megkezdődött egy olyan, digitális átállás, amely a mai napig zajlik: az online világ berobbanásával új szintre emelkedett a kommunikáció és az informálódás.
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt aztán megjelentek az okostelefonok, és talán nem túlzás azt mondani, hogy azóta egy egész világot hordozunk a zsebünkben: applikációk ezrein felbuggyanó, kis vörös ikonok jelzik percről percre, hogy szórakoztatni valóval vagy információval látnának el minket. Az este nyolcas híradó tehát mostanra egész naposra nyúlt: Dr. Balázs Bernadett szerint ennek „köszönhetően” gyakori, hogy csak bele-belekapunk egy-egy hírbe ahelyett, hogy ténylegesen elolvasnánk és értelmeznénk azt.
„Miután a közösségimédia-felületek algoritmusa hajlamos kizárólag számunkra komfortos híreket feldobálni, torzul a valóságról alkotott világképünk. Ami a mentális munkát illeti: a digitális átállás miatt elképesztő mennyiségű információval találkozunk nap mint nap, emiatt csökken a figyelmi kapacitásunk és türelmetlenebbé is válhatunk” – magyarázza a szakértő, aki szerint ennél súlyosabb „tünetek” is kialakulhatnak, ha nem figyelünk oda a tudatos hírfogyasztásra.
A hírfogyasztás hatásai
A bevezetőben említett stressz-szint és szorongás növekedés, valamint a fokozódó türelmetlenség mellett Dr. Balázs Bernadett egy érdekes aspektust is említ. Eszerint, ha valamit (például egy hírt) többször látunk, az egyre fontosabbá válik az életünkben, és egyre inkább drasztikusabbnak tűnik, mint amilyen. „Egy, a feedünkben gyakran felbukkanó hír miatt azt gondolhatjuk, hogy az durvábban hat az életünkre, mint amennyire valóban hatással van arra” – magyarázza a szakértő.
A pszichológus egyúttal hozzáteszi: az sem mindegy, mikor „bombázzuk az agyunkat” hírekkel. „Kutatások támasztják alá, hogy az, aki hírolvasással kezdi a reggelt, sokkal veszélyesebbnek látja a világot, mint amilyen valójában. Bár fontos, hogy tájékozódjunk, érdemes szem előtt tartanunk, hogy a reggel még félálomban lévő agyra óriási stresszt mérhetünk azzal, ha azonnal a Közel-Keleti konfliktusról szóló információkkal terheljük.”
Cseréld fel a struccpolitikát: szakértővel mutatjuk, hogyan olvass JÓL politikai híreket!
Jól informáltság és mentális egészség egy helyen
A fentiekből kiindulva a szakértő első sorban azt javasolja, reggel helyett érdemes nap közben (ebéd körül, délután) hírolvasásra adni a fejünket: ebben az időszakban az agyunk már elég éber ahhoz, hogy feldolgozza az információkat, de nem annyira érzékeny, mint reggel vagy este. Ezzel együtt Dr. Balázs Bernadett aláhúzza: az este sem jó időpont az új információk befogadására, hiszen az „agyalás” rontja az alvásminőséget.
„A nap közbeni hírfogyasztás mellett szól még az is, hogy ebben az időszakban van időnk átbeszélni valakivel az olvasottakat. A kutatások szerint ezáltal csökkenthetjük a bennünk felgyülemlő feszültséget, egyúttal – a másik véleményének köszönhetően – több szempontot is behozhatunk a gondolatmenetünkbe. Emellett ügyeljünk arra, hogy ne csak olyanokkal osszuk meg a véleményünket, akiknek hasonló a gondolkodásmódjuk: ne féljünk vitázni egy-egy ügyről olyanokkal, akik mást gondolnak a világról!
Ennek köszönhetően kevésbé torzul a világképünk, mert – mondhatni – up to date tartjuk egymást.”
Érdemes arra is figyelni, mennyi időt szánunk egy nap hírolvasásra. „Napi húsz perc vagy fél óra bőven elegendő arra, hogy kimazsolázzuk a lényeget az aznapi történésekből és feldolgozzuk azt” – magyarázza a szakértő.
Dr. Balázs Bernadett emellett a kritikai gondolkodásra is felhívja a figyelmet: a negatív érzelmek ugyanis gyakran információ hiánya miatt keletkeznek a befogadókban. „Gondoljuk át, mit tudunk az adott médiumról. Mi az, amit képvisel? Mi lehet a tulajdonosok érdeke az adott hírrel? Vértezzük fel magunkat kellő körültekintéssel és eszerint döntsünk arról, pontosan milyen médiumok segítségével tájékozódunk!”
A kritikai gondolkodás egyik alapja, hogy több forrásból informálódunk: a több, különböző aspektus szélesíti a látószögünket, amely által kerek(ebb) kép alakulhat ki az adott helyzetről, mintha egyoldalúan tájékozódnánk. (A szakértő szerint ezzel tudjuk leginkább kipukkasztani az algoritmusok által körénk vont buborékokat.) Ez a fajta gondolkodásmód abban is segít, hogy kivédjük az álhíreket: minél több dolgot tudunk az adott témáról (például, ha a Közel-Keleti konfliktust vesszük alapul, nem árt némi földrajzi ismeret), annál kevésbé tudják a bolondját járatni velünk, végső soron pedig annál „tisztább” képet alkothatunk a világról.
Az is lényeges, hogy ne csak negatív híreket olvassunk: szemezgessünk olyanok között is, amelyek inspirálóan hatnak ránk, amelyek jó dolgokról számolnak be. (Legyen ez akár egy tigris születése a budapesti állatkertben, akár az, milyen sikereket tudhat magáénak egy adott karitatív szervezet.)
Dr. Balázs Bernadett szerint azon is érdemes elgondolkodni, vajon mit akarunk elkerülni a túlzott hírfogyasztással? „A túlzott (és ezen van a hangsúly) hírfogyasztás kicsit olyan, mint a drogfogyasztás: ingert ad. Vajon ez mi célt szolgál? Mire jó a sok impulzus? Talán ingerszegény az életünk? Esetleg a saját, belső világunkról, problémáinkról akarjuk elterelni a figyelmünket? Érdemes ezeket a kérdéseket is boncolgatnunk!” – javasolja a szakértő.
Bernadett értékes gondolatmenettel zárja az ajánlások sorát: eszerint ne aggódjunk akkor (sem), ha egy nap kimarad az életünkből a hírfogyasztás. Bár a FOMO (fear of missing out, magyarán félelem attól, hogy kimaradunk valamiből, – a szerk.) mindannyiunkat érint egy ponton, nyugtasson minket a tudat: száz százalék, hogy a fontos hírek ilyen vagy olyan úton, de a fülünkbe jutnak! „Minden mással kár terhelni magunkat hosszú távon.”