VR, AR, AI - Így forgatja fel a turizmust a mesterséges intelligencia

A virtuális és a kiterjesztett valóság

A virtuális valóság (VR) egy olyan technológia, amely szimulált környezetet hoz létre, lehetővé téve számunkra, hogy teljes mértékben belemerüljünk egy digitális világba egy erre kifejlesztett eszköz segítségével (pl. VR szemüveg). A VR-t ma már számos területen alkalmazzák, többek között a szórakoztatóiparban, az oktatásban, az építészetben és a turizmusban is.

Az úgynevezett VR túrák által előzetesen körbe nézhetünk a különböző szállodákban, éttermekben, de bejárhatjuk a nevezetességeket és megleshetünk konkrét tevékenységeket is. Ha még vonakodunk attól, hogy mely desztinációt vagy programot válasszuk, a VR technológia segíthet nekünk tudatos döntéseket hozni. A virtuális utazások különösen értékesek lehetnek azok számára, akik nem képesek fizikailag utazni, de szeretnék megtapasztalni a körülöttük lévő világot.

Ugyanakkor a VR eszközök továbbra is költségesek, így egyelőre kevesek engedhetik meg maguknak, hogy otthonuk kényelméből, virtuális valóság segítségével tervezzék meg/éljék át utazásukat. Továbbá e kütyük gyártása és logisztikája, energiafelhasználási igénye mind-mind felvetnek környezetvédelmi kérdéseket.

A VR mellett szokás emlegetni az AR, vagyis kiterjesztett valóság technológiáját, amely a valós világ és a digitális információk ötvözetét hozza létre. Az AR rendszerek különböző eszközöket (okostelefonokat, táblagépeket, speciális AR szemüvegeket) használnak annak érdekében, hogy digitális tartalmakat helyezzenek a közvetlen fizikai környezetünkbe.

Ezáltal egy úgynevezett kevert valóságot alkotnak, amelyben a valódi és a virtuális elemek együttesen jelennek meg. Ennek a technológiának az egyik fő előnye, hogy olcsóbb, mint a VR, hiszen leggyakrabban csupán egy internethozzáféréssel rendelkező okostelefonra vagy táblagépre van szükségünk ahhoz, hogy AR-t használjunk.

A brit Premier Inn Hub Hotel is kompatibilissé tette a kiterjesztett valóságot a szállodai szobákban elhelyezett fali térképekkel – okostelefonon vagy táblagépen beszkennelve a fali térképeket, azok extra információkat jelenítenek meg a helyi látnivalókról. Az AR Tour startup AR szemüvege régészeti romokat tartalmazó fotókat helyez egymásra, hogy megmutassa, milyen lehetett a helyszín eredetileg.

Az AR City alkalmazás kiterjesztett valóság alapú útikalauzokat tartogat számunkra, a kínai Jinsha Art Museum pedig műalkotások animálására és az ősi tárgyak rekreálására alkalmazza az AR-t. Mint minden technológiai innováció, a kiterjesztett valóság is rendelkezik környezeti lábnyommal, de egyben lehetőséget is kínál a fenntarthatóbb jövő megvalósítására – például a hatékonyabb edukáció által. Az AR technológia valódi fenntarthatósága attól függ, hogy milyen módon és milyen célokra használjuk.

A személyre szabás mestere

A C-Tech by Calcalist cikke alapján a World Travel and Tourism Council egy tanulmánya úgy találta, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás 2025-re globálisan 1 trillió dolláros gazdasági növekedést eredményezhet az utazási és turizmus szektorokban. A tanulmány megállapította, hogy az AI által támogatott funkciók, mint az intelligens személyre szabás, automatizált ügyfélszolgálat, hang- és arcfelismerés, a dinamikus árazás stb. hamarosan még elterjedtebbé válnak világszerte.

Az olyan mesterséges intelligencia eszközök, mint például az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, megkönnyítik a hiper személyre szabott ajánlatok létrehozását. Az ilyen és ehhez hasonló fejlesztések által az AI átalakítja azt, ahogyan utazunk – mindehhez pedig az iparági vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell.

A Tripadvisor meg is tette: mesterséges intelligenciát használva, több mint egymilliárd értékelés és vélemény alapján személyre szabott utazási útvonalterveket készít. Utazóként csak annyi a dolgunk, hogy beírjuk az úticélunkat, a dátumokat, azt, hogy kikkel utazunk és milyen tevékenységek érdekelnek minket, majd az AI néhány másodperc alatt személyre szabott, napokra bontott útvonaltervet készít számunkra.

Mesterséges intelligencia nélkül már az utazás is elképzelhetetlen

Az Egyesült Királyságban székelő Travel Professor startup is a mesterséges intelligenciára alapoz: AI-kompatibilis chatbotot kínál az utazóknak. A startup chat widget szoftvere figyeli a repülőjegy ajánlatokat és azonnal értesítést küld, ha preferenciánkkal egyező találat érkezik. Ezenkívül utazási célpontokkal kapcsolatos javaslatokat és repülőjegy árakra vonatkozó értesítéseket is kaphatunk tőle.

Az egyesült államokbeli startup, a Pneuma Travel pedig kifejlesztett egy hangalapú digitális ügynököt, Sarah-t. Ez egy mesterséges intelligencia által működtetett asszisztens, amely profi a repülőjegy- és szállásfoglalások intézésében, de segít a különféle utazási programok, tevékenységek felfedezésében is. Sőt, Sarah az utazási tervek valós idejű módosítására is képes, összhangban a légitársaságok ütemterveivel és szabályzataival, ezáltal minimalizálva a várakozással töltött időt.

A mesterséges intelligenciának a fentieken kívül számos felhasználási terepe van a turizmusban és kétségkívül forradalmi fejlesztés ezen a területen alkalmazva. Fontos azonban tudatosítani, hogy bár az AI rendkívül hasznos eszköz, vannak korlátai. A mesterséges intelligencia alkalmazások használata során mindig ajánlott ellenőrizni az általuk nyújtott információkat, és figyelembe venni, hogy ezek a rendszerek nem mindig képesek figyelembe venni minden igényünket maradéktalanul.

Érdemes arról is beszélni, hogy az adatbiztonság kiemelten fontos az mesterséges intelligencia alapú eszközök használatakor. Az OpenAI API-t használó utazástervezők, mint az iPlan.ai vagy a szintén AI alapú Eddy Travels, különböző adatvédelmi és adatbiztonsági irányelveket alkalmaznak.

Az OpenAI biztosítja, hogy nem használja fel a harmadik féltől származó utazástervezőkbe bevitt adatokat a modellek finomítására, de az alap ChatGPT naplózza a beszélgetéseket és felhasználja azokat a modellek javítására. Az adatmegadás során tehát érdemes körültekintőnek lennünk.

A mesterséges intelligencia technológiája jelenlegi formájában nem fenntartható, sőt, kifejezetten káros a környezetre, hiszen rengeteg energiát használ fel. Ugyanakkor energiahatékony infrastruktúrával és a fenntarthatóságot szem előtt tartó finomításokkal a környezetterhelés jelentősen csökkenthető lesz a jövőben.

Technológia és fenntarthatóság

Ahogyan egyre többen indulunk útnak és fedezünk fel tőlünk nagyon távol eső helyeket is, úgy egyre inkább szembesülünk az utazás környezeti hatásaival is. Az utazás ökológiai lábnyoma nem hagyható figyelmen kívül, hiszen a légi közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás, az „overtourism” okozta természeti károk és a helyi közösségekre gyakorolt nyomás mind-mind hozzájárulnak bolygónk ökoszisztémájának felborulásához és a klímakrízishez.

A felelős utazás nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy elengedhetetlen szemléletváltás felé vezető út is, és ebben a vállalatoknak is nagy szerepük van. Az egyesült államokbeli Jet-Set Offset startup például egy szén-dioxid-kibocsátási platformot hozott létre a légi közlekedéshez kapcsolódóan – ismerteti a StartUs Insights nevű oldal.

A startup az éghajlatválság ellen küzdő nonprofit szervezetekkel működik együtt, amelyeket összeköt az utazókkal. Minden alkalommal, amikor repülőjegyet foglalunk a platformon keresztül, a Jet-Set Offset mérföldenként egy bizonyos összeggel támogatja a környezetvédelmi szervezeteket. A The Green Stamp nevű holland startup pedig etikus vadtúrák foglalásához biztosít platformot, amelynek révén a turisták közvetve hozzájárulhatnak a vadon élő állatok és a helyi közösségek jólétéhez.

Számos ehhez hasonló platform születik manapság, több startup is kiemelten kezeli a fenntarthatóság ügyét az utazás, utaztatás terén, ami reménykeltő. Grandiózusabb vizekre evezve, a Revfine.com szerint az utazási iparágban megjelenő technológiai trendek közül kiemelkedik a fenntarthatóbb üzemanyagok felé való elmozdulás.

A hajózást tekintve, a megújuló bioüzemanyagokra való átállás már folyamatban van, és az előrejelzések szerint jelentős fejlődés várható a részben akkumulátorral működő hibrid hajók terén is a következő években. Ezeken felül nagy érdeklődés mutatkozik a zöld hidrogén és a zöld metanol üzemanyagok iránt is.

A légi közlekedés árnyoldalai

Hasonlóan a hajózási iparághoz, a légitársaságok tevékenységét is aggodalmak övezik az utasok részéről a környezeti fenntarthatóságot illetően. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a repülés 2022-ben a CO2-kibocsátás 2%-áért volt felelős.

Léteznek már olyan repülőgépek, amelyeket bioüzemanyaggal üzemeltetnek, ez segít csökkenteni az adott repülő által lebonyolított összes járat környezeti lábnyomát. Ezen túlmenően a légiipar széles körben kutatja az elektromos repülőgépek, a hidrogénüzemanyag és a hibrid üzemanyagra való átállás lehetőségeit. A megújuló energia iránt is nagyfokú érdeklődés mutatkozik a turisztikai és a vendéglátóiparban – ide tartozik a szélenergia, a napenergia, a vízenergia és a biomassza.

Habár ezeknek a megoldásoknak költséges a bevezetésük, egyre égetőbb szükség van rájuk. Reméljük, minél előbb megtapasztalhatjuk, hogy milyen az, amikor minimális környezetterhelés mellett repülhetünk vagy hajózhatunk világszerte.

A VR, az AR, a mesterséges intelligencia és a különféle zöld üzemanyag-alternatívák innovációja a jelenben is időszerű, de valószínűleg inkább a jövőben fog realizálódni. Ezek a fejlesztések jelentős előrelépést jelentenek az utazástervezés és -lebonyolítás terén a turisztikai iparágban, lehetővé téve a gyorsabb, hatékonyabb és személyre szabottabb megoldásokat. Azonban jó, ha tudatában vagyunk e technológiák aktuális korlátaival is, amelyekre valószínűleg a következő generációk fognak megoldásokkal szolgálni.

Források: calcalistech.com, status-insights.com, revfine.com, revfine.com, chat.openai.com

Szerzőnk Zahorján Ivett végzettsége szerint bölcsész és médiaszakértő, aki jelenleg főként újságírással és tartalommarketinggel foglalkozik. Írásait különféle lifestyle és kulturális magazinok, valamint irodalmi és képzőművészeti folyóiratok közölték. A Rebellive blog alapító főszerkesztője. Elsősorban az öltözködéskultúra változásai, a különböző kommunikációs stratégiák, a fenntarthatósági törekvések, a szociális érzékenyítés és a mesterséges intelligencia lehetőségei érdeklik.