„Az embereket kell félteni, nekik nem lesz életterük, ha elpusztítják a környezetet” - Interjú Juhász Szép Annával
Eldugott kis tanyán él Eger mellett, párjával a regeneratív gazdálkodás magyarországi úttörője. Hajnalban kel, ellátja az állatokat, segít a farm üzemeltetésében, szabadidejében pedig Pretty Shepherd néven a magyar népi kultúra szépségeit osztja meg tökéletes angolsággal, szórakoztató és modern formában a közösségi oldalain. Ő Juhász Szép Anna, egy nem mindennapi jelenség a magyar valóságban.
Nagyváradon született, huszonnégy éves koráig a nagyvárosi léthez szokott lányok pörgős életét élte. Divattervezéssel, ruhakészítéssel foglalkozott, mindig is szerette különleges öltözködéssel kifejezni önmagát. Stílusát a népi és történelmi divat ihlette, a mai napig ilyen jellegű, egyedi ruhákat visel. Aztán beleszeretett Goldmann Dávidba, aki most is a párja és hozzáköltözött egy somogyi kis tanyára.
Ettől kezdve Anna élete gyökeresen megváltozott. „Senki, de még én magam sem gondoltam volna, hogy képes leszek erre a nagy váltásra. Ha valaki azt mondta volna nekem néhány hónappal azelőtt, hogy egy tanyán élem majd az életem, bolondnak tartottam volna”. Emlékszik vissza a kezdetekre Anna.
Ismerkedés a tanyasi léttel
Anna utólag be meri vallani, hogy az első év nagyon nehéz volt számára. Dávid iránt érzett szerelme tudta rávenni arra, hogy kitartson, és adjon magának időt ráhangolódni a természet szépségére, megszeretni a tanyasi lét kihívásait. A nagyvárosban mindig tip-top külsejű lány, akinek lapos cipői nemigen voltak a szekrényében, a tanyára érkezve eltette szép ruháit, mackónadrágba és szakadt pólóba bújt, így dolgozott.
De egyre rosszabbul érezte magát, fél évbe telt, míg rájött arra, hogy a megjelenése milyen hatással van hangulatára.
„Nagyváradon tíz évig néptáncoltam, elég nagy arzenálom volt elnyűhetetlen próbaszoknyákból, úgy döntöttem, ezeket fogom hordani munka közben. Elkezdtem kötényt is viselni, a hajamat kendővel védtem a portól, pont úgy, mint nagyanyáink. Megtapasztaltam a népviselet elemeinek praktikus oldalát, egyfajta kötődést az ősanyákhoz, amitől azonnal meggyógyultam.”
Költözés az ország másik végébe
Három évig önfenntartóan éltek, saját kis világot építettek maguknak, de idővel úgy érezték, ezen a földterületen nem tudják beteljesíteni az általuk képviselt regeneratív gazdálkodást, - ami a klímaváltozás okozta károkat hivatott helyreállítani. Megszületett a döntés: költöznek.
„Heteken belül megtaláltuk ezt a tanyát, most Heves megyében, Bekölcén lakunk egy gyönyörűszép völgy közepén, egy patkó formájú dimbes-dombos dombgerinc vesz körbe minket. Az első év nagyon húzós volt, kilenc hónapig egy lakókocsiban laktunk, az első perctől kezdve mindketten látástól vakulásig dolgoztunk. Negyedik éve vagyunk itt, évről évre könnyebb az életünk. Ma már van rendes otthonunk, bővült a csapat is és a fiúk egyre több mindent levesznek a vállamról.
Jut időm más dolgokra is, de soha nem szeretném elengedni a farmot, a napi kapcsolatot az állatokkal. A csirkevágást például nem tudom kiadni a kezemből.
Csirkevágás emberségesen
Még Somogyban laktak, amikor elmentek Svédországba egy tanyára egy továbbképzésre, ahol mindent megtanultak a csirketartásról, a vágásról, a feldolgozásról. Akkor még egyáltalán nem gondoltak arra, hogy tyúkot vágjanak, de a képzés megváltoztatta a véleményüket.
„Olyan gyönyörűen mutatták be, hogyan lehet ezeket a húscsirkéket emberségesen tartani, nevelni, olyan életet biztosítani nekik, amelyben, mint állat be tudnak teljesedni és egy kíméletes véget adni nekik. Életem első csirkéjét ott vágtam le, azonkívül, hogy másfél napot bőgtem utána, pozitív élmény volt. Ezt a munkát ma is szeretettel és tisztelettel végzem. A farm legnagyobb bevételi forrása a csirkehús és a tyúktojás.”
A közösségi média és a Youtube meghódítása
Anna hobbija - amiből már hívatás lett - a tartalomkészítés. Még Nagyváradon, tíz évvel ezelőtt készített hat magyar nyelvű videót a Youtube-ra, amelyekben a magyar népi hajviseletekről mesél és megmutatja, hogyan kell elkészíteni őket. Aztán egy hosszabb szünet következett, barátja Dávid noszogatására indította újra Youtube-csatornáját Pretty Shepherd néven immáron angol nyelven.
Az Instagram-oldalán is megjelentek jellegzetes fotói és nemrégiben a Tiktok meghódításába is belekezdett. „Követőim háromnegyede amerikai, sokan közülük nincsenek képben Európa történelmével, földrajzával kapcsolatban. Magyarország eddig nem létezett a számukra. Ezért szerettem volna a nemzetközi népi kultúra térképére felcsúsztatni Magyarországot.”
A Pretty Shepherd névnek van egy romantizáló, tanyasi világra hajazó jelentése, a külföldi követők nagytöbbségének fogalma sincs arról, hogy ez Juhász Szép Anna nevének szószerinti fordítása. A hajviseletek mellett bővültek a témák, azóta lett rajta varrós tartalom, népviselettel foglalkozó videók. Nemrégiben a budapesti táncháztalálkozóról készített egy vlogbejegyzést, ami nemcsak a külföldi rajongóinak szólt.
Térdig érő haj
Anna nemcsak különleges öltözködésével, de térdig érő, ősz hajával is felhívja magára a figyelmet. Utoljára tizenhárom éves korában volt rövid haja, akkor frufrus bubifrizurát vágatott magának. Majd nemsokkal ezután elkezdett néptáncolni, ahol elvárás volt a lányok részéről a hosszú haj. Gimnazista korában már tudatosan nem vágatta a haját, ekkor kezdte felfedezni a történelmi ideálokat, Erzsébet királynét és más viktoriánus nőket, akinek földig ért a hajuk.
Nem jár fodrászhoz, egyedül édesanyja nyúlhat néha ollóval a hajához. „Mostanában már nem nő olyan gyorsan a hajam. Mindenkiben genetikusan van kódolva, meddig tud nőni a haja, az enyém lassan eléri ezt a hajhosszat. Talán a vádlimig még le tudnám növeszteni, de az már nem lenne annyira kényelmes viselet, nehezebben tudnám befonni. Havonta egyszer mosok csak hajat, szerencsés a hajtípusom, természetétől fogva göndör és vastag szálú," -magyarázza Anna, majd hozzáteszi:
Ráadásul őszülök is, az ősz hajszálak szárazabbak, mint a pigmentáltak. Gimnazistaként szoktam rá a havi egy hajmosásra, megtanítottam a fejbőrömet arra, hogy csak annyi zsírt termeljen, amennyire a hajszálaimnak valóban szükség van.
Reményfarm a jövőért
Míg Youtube-videóval és Instagram posztjaival a múlt hagyományait eleveníti fel fiatal követőinek, a Reményfarmon végzett regeneratív gazdálkodással a jövő generációjának szeretné jobb állapotban tovább adni a Földet, mint amilyenben az most van. „Szeretnénk inspirálni a fiatalokat, megmutatni nekik, hogy ez az életforma mennyire menő. A mai világban kevesen tudják megengedni maguknak másképp ezt a luxust, azt, hogy kinyitják a házuk ajtaját és máris a kertben, a természet lágy ölén találják magukat.
Ezzel a gazdálkodási móddal szeretnénk tenni a klímaváltozás negatív hatásai ellen, most már nem elég a fenntarthatóság, mint az sem, ha veszünk egy újrahasznosított szatyrot, vagy kicseréljük az izzóinkat. Ha nem dolgozunk a káros hatások ellen, ha csak fenntartjuk a jelenlegi helyzetet, elpusztul a világ.
A regeneratív gazdálkodás egy lépéssel több, visszaállítja az elszenvedett károkat.
Amúgy a természetanyát nem kell félteni, ő nagyon jól megvolt eddig is, és emberek nélkül is jól meglesz. Az embereket kell félteni, nekik nem lesz életterük, ha elpusztítják a környezetet.”