„Az embereket kell félteni, nekik nem lesz életterük, ha elpusztítják a környezetet” - Interjú Juhász Szép Annával
Eldugott kis tanyán él Eger mellett, párjával a regeneratív gazdálkodás magyarországi úttörője. Hajnalban kel, ellátja az állatokat, segít a farm üzemeltetésében, szabadidejében pedig Pretty Shepherd néven a magyar népi kultúra szépségeit osztja meg tökéletes angolsággal, szórakoztató és modern formában a közösségi oldalain. Ő Juhász Szép Anna, egy nem mindennapi jelenség a magyar valóságban.
Nagyváradon született, huszonnégy éves koráig a nagyvárosi léthez szokott lányok pörgős életét élte. Divattervezéssel, ruhakészítéssel foglalkozott, mindig is szerette különleges öltözködéssel kifejezni önmagát. Stílusát a népi és történelmi divat ihlette, a mai napig ilyen jellegű, egyedi ruhákat visel. Aztán beleszeretett Goldmann Dávidba, aki most is a párja és hozzáköltözött egy somogyi kis tanyára.
Ettől kezdve Anna élete gyökeresen megváltozott. „Senki, de még én magam sem gondoltam volna, hogy képes leszek erre a nagy váltásra. Ha valaki azt mondta volna nekem néhány hónappal azelőtt, hogy egy tanyán élem majd az életem, bolondnak tartottam volna”. Emlékszik vissza a kezdetekre Anna.
Ismerkedés a tanyasi léttel
Anna utólag be meri vallani, hogy az első év nagyon nehéz volt számára. Dávid iránt érzett szerelme tudta rávenni arra, hogy kitartson, és adjon magának időt ráhangolódni a természet szépségére, megszeretni a tanyasi lét kihívásait. A nagyvárosban mindig tip-top külsejű lány, akinek lapos cipői nemigen voltak a szekrényében, a tanyára érkezve eltette szép ruháit, mackónadrágba és szakadt pólóba bújt, így dolgozott.
De egyre rosszabbul érezte magát, fél évbe telt, míg rájött arra, hogy a megjelenése milyen hatással van hangulatára.
„Nagyváradon tíz évig néptáncoltam, elég nagy arzenálom volt elnyűhetetlen próbaszoknyákból, úgy döntöttem, ezeket fogom hordani munka közben. Elkezdtem kötényt is viselni, a hajamat kendővel védtem a portól, pont úgy, mint nagyanyáink. Megtapasztaltam a népviselet elemeinek praktikus oldalát, egyfajta kötődést az ősanyákhoz, amitől azonnal meggyógyultam.”
Költözés az ország másik végébe
Három évig önfenntartóan éltek, saját kis világot építettek maguknak, de idővel úgy érezték, ezen a földterületen nem tudják beteljesíteni az általuk képviselt regeneratív gazdálkodást, - ami a klímaváltozás okozta károkat hivatott helyreállítani. Megszületett a döntés: költöznek.