Jobb ma szülni, mint harminc éve? Prof. Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyászt kérdeztük
Prof. Dr. Bánhidy Ferenc nevét jól ismerik a nők, mi több, kollégái az orvosi közösség egyik kiemelkedő alakjaként tisztelik Magyarországon. Több évtizedes szakmai pályafutása során több ezer újszülöttet segített világra, és orvosként, tanárként is komoly szerepet játszik a magyar szülészeti rendszer fejlődésében. Kevés olyan ember él hazánkban, aki jobban látná, hogy milyen változásokon ment keresztül a szülészet az elmúlt harminc évben. Elgondolkodtató példák következnek.
A szakorvos karrierje egy olyan időszakban indult, amikor a szülészeti ellátás Magyarországon sokkal kevésbé volt szabályozott, és a technológiai eszközök száma is korlátozottabb volt, mint napjainkban. „Harminc évvel ezelőtt teljesen más világ volt a szülészet. A rendelkezésre álló eszközök szűkösek voltak, és a szülések nagy része kevesebb technikai támogatással zajlott le.
A szakma ugyanazokat a technikákat alkalmazta, mint nyugaton, de az infrastruktúra és a páciensek elvárásai teljesen mások voltak” – mondja Prof. Dr. Bánhidy Ferenc, majd hozzáteszi, hogy a szülészek és nőgyógyászok akkoriban nagyobb mértékben támaszkodtak a saját tapasztalataikra és megérzéseikre, mivel nem álltak rendelkezésre olyan fejlett monitorozási és képalkotó technológiák, mint manapság.
Miért olyan hívogató egy költséges sebészeti eljárás a kismamák számára, akiknek a gyermekük még alig múlt néhány hónapos?
Az orvosi hivatás szinte teljes mértékben az orvos döntésein és a helyzet felismerésén alapult, amely egy bizonyos fokú szubjektivitást is magában hordozott. „A mai technológia elképzelhetetlen volt akkoriban. Ultrahangok, monitorok, genetikai szűrések nélkül kellett felállítani a diagnózist. Amikor pedig komplikáció merült fel, akkor az orvos saját ítélőképességére támaszkodva döntött arról, hogy mi a legjobb megoldás”.
Jobb ma szülni, mint harminc éve?
„Ma már egy szülés sokkal biztonságosabb, mint harminc évvel ezelőtt volt. A komplikációk száma csökkent, és ha mégis felmerül valamilyen probléma, az új technológiáknak köszönhetően gyorsabban és pontosabban tudunk reagálni” – mondja a professzor, aki egyúttal rámutat arra is, hogy a technológiai fejlődés bizony nemcsak pozitív változást hozott. „Ma sokkal több információ áll a páciensek rendelkezésére, ami több tekintetben is örvendetes, de az a tapasztalat, hogy a még több információ káoszt okoz.
Ma egyre több szülő érkezik szülési tervvel, amelyekben részletesen leírják, hogy hogyan szeretnék világra hozni a gyermeküket. Ez harminc éve elképzelhetetlen volt.” A szülési terv előnye, hogy a nők tudják, mire számíthatnak életük legfájdalmasabb eseményénél, a szülésnél, ugyanakkor nagy hátránya, hogy ezek a tervek nem tarthatók. „A szülési terv alapvetően jó dolog, hiszen a nők bevonódnak a saját egészségügyi ellátásukba, de néha irreális elvárásokat támasztanak.
Volt egy páciens, aki kétoldalas szülési tervet hozott, majd az első fájások után azonnal császármetszést kért, mondván ő ezt a fokú fájdalmat nem bírja. Ilyenkor az orvosoknak meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a páciensek kérései és a tudományos megközelítések között.”
Érdekes látni, hogy míg harminc évvel ezelőtt a szülés inkább az orvosok döntésein és a hagyományos eljárásokon alapult, addig ma egyre inkább a nők veszik kezükbe a folyamat irányítását. Dr. Bánhidy Ferenc is megerősíti, hogy régebben a szülészeti protokollok sokkal szigorúbbak voltak, a szülés során alkalmazott technikák pedig a régi iskolák tapasztalatain alapultak. Ma azonban a kismamák nagyobb szerepet vállalnak a döntéshozatalban.
„Ez a generációs különbség néha konfliktusokat is okoz, hiszen a mai nők sokszor úgy érzik, hogy teljes kontrollt gyakorolhatnak a szülési folyamat felett, de a valóságban a szülés továbbra is sok kiszámíthatatlan elemet rejt magában” – mondja Dr. Bánhidy, aki szerint fontos lenne az egyensúlyt a tudomány és a páciensek kívánságai között.
Hol voltak akkor a dúlák?
Az utóbbi évek egyik legjelentősebb változása Magyarországon a dúlák megjelenése volt, akik nem annyira orvosi, mint inkább lelki és érzelmi támogatást nyújtanak a szülő nők számára, hiszen nem rendelkeznek szakorvosi végzettséggel. Bár egy szülésnél a lelki támogatás valóban nagyon fontos, tudni kell, hogy jobb, ha a dúla szerepét egy közeli hozzátartozó végzi el, ideális esetben az apa, a szülő nő édesanyja vagy barátnője.
„A dúlák feladata, hogy érzelmi támaszt nyújtsanak a szülő nőknek, de sokszor olyan kérdésekben is állást foglalnak, amelyek inkább az orvoshoz és a szülésznőhöz tartoznak. Az igazi lelki támogatást szerintem a családnak kellene nyújtania. Sajnos a dúla tanfolyamok nem készítik fel a dúlákat arra, hogy mi a teendő komplikáció esetén, vagy, hogy adott esetben milyen orvosi segítségére van szükség.”
A dúla közreműködése a szülés előtt azt sugallja, hogy a nők teljesen kontrollálhatják a szülést, de ez csak nagyon kevés esetben lehetséges, hiszen a szülés máig egy kiszámíthatatlan folyamat, amit nem lehet pontosan előre eltervezni. Hiába minden technológiai fejlődés, az életben vannak olyan természetes események, amelyeket nem tudunk teljes mértékben befolyásolni. De annyi biztos, hogy harminc éve még ennyi mindent sem tudtak befolyásolni a szülő nők.
Ma, a XXI. században felismerhetők a méhen belüli rendellenességek, látható a magzat, babamoziba járhatunk a várandósság alatt, amikor megismerhetjük a gyermeket, akit a szívünk alatt hordunk, és ki tudja, talán jobb lenne beérni egyelőre ennyivel, minthogy egymagunk akarjunk dönteni olyan kérdésekben, amelyekről a terhesség előtt még csak nem is hallottunk.