Stréli Bence: „Nem titkolom, hogy az olimpia is a szemem előtt lebeg”
A nyári párizsi olimpia sokat hozzáadott a strandröplabda népszerűségéhez, de aki követte az Eiffel- torony lábánál zajló eseményeket az láthatta, hogy a látvány mellett ebben a sportban is kőkemény munka van. Szerencsére nekünk is van kire büszkének lennünk: Stréli Bence a strandröplabdázás legeredményesebb magyar versenyzője, aki a nemzetközi porondon is sikerrel vette az akadályokat.
Bence a befektetett munkában hisz, de irigylésre méltó eredményességét főleg a kitartása számlájára írja. A hatszoros magyar bajnok, Wourld Tour győztes strandröplabda játékost, a sportág hazai úttörőjét, két edzés között kérdeztük.
Mikor kezdtél el strandröplabdázni, hogy jött az életedbe ez a hazánkban még nem annyira népszerű sport?
Negyedikes koromban kezdtem teremben röplabdázni Újpesten, mert a suliban az összes jó csaj röplabdázott, ami komoly motiváló erő volt. Eleinte csak nyaranta kiegészítésként kezdtem a strandon is játszani, aztán annyira megtetszett, hogy váltottam.
Akkor hol tartott itthon a sportág, egyáltalán volt lehetőséged télen is edzeni?
Igazából mi kezdtük el itthon télen is, mint utánpótlás játékosok, és nem is nagyon volt előtte fedett létesítmény, ahol ezt lehetett űzni. A Sunrise Beach volt a bázisunk, jó pár strandröplabdázónak kezdődött ott a karrierje. Akkor még egyedül ott voltak csak megteremtve a körülmények ahhoz, hogy télen is lehessen készülni.
Mikor derült ki, hogy ebben te tehetséges vagy?
Amikor strandra váltottam, elég hamar kiderült, hogy az jobban megy, mert későn nőttem meg, ezért a teremben elég alacsonynak számítottam. A strandon viszont nagyon jól ki tudtam használni az ügyességemet. 2016-ban már potenciális játékosnak számítottam az utánpótlásban, el is kezdtünk készülni az ifjúsági olimpiára Hajós Artúrral. Vele együtt kezdtünk Újpesten, de ő egy évvel hamarabb váltott strandra.
Egy strandröplabda párosnál elég komoly egymásra utaltság van a pályán, fontos az, hogy ne csak a pályán legyetek jóban?
Igen, a pályán minden pillanatban egymásra vagyunk utalva, emiatt mindenképpen kell egyfajta kémia. Sok párost láttam már, mindenkinek más működik. Mi a pályán és a pályán kívül is nagyon jóban voltunk Artúrral, és ezt a szoros szövetséget tudtuk jól kamatoztatni a meccseken is. De nem általánosítható, mert vannak olyan nemzetközi szinten is eredményes párosok, akik a pályán kívül nem is szólnak egymáshoz, mégis ütőképesek.
A sportág legeredményesebb hazai képviselője, mondhatni arca vagy. Mi a te erősséged, mitől vagy te a legsikeresebb szerinted?
Szerintem a kitartás az erősségem. Amióta elkezdtem, folyamatosan csinálom, pedig természetesen voltak hullámvölgyek, például, amikor új partnert kellett keresnem a tavalyi szezonra.
Az mekkora törés volt?
Elég komoly, teljesen át kellett értékelnem a célokat, és változtatni kellett a koncepción. Ha most visszatekintek az utóbbi egy évre, akkor úgy látom, hogy kihoztam, kihoztuk belőle a maximumot az új társammal Dóczi Domonkossal.
Dóczi Domonkos lett az új párod, mekkora nyomás nehezedett rá melletted?
Hát, nem volt könnyű neki, az biztos, elég nagy volt rajta a nyomás. Fiatalabb nálam, és ha nem is direkt, de nyilván máshogy viselkedtem amiatt, hogy sokkal tapasztaltabb vagyok nála. Igyekeztem mindent átadni neki, amit csak tudok, és ennek a megkoronázása volt, a magyar bajnokság, és a kínai World Tour, amit szintén sikerült megnyernünk. Úgyhogy szerintem mindketten egész jól jöttünk ki ebből az új helyzetből.
Fokozott stressz, multitasking és túlhajszoltság - egyre több fiatalt érint a memóriazavar
Mi alapján választottad őt?
Több sráccal is indultam az év során, igazából az volt a koncepció, hogy mindenkinek próbálok segíteni, kollektívan felhúzni a csoportot, ami nálam jóval fiatalabbakból áll. Mögöttem van már jócskán külföldi tapasztalat is, azt is, és a szemléletet is próbáltam átadni nekik. Amikor több hétig távol vagyunk, akkor csak a sport van a fókuszban. Ez a látszat ellenére kőkemény, 0-24-es meló.
Domival találtuk meg legjobban az összhangot, nyár közepén kezdtük készülni, nem is vártunk igazából komoly eredményeket, inkább az összecsiszolódáson volt a hangsúly. De jöttek az eredmények, amik igazolták, hogy jó az irány, így most együtt készülünk. Felállítottuk együtt a közép, és hosszútávú terveket, de nem zárkózom el attól, hogy a fiatalokkal is kooperáljak egy-egy versenyre vagy edzésekre.
Szóval most egy nagyobb bázisban gondolkozunk, mert ez volt például az egyik probléma, hogy anno, amikor mi kezdtük, kevesen voltunk, és ha bárkivel történt valami, akkor nem volt kihez nyúlni. A klubommal, az SRSE-vel és az utánpótlás válogatottal is ezért próbálunk egy nagyobb bázist kiépíteni.
Könnyű veled?
Szerintem igen. Nagyon nyitott vagyok, szívesen meghallgatom mások véleményét.
Van bennem egy kis kontrollmánia, de remélem, hogy ez az elviselhetőség határain belül van.
Mit ad neked a sport?
Igazából célt. Az ELTE-re járok sportszervező szakra, és abszolút a strandröplabdában képzelem el a jövőmet. Jelenleg hivatásos sportoló vagyok, ha befejezem az aktív sportot, akkor is a sportág közelében szeretnék maradni. A menedzseri vonal is érdekel, és van egy középfokú edzői végzettségem, abban is szeretném majd tovább képezni magam.
Milyen eredményeid vannak eddig?
Hatszor nyertem magyar bajnokságot, ötöt Hajós Artúrral, egyet Dóczi Domival. Emellett utánpótlás Európa-bajnokságokon, VB-ken, mindig top tízben voltunk. Az ifjúsági olimpián 2018-ban Buenos Airesben negyedikek lettünk, az az egyik első kiemelkedő eredményünk, és hatalmas élmény is volt.
Utána felnőtt viszonylatban többször voltunk négyben, és az első érmet is sikerült megszereznünk a World Touron, egy ezüstöt Olaszországban, valamint sikerült megnyernünk egy Mevza Közép-európa-bajnokságot Szlovéniában, talán az szólt itthon a legnagyobbat. Artúrral másodikak lettünk a World Touron, ez volt a legjobb közös eredményünk a World Touron, ezt tudtuk megfejelni Domival, amikor idén megnyertünk egy ilyen versenyt Kínában.
Hova lehet ezt még fokozni? 7., 8., magyar bajnoki cím?
Az már szinte elvárás, de leginkább külföldben gondolkodok. A nemzetközi vonalon szeretnénk jobban bekerülni a vérkeringésbe.
Akár egy olimpia is beleférhet?
Nem titkolom, hogy a hosszú távú célok között abszolút ott van az olimpia, és szerintem idővel meg is lesz teremtve ennek az infrastruktúrája itthon. Nagyon remélem, és most úgy látszik, hogy jó irányba halad a szövetség, valamint úgy tudom, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság is tesz törekvéseket arra, hogy támogassa a strandröplabdát. Szóval első körben egy rövid, középtávú cél az Európa-bajnokságra kvalifikálás, ami nagy lökést adhatna ennek a sportnak.
Egyre szaporodnak a sportoló gyerekeket érintő fizikai és szexuális visszaélések, de vajon kárpótolja őket az aranyérem a bántalmazásért?
Mennyi munkád és lemondásod van abban, hogy itt tartasz?
Elég korán az életformám lett a sport, ezért a kezdetek után viszonylag hamar magántanuló lettem. Egyszerűen nem lehetett összeegyeztetni az ifjúsági olimpiára való felkészülést az iskolával. Azóta heti tíz edzésem van, amiben sok konditermi és erőnléti edzés is van a röplabda mellett. Szerencsére az egyetemen támogatóak a sporttal kapcsolatban, kivételes tanulmányi rendem van, így össze tudom egyeztetni a kettőt, de most valószínűleg csúszni fogok egy fél évet.
Az élsportnak sokszor rákfenéje a sérülés. Téged elkerültek a komolyabb problémák?
Sajnos közel se kerültek el. Úgyhogy ez is csak azt mutatja, hogy tényleg a kitartás az, ami az én erényem. A térdem az nagyjából hat éve fáj, van, hogy jobban, van, hogy kevésbé, ezt nem igazán lehet orvosolni, vagy legalábbis eddig nem sikerült. Eltört a bal lábközépcsontom, fáradásos törés volt a lábfejemben, az egy igen rossz sérülés volt, nagyon sokáig bajlódtam vele, mindig visszajött.
El volt törve a csuklóm is, elütötték Brazíliában, muszáj volt műteni. Ez is elég macerás sérülés volt, rengeteg idő és gyógytorna kellett, hogy újra száz százalékos legyen. Ezek a sérülések nagyon sok időmet, energiámat elvették, de a kedvemet soha.
Miért szeretjük a horrorfilmeket? - A félelem és katarzis pszichológiája
Miért ajánlanád bárkinek is ezt a sportot?
Hát most így a sérülések után nem biztos, hogy jól hangzik, de alapvetően ez egy kíméletes sport, a homok sokkal szerencsésebb az ízületeknek, mint a sportág teremben játszott változata.
Ha valaki nem a határait akarja feszegetni, és nem professzionális sportban gondolkodik, akkor ne hezitáljon, mert számos helyen lehet már télen is űzni itthon.
Nyilván nyáron sokkal nagyobb fun, süt a nap, jó az idő, olyankor tényleg egy extra életérzés. Sokszor tenger mellett játszunk, ami szintén egy plusz. Az is a sportág mellett szól, hogy sokáig lehet, akár magas szinten is űzni. A világelitben több, negyven körüli játékos is van, ami nem sok sportban jellemző.
A kezdeti elképzelésed, hogy jó helyen leszel, mert sok a csaj, bejött?
Remélem. (nevet)
