Felerősíti a fiatal roma nők hangját a Romaversitas

Az alapítvány célja, hogy ösztönözze a közösségi aktivizmust, különösen a női egészség területein. Az elkötelezett munkatársakkal a nőkre fókuszáló programjaikról, azok társadalmi, kulturális hatásairól beszélgettünk.

Magyarországon körülbelül nyolcszázezer és egymillió közöttre tehető a roma emberek száma. Körülményeiket és életkilátásaikat a szegénység és a társadalmi kirekesztés jellemzi, továbbá a többségi társadalom részéről az élet minden területén megjelenő diszkrimináció. A roma emancipációs mozgalom és a Romaversitas is hisz a szolidaritás fontosságában. Azon dolgoznak, hogy képviseljék a közösségeik érdekeit és formálják a róluk szóló narratívákat.

Az alapítvány három munkatársa, Eredics Lilla, Pocsai Bettina és Trendl Fanni a roma nőkre fókuszáló programjaikról beszél.

Az egészségügy nem lehet származási kérdés

„Korábban diákja voltam, másfél éve pedig dolgozom a Romaversitas Alapítványnál. A doktori disszertációm egy része is az alapítványról szólt, illetve annak a társadalmi mobilitásban betöltött szerepéről a roma fiatal egyetemisták szem pontjából” – mondja Trendl Fanni program vezető, aki emellett a pécsi egyetem romológia és nevelésszociológia tanszékén tanársegéd.

Célja mindig is az oktatási esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a roma fiatalok esélyeinek növelése volt a különböző, például komplex ösztöndíj vagy kompetenciafejlesztésre fókuszáló képzési programjaikon keresztül. Elmondása szerint a „Romver” (ahogy az alapítvány nevét röviden mondják), az elmúlt huszonöt évben szuperül kiépítette partneri hálózatát, aminek köszönhetően egyre szélesebb portfólióval rendelkeznek, gyakornoki programot is indítottak.

Képbe kerültek a ki fejezetten női fókuszú kezdeményezésekés az ukrán menekültekkel kapcsolatos projektek is. 2023 második felében az Emma Egyesülettel karöltve elindult az új, hároméves Mara-program, amelynek célja, hogy ösztönözze, kiszélesítse a roma nők közösségi aktivizmusát Magyarországon, különösen a női egészség területén. „Úgy indult az egész, hogy egy kutatást szerettünk volna csinálni, amibe bevontunk öt roma női kutatót, hogy térképezzék fel a női roma egészségügy helyzetét Magyarországon, a reproduktív, szexuális egészség és jogok altémái mentén.

Rá akartunk látni, hogy vannak-e már létező kezdeményezések” – mutatja be Pocsai Bettina szociálpedagógus a programot, amelynek főbb tevékenységei közé tartozik a szexuális és reprodukciós egészség és jogok területein való aktivizmus támogatása, párbeszéd ösztönzése, tudástermelés, érdek érvényesítés.

Akinek az önfejlesztés fontosabb, mint a közösségi média, mégis szupersztár és a 2025-ös Super Bowl garantált nyertese: Kendrick Lamar - az első szóló hip-hop előadó a show történetében

A közösség ereje

A program egyik kulcseleme, a Mara-kör, amibe tizenhat olyan roma nőt vontak be, akik már valamilyen formában aktívak a saját közösségeikben, intézményekben, elsősorban a roma női egészségügyben.

Például, van olyan, aki az ellátó- és egészségügyi rendszerben dolgozik, és jobban rálát annak szakterületeire – van, aki az Emma Egyesületen keresztül csatlakozott mint közösségi dúla. Emellett olyan nők is vannak a programban, akik korábban már látótérben voltak a Romaversitasznál, és releváns szakmai tapasztalatuk van a reproduktív egészség terén – vagy az akadémiában, vagy a civil szektorban aktívak a gender és etnikai egyenlőtlenségek témáiban.

„A hároméves program első félévében két térségre fókuszálunk, Budapestre és Miskolcra. Az első Mara-kör fél évig tartott, ez hat szombati elfoglaltságot és egy nyári elvonulást jelentett. Rendhagyó, de módszertanilag a korábbi programjainkhoz hasonló kurzusról van szó, amelynek keretében arra törekedtünk, hogy minél több párbeszéd induljon, és egyenlőbb legyen a viszony, a tudásátadás formája” – fejti ki a szakember, aki szeretné, ha a jövőben is közösen gondolkoznának a résztvevőkkel azon, hogy miként tudják a kapott tudást beépíteni a munkájukba.

A legfontosabb témák

Négy miniprojektet támogatnak, amelyet a Mara-körben a résztvevők kitalálnak. Például női klubot hoznak létre, vagy kis kiadványt készítenek. Itt nem konkrét mentorálásról van szó, különböző területek szakértőit vonják be a programba, az Emma pedig a nőjogi és egészségügy témában lesz jelen.

Fel sem fogod, mennyire privilegizált vagy, amíg el nem olvasod a queer romákról szóló kötetet

„Úgy alakultak ki a főbb altémák ezen a szélesebb roma egészségügyi kérdéskörön belül, hogy a kutatási lehetőség kiírásánál jeleztük, határozzanak meg számukra fontos témaköröket, vagy olyan területeket, amivel szívesen foglalkoznának. E tapasztalatok alapján alakítottuk a programot.

Az altémák között van az abortusz, az egészségügyi dolgozókkal való kapcsolat tartás, felvilágosítás szexedukációval, nőgyógyászati kórképekkel kapcsolatban, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, menstruáció, endometriózis, korai gyerekvállalás, jogsértések, diszkrimináció” – mutatja be a programot Eredics Lilla, aki a masterképzésen a szakdolgozatát cigány nők életútjáról és narratíváiról írta a fizetett és fizetetlen reproduktív munka mentén.

Szerinte már önmagában is hasznos a Mara-program és azt megelőző kutatás, mert alapvetően nagyon keveset lehet tudni ezekről témákról még a kevésbé marginalizált társadalmi csoportok esetében is. Kevés információ kerül át a közbeszédbe, elhanyagolható a szakirodalom még akkor is, ha vannak erre épülő kezdeményezések az országban. Ezért néhány altémában leginkább csak nemzetközi szakmai anyagokra, tapasztalatokra tudnak hagyatkozni a kutatók.

Karrierindítás

Az alapítvány női karrierindító programjának két fő fókusza van. Az első olyan képességekre erősít rá, mint az önéletrajz-készítés, állásinterjúkra való felkészülés, motivációs levélírás, karriertervezés. A másik vonal az önbizalom és identitásépítésre, társadalomban betöltött szerepre helyezi a hangsúlyt. „Nőként nagyon sok olyan megélésünk van – főleg ha már anyaságról is beszélünk –, ami meghatározza és predesztinálja azt, hogy egy roma nő milyen karriert tud befutni. Vagy mik azok a munkák, amikre őt szánják.

A karrierindító program tagjai nagyon diverz csoportot alkotnak. A legelképesztőbb munkahelyekről vagy munkahelyi elképzelésekkel érkeztek. Van köztük jogász, MTA-kutató, szociális szférában dolgozó. Az egyik diák logisztikai menedzsernek tanul a BME-n, de az igazi vágya, hogy a Forma–1-ben dolgozhasson” – meséli Pocsai Bettina a programról, amelyre 18–38 év közötti roma nők jelentkezését várják. Ideértve azokat, akik a női identitással azonosulnak, beleértve a cisz-vés transznemű nőket, nem bináris vagy genderqueer embereket.