„Hosszú távon, ha nincs víz, levegő, nincsenek erdők, gyepek, akkor nem élünk túl, mint emberiség” - interjú dr. Halassy Melinda ökológussal
Szelektív hulladékgyűjtés, szennyvíz-újrafeldolgozás, műanyagból beton, és még sorolhatnánk. Az emberiség bolygó mentő folyamatai virágkorát élik, és nem véletlenül. Az ember térnyerésével a Föld hatalmas károkat szenvedett, az iparosodás folyamata pedig minden eddiginél jobban felgyorsította a pusztulást. Kevesebbet hallani azonban az egyes élőhelyek helyreállításáról, amelyek sokszor gazdasági érdekekbe ütköznek.
Mostanra már akkora károkat szenvedett a természet, hogy szakembereknek kell beavatkozniuk a folyamatokba. Nincs idő ugyanis megvárni, hogy magától álljon helyre a rendszer. Dr. Halassy Melinda, restaurációs ökológussal beszélgettünk.
Ökológiai Restauráció
„Az ökológiai restauráció fogalma sokak számára ismeretlen lehet. A természetközeli élőhelyeket próbáljuk meg helyreállítani. Azt próbáljuk megérteni, hogyan működnek az egyes élőhelyek: milyen élőlények alkotják őket, és köztük milyen kapcsolatok vannak. Milyen kulcselemek tűnhettek el az idők folyamán, vissza lehet-e állítani azokat, és ha igen, milyen eszközökkel. A rendszer egészét szeretnénk látni” – kezdi dr. Halassy Melinda.
Magyarországon – ugyanúgy, ahogyan az egész világon – jelenleg is több helyreállítási folyamat zajlik. Ezek már a hetvenes években elindultak, majd a 2000-es évektől egyre gyakoribbá váltak. Ma már az Európai Unió is biztosít pénzforrást helyreállítási projektekre, amelyekre nemzeti parkok pályázhatnak. Ilyen projekt a Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöpházán is zajlik.
Stumpf-Biró Balázs: Egy olyan buborékban élünk, amit a végtelenségig akarunk fújni, ezért élj úgy a mának, hogy legyen holnap
„A Honfoglalás előtti időkben erdős és gyepes részek tarkították az alföldi tájakat eltérő víztartalommal, amelyeket az akkori vadpatás legelő állatok tartottak fenn. Ezeket az ember cserélte le például szürke marhára, amelyek hatalmas területeket voltak képesek bejárni. Később, a XVIII. században pedig a zsíros, fekete földes területeket elkezdtük felhasználni mezőgazdasági szántóterületekként, majd a nedves helyeket lecsapoltuk. Ezek a tevékenységek teljesen felborították a helyi viszonyokat.”
Elsősorban árvalányhajas gyepek voltak jellemzőek a szárazabb területeken. A területen az aktivitások túllegeltetést idéztek elő, amelynek következtében néhol teljesen kikopott a talaj. A szél pedig elkezdte átrendezni a dűnéket. Annak érdekében, hogy megkössék a homokot, erdőket kezdtek ültetni, így mesterségesen, teljesen átalakították a helyi tájat.
„A rendszerváltás után a fennmaradt szántókat magukra hagyták, így alakultak ki újra a gyepek, ahová inváziós növények is betelepültek. Az ökológusok feladata az, hogy olyan állapotot alakítsanak ki, amely kedvez az őshonos élővilágnak. Ma már nem az a cél, hogy egy területen visszaállítsuk a lehető legrégebbi állapotot.
A klímaváltozással fellépő szárazság következtében inkább kiválasztunk egy jó irányt a helyreállításra. Be lehet vinni fajokat egy területre, ami azt jelenti, hogy bizonyos magokat szétszórunk a területen. De lehet legeltetni, vagy kaszálni is egy területet“ - magyarázza a szakember.
LEGÓ Gyár
A restaurációs ökológusok munkája abból áll, hogy kiválasztanak egy területet, terepi szemlét tartanak, valamint egyeztetnek a helyi természetvédelmi őrrel is. Talajmintát vesznek, majd ezt követően ellenőrzik, hogy milyen növények találhatók meg az adott területen.
„Megnézzük, hogy milyen a táji összetétel, milyen gazdálkodások folynak a helyszínen, majd ennek alapján megtervezzük a beavatkozást. Külföldre is sokat járunk, én is töltöttem öt hónapot Amerikában, hogy élőhely-helyreállítási kísérleteket járjak végig és tanulmányozzam a helyi módszereket.” Egy különleges projekt alkalmával Melinda és kollégái Nyíregyházán a híres LEGO gyár környékén terveztek helyreállítást. Először meghatározták, hogy az adott talajtani- és vízviszonyok mellett milyen növényzeti típusok élnének túl a területen.
Szily Nóra: „A depresszióval az emberek külső szemlélőként nem tudnak mit kezdeni”
„A beavatkozás megtervezése során összeállítottunk egy fajlistát fásszárúakból (fák, cserjék) és lágyszárúakból (füvekből, valamint virágos növényekből). Utánajártunk a hazai beszerzési lehetőségeknek, majd végül kertészek segítségével megterveztük, hogy hogyan nézzen ki az ültetés. Magágyakat készítettünk, szénát is terítettünk rá, és elültettük a fákat és cserjéket.
