Hagyjuk a struccpolitikát: szakértővel mutatjuk, hogyan olvass JÓL politikai híreket!
Az amerikai elnökválasztás közeledtével egyre inkább elöntik a feedünket a politikai hírek. Bár a struccpolitika olykor kifizetődő lehet, az információ-cunami kapcsán mégis felmerül a kérdés: hogyan tudunk megfelelően tájékozódni? Hermann Veronikával, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet egyetemi adjunktusával elemeztük a kérdést.
Miután napjainkban ezernyi oldalról ömlik ránk az információ (a televíziótól kezdve a közösségi médián keresztül a telefonunkra érkező push-értesítésekig), ha kedvünk tartja, szinte percről percre tájékozódhatunk a világ történéseiről. A statista.com felmérése szerint ezt nagyjából meg is tesszük: 2023-ban napi 751 percet, azaz 12 óra 31 percet töltött egy ember nagyobb médiumok, így például TV, újság, magazin, rádió vagy azok digitális formátumainak társaságában. E gyakorlatnak „hála”, egyre inkább romlik a mentális egészségünk, amely nem is csoda, hiszen az agyunk nem arra lett kitalálva, hogy ilyen mértékű információmennyiséget fogadjon be és dolgozzon fel. A kérdés már csak az, hogyan olvassunk úgy híreket, hogy teljes képet kapjunk a világ történéseiről, de ne csömöljünk be a mennyiségtől?
Változó trendek
Hermann Veronika szerint a digitális médiafogyasztás és platformok teljesen átrendezték mind a hírkészítői, mind a hírfogyasztási oldalt: „Mára nemcsak többféle eszközön olvasunk már híreket, hanem maguk a platformok is rendkívül szétaprózódtak” – magyarázza.
A szétaprózódás egy másik pontban is megnyilvánul: a közösségimédia-algoritmusok bizonyítottan csak olyan híroldalakról „dobálnak fel” híreket, amelyek megegyeznek a világról alkotott meggyőződéseinkkel. (Amerikában például, ha valaki baloldalinak vallja magát, inkább a The New York Times cikkeivel találkozik a feedjében a FOX News hírei helyett.)
„Ennek következményeképp visszhangkamrák, buborékok keletkeznek körülöttünk. Ez rendkívül veszélyes, hiszen a meggyőződéseinkkel azonos buborékok azt a téves benyomást keltik az emberben, hogy a világ úgy működik, ahogy ő elképzeli” – magyarázza a szakértő, aki aláhúzza: sosem vezet jóra, ha kizárólag egyféle véleménnyel találkozunk.
Ami a hírolvasás hatásait illeti: Hermann Veronika szerint már rég túl vagyunk azon a ponton, amikor azt lehetett állítani, hogy a hírfogyasztó „passzív elszenvedője” a média által „kilőtt” üzeneteknek (Nem véletlenül használja ezt a kifejezést: a médiakutatók ezt lövedék-elméletnek nevezik, – a szerk.). Mostanra ugyanis tudjuk: az, ki-hogyan értelmezi a híreket, komplex hatások sorozata.
„Főképp a szocializáció, a végzettség, az alapvető érdeklődés, a társadalmi osztály és a nem határozzák meg, kire-hogyan hat pontosan egy hír és hogyan értelmezi azt, de például az sem elhanyagolható pont, milyen kedve van a hírfogyasztónak az adott napon” – teszi hozzá a szakértő.
Hírek helyett történeteken a hangsúly
A leírtakat megemésztve még inkább kitűnik: korántsem mindegy, pontosan milyen híroldalakról és hogyan tájékozódunk, különösen, ha politikáról van szó. Ebben a műfajban ugyanis különösen fontossá válik annak ismerete, ki finanszírozza (tulajdonosi háttér és a finanszírozás módja egyaránt sokat mondó információ) vagy irányítja az adott médiumot: ez a háttérismeret ugyanis sokat elárulhat az oldal lehetséges elfogultságáról. Miután mára az objektív újságírás inkább csak mítosz, mint kézzel fogható valóság, ugyanolyan lényeges, hogy több különböző politikai híroldalról vagy site-ról tájékozódjunk a „teljes igazság” felfedése érdekében.
Valóban egy veszélyes üvegszikla peremén áll Kamala Harris?
És ha már igazság: a szakértő szerint rég túl vagyunk már azon, hogy a politikai szereplők álhírekkel és dezinformációkkal igyekeznek manipulálni a tömeget: napjainkban sokkal inkább a történetmesélés és a világépítés
(angol szaknyelven world building) módszereivel befolyásolják a befogadókat.
„A világépítés lényege, hogy teljesen mindegy, egy politikus állításai igazak-e vagy sem. A kérdés inkább az, mennyire eladhatók” – magyarázza Veronika. „A világépítés apropóján főképp az a kérdés, mennyire rezonál a fogyasztókkal az adott narratíva. Ez főképp a szélsőséges, populista ideológiáknál működik: a politikusok gyakran nem tényeket, hanem fantáziákat kínálnak a fogyasztóknak, akik örömmel teszik azokat magukévá. A tények és az észszerűség pedig egyértelműen vesztésre állnak ebben a harcban” – fogalmaz az ELTE adjunktusa.
Gyakorlati tanácsok
Ami a gyakorlati módszereket illeti, a szakértő szerint nehéz tanácsot adni azügyben, hogyan olvassunk jól politikai híreket. „A tulajdonosi hátteret tekintve nem egyszerű eligazodni, hiszen folyamatosan változik a médiakörnyezet. Nemcsak a tulajdonosi-, hirdetői-, és befektetői háttér, hanem a fogyasztói csoportok is,” – magyarázza, ennek ellenére aláhúzza: mindenképp érdemes meggyőződni arról, biztos forrásból tájékozódunk-e.
Ennek érdekében:
- Vedd szemügyre a weboldal logóját: biztos vagy benne, hogy az egyezik a híroldal ismert logójával? (A szín és betűtípus egyaránt jó kapaszkodók lehetnek.)
- Vizsgáld meg a weboldal URL-címét! A weboldal linkjében nem szabad, hogy helyesírási hibák legyenek, de arról is érdemes elgondolkodni, hogyan találtál rá az oldalra. Ezen a ponton érdemes lehet ellenőrizni a site biztonsági tanúsítványát is!
- Csekkold le a szerzőt: keress rá a nevére és a korábbi cikkjeire. Utóbbiból leszűrhető, milyen típusú és minőségű anyagok kerülnek ki a kezei körül, egyúttal a politikai álláspontja is nyilvánvalóvá válhat.
Ami a tartalmi tényezőket illeti:
- Ha nem vagy biztos a közölt adatok valódiságában, fact checking oldalakon érdemes leellenőrizni azok valóságtartalmát. (Ilyen például a lacmus.hu weboldal.)
- Vizsgáld meg a címet: hogy érzed tőle magad? Vajon arra hivatott, hogy erős érzelmeket keltsen? Ha így van, az már egy jó bizonyíték arra nézve, hogy a szerző nem feltétlenül pártatlan álláspontot képvisel.
- Tedd fel magadnak a kérdést: mit árulnak el a cikkben található kifejezések a szerző véleményéről?
- Próbálj különbséget tenni aközött, mely információk szólnak a jelen eseményeiről és melyek számolnak be múltbéli történésekről. Fókuszálj a jelenre!
- Mazsolázd ki, valójában kiről szól a cikk! Ha nem ismered az adott személyt, nézz utána, ki az! (Egyúttal legyen gyanús, ha a cikkben nem jelzik egyértelműen ezt az információt.)
- Vizsgáld meg, hogy a szerző megnevezett-e a cikkben különböző forrásokat? Ha igen, hivatkozott-e ezekre és hogyan?
- Tedd fel magadnak a kérdést: a cikk tényeket vagy véleményt tartalmazott? Eszerint értékeld az olvasott információt!
Napjaink összetett, politikai világában kihívást jelent tájékozottnak maradni, de a megfelelő megközelítéssel semmi sem lehetetlen! Ha tudatosan ügyelünk arra, milyen hírforrásokból tájékozódunk, észrevesszük, ha egy-egy cikk elfogult hangnemben íródott, kritikusan gondolkodunk és kezeljük az információkat, tájékozottak lehetünk és a „megfelelő szűrők használatával” megőrizhetjük a mentális egészségünket.