Stumpf-Biró Balázs: Egy olyan buborékban élünk, amit a végtelenségig akarunk fújni
Egy folyamatosan változó világban élünk, amely egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Elég csak a gyors ütemben fejlődő technológia, a világjárvány, a háborúk, vagy épp az energiaválság hatásaira gondolnunk.
Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutató, a Mélyalkalmazkodás magyarországi képviselője és a Cassandra Program társalapítója kalauzol el bennünket a változás előtt álló világ megismeréséhez vezető úton.
Mi a kollapszológia?
A kollapszológia komplex rendszerek viselkedésével foglalkozó átfogó tudományág, amely az elmúlt évtizedben kezdte bontogatni szárnyait. Ezen rendszerek közé sorolható az ökoszisztéma, a társadalom vagy épp a teljes civilizáció, amelyek kialakulásához sok idő és energia szükséges. Amikor egy ilyen rendszer eléri növekedésének határát, felemésztve az erőforrásokat, akkor a felívelő periódushoz képest a hanyatlás, vagyis az összeomlás viszonylag rövid idő alatt megy végbe.
Ezt az ívet hívják Seneca-görbének, és a kollapszológia ennek görbének a második, mélybe tartó ívével foglalkozik. Stumpf-Biró Balázs elmondta, hogy minél összetettebb egy rendszer, annál sérülékenyebb, és annál több energiát igényel a fejlesztése, illetve fenntartása.
Bolygónk erőforrásai korlátozottak, ezért minden komplex rendszer eljut oda, hogy elemeire bomlik, és abból majd valami újra jön létre.
Példaként egy makkból kinőtt tölgyfát képzeljünk el, javasolja a szakértő, ami sok száz évig növekedett. Életciklusa során számtalan funkciót tölt be, köztük szenet köt meg, árnyékot ad, és az erőforrásokat összegyűjtve energiát raktároz magában. Miután a fa elpusztul, ez az energia felszabadul, és más kisebb rendszerek használják fel azt. A kutatók szerint nincs ez másképp az emberi civilizációval sem.
