Ne gondold, hogy veled nem fordulhat elő: egyre több a vásárlási csalás a közösségi médiában

A fent említett webshop, ami az akkori híradások szerint állítólag csődbe ment, azokban az időkben rengeteg pénzt szedett be a gyanútlan vásárlóktól. Én is egy lettem közülük, ez pedig elképesztően nyomasztó érzés volt. Az ember azt hiszi, hogy vele ez nem fordulhat elő, hiszen mindennek alaposan utána néz, tájékozódik, megkérdőjelez stb. Sokszor azonban, bármennyire vagyunk elővigyázatosak, kijátszanak bennünket, ahogy velem is tették. Mindezek ellenére volt némi fény az alagút végén.

A károsultak összefogtak, létrehoztak egy Facebook-csoportot, ahol megosztották a történeteiket. Leírták, hogy mit vettek, mennyiért és hogy hogyan kaptak kompenzációt. Ezek a sztorik nekem is segítettek; a bankomhoz fordultam, akik visszahívták a pénzemet pár nap alatt. Szerencsés voltam, másoknak elhúzódott a folyamat és voltak, akik több százezer forintot vártak vissza.

A szükség nagy úr

A trendek szerint, amikor gazdasági bizonytalanság uralkodik, amikor az emberek nagy része nélkülöz, megnövekszik a csalások száma. Ha a fogyasztók kevés pénzből gazdálkodhatnak, hajlamosak kockázatos döntéseket hozni. A csalók is tisztában vannak az instabilitás adta lehetőségekkel, és olyan taktikákat fejlesztenek ki, amelyekkel hatékonyan ki tudják ezeket aknázni. Ugyanakkor épp az egyre fejlettebbé váló csalási módszerek miatt azok is lehetnek áldozatok, akik nem árérzékenyek.

A technológia hol ad, hol elvesz, hol táptalaja a fejlődésnek, hol a bűncselekményeknek szolgáltat hátteret. Napjainkban a csalások egyre kifinomultabbá válnak, amihez nagyban hozzájárul a technológia folyamatos innovációja. Például a mesterséges intelligencia eszközök hozzáférhetőségének terjedése által a csalók egyre könnyebben tudják magukat vállalatoknak vagy más egyéneknek kiadni, valamint különböző forrásokból származó adatokat összevonni és használni a csalások során.

A magyarországi helyzettel kapcsolatban nyilatkozott korábban Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság főkapitányi biztosát, aki az InfoRádiónak az alábbiakat mondta: 30 évvel ezelőtt az utcai és a szervezett bűnözés volt előtérben, utána az „intellektuális elkövetés” szökött szárba, ma pedig csalások, a vagyon elleni cselekmények és ezen belül az online megtévesztések és az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások időszakát éljük.

Petőfi Attila szerint „(…) ezek azok az esetek, amikor valaki csalárd módon megszerzi, akár pszichológiai eszközökkel kiénekli a másik emberből valamilyen azonosítóját, és uralmat szerez a számítógépe, az információs rendszer felett, és például banki tranzakciót indít a tulajdonos kárára” – nyilatkozta a szakértő.

Nemcsak anyagi szempontból lehetnek szükségleteink, de emocionálisan is, és ez a fentebb említett pszichológiai eszközökkel elkövetett bűncselekmények hátterét is árnyalja.

Sonjic László, az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója szerint sok esetben egyszerűen arról van szó, hogy a bűnelkövetők pszichológiai manipulációval tévesztik meg a felhasználókat, megszerzik a fizetési azonosítójukat, így tudnak belépni az internetbankjukba vagy akár a bankkártyájukkal vásárolni.

A közösségi média szerepe

Az Egyesült Államokbeli Federal Trade Commission jelentése szerint minden negyedik ember, aki arról számolt be, hogy 2021 óta pénzt veszített csalás miatt, a közösségi média által esett áldozatul (és ez a szám feltehetőleg magasabb, hiszen vannak, akik nem jelentik be, hogy megkárosították őket).

De hogyan vernek át emberek millióit a közösségi média oldalakon keresztül az USÁ-ban és feltehetőleg a világ többi pontján is? Ahogyan azt a Federal Trade Commision összefoglaló cikke is leírja, a közösségi média több szempontból is előnyhöz juttathatja a csalókat. A social platformokon keresztül könnyedén gyárthatnak egy vagy akár több hamis személyt, profilokat törhetnek fel, és így átverhetik a barátainkat, családtagjainkat.

Megtanulhatják személyre szabni a kreált vagy ellopott profilokat az alapján, amiket mi megosztunk. A hirdetéseket elhelyező csalók pedig akár a hirdetők rendelkezésére álló személyes adatok (életkor, érdeklődési kör, korábbi vásárlások) alapján is bombázhatnak minket csalárd ajánlatokkal, mindezt számukra kevés befektetéssel. A jelentések azt mutatják, hogy a közösségi médiában elkövetett csalások minden korosztályt érintenek, de a számok aggasztóbbak a fiatalabbak tekintetében.

2023 első felében, a fent nevezett kutatás alapján, a 20-29 évesek körében az online csalási esetek 38%-ában a közösségi média volt a kapcsolatfelvételi mód. A 18-19 évesek esetében ez az arány 47% volt.

A vizsgálat azt is megállapította, hogy 2023 első felében a csalási ügyek 44%-ában a közösségi médiában forgalmazott termékeket próbáltak megvásárolni. A legtöbb ilyen eset ki nem szállított ruházati és elektronikai cikkekről szól, és leggyakrabban Facebookon vagy Instagramon észlelt hirdetés a kiindulópontja.

A felmérés szerint a közösségi médiából eredeztethető csalás módszere többféle lehet, vannak csalók, akik a befektetési szándékra utaznak, de olyanok is, akik romantikus kapcsolat álcája mögé bújva keresik fel a gyanútlan áldozatokat, majd pénzt csalnak ki tőlük. A nagyobb, kifinomultabb rendszerek internetes csalásai mögött pedig sokszor egy egész hálózat áll.

Hogyan védekezhetünk az internetes csalások ellen?

Ahhoz, hogy ne essünk áldozatául az interneten és a közösségi médiában garázdálkodó csalóknak, az első és legfontosabb lépés az lehet, ha korlátozzuk, hogy ki láthatja a bejegyzéseinket és egyéb információkat a social oldalainkon. Érdemes szem előtt tartani, hogy minden ilyen platform információt gyűjt rólunk, de tudjuk korlátozni a hozzáférhetőséget.

Amennyiben egy közeli ismerősünk pénzt kér tőlünk, inkább beszéljünk vele telefonon vagy személyesen, ha pedig valaki ismerkedni szeretne velünk, először ellenőrizzük, hogy ki is ő valójában és mik a pontos szándékai. Ha gyanús a webshop vagy a hirdetés, amely terméket kínál nekünk, írjuk be a nevét a keresőbe, mert lehet, hogy egyből világossá válik számunkra, hogy csalókkal van dolgunk.

Ahhoz, hogy megóvhassuk magunkat a csalóktól, érdemes erős jelszavakat beállítani és azokat folyamatosan frissíteni. Válasszunk hosszú, bonyolult jelszavakat, amelyek kombinálják a kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket, és ne használjuk ugyanazt a jelszót több oldalon.

Bekapcsolhatjuk a kétfaktoros hitelesítést is, ezt erősen ajánlják a kiberbiztonsági szakemberek – ez dupla biztonságot nyújt, mert ha valaki megszerzi a jelszavunkat, további információra (például SMS-ben kapott kódra) van szüksége az adott oldalra való belépéshez. A biztonsági szoftverek, vírusirtók és tűzfalak telepítése, továbbá naprakészen tartása is segíthet kiszűrni a csalásokat.

Óvakodjunk a pushing támadásoktól, amelyek kéretlen e-mailek vagy Messenger üzenetek formájában érkezhetnek és valamilyen azonnali cselekvésre szólítanak fel. Mindig érdemes ellenőrizni a kapott email címeket, URL-eket, amikből rögtön azonosíthatók a csalások.

Amikor online vásárlunk, jó, ha inkább biztonságos, nyomon követhető fizetési módszereket alkalmazunk, például hiteles fizetőkapukat – ha gyanút kelt a fizetési mód, akkor inkább ne használjuk azt az adott vásárlás során, illetve mellőzzük a vásárlást.

A fentiek mellett érdemes rendszeresen tájékozódni az aktuális csalási módszerekről és a védekezési technikákról, hogy mindig lépést tarthassunk az online ökoszisztéma változásairól. A social media sok szempontból egy előremutató és együttműködést támogató vívmány, ugyanakkor megvannak az árnyoldalai, amiket az egyre inkább elszaporodó online csalások csak még inkább sötétségbe borítanak.

Noha ezeket egymagunkban nem tudjuk megállítani, tudatossággal, elővigyázatossággal, tájékozódással sokat tehetünk azért, hogy az internet egy biztonságosabb hely legyen.