Az internet mindennapos veszélyei: az álhírek, az online bántalmazók és a zaklatók
A technológia fejlődésével együtt jár, ahogyan változik a kommunikációnk, a társas kapcsolataink, és azok vége is. De belegondoltál már, hogy ami neked az egyszerűbb lépés vagy szórakozás, az milyen mentális problémákat jelent a másik számára?
A Szex és New York egyik epizódjában Carrie magából kikelve dühöng amiatt, hogy Jack Berger egy cetlire írt üzenettel szakít vele. A kétezres években SMS-ben szakítani maga volt a szívtelenség. Mára sokan ennyit sem kapnak, és ez az eltűnő fél szerint kifejezetten kedves megoldás. A trollok pedig az empátia teljes hiánya mellett élvezik, minél nagyobb fájdalmat okoznak valakinek. Tényleg ez lenne a társas kapcsolataink jövője?
Természetessé válik, ami nem természetes
Ha tegyük fel negyven évvel ezelőtt valaki minden ok nélkül egyszerűen többé nem állt szóba a másikkal, az nagyon furcsa volt. Most a Bécsi Egyetem tanulmánya szerint a ghosting, vagyis mikor valaki minden előjel és magyarázat nélkül köddé válik, és soha többé nem reagál semmilyen megkeresésre, általános lett, ha valaki véget szeretne vetni az általában online ismerkedő oldalakon született kapcsolatának.
A Forbes kutatására válaszolók hetvenhat százaléka tapasztalt a már meg, vagy éppen alkalmazta szakításra azt a módszert, hogy köddé vált. A ghosting szó 2017-ben, öt évvel a Tinder megjelenése után került be a Merriam-Webster szótárba, vagyis ekkortól hivatalosan is ez a megnevezése a jelenségnek.
Nem segített a diéta, sem a sport, gyógyszerrel fogytam le, és nem szégyellem!
Ember vagy árucikk?
Hiányzik a Facebook ha nem elérhető, amíg a buszra vársz pörgeted az Instagramot, és észre sem veszed, hogy már órák óta nézegeted a TikTok-ot. Ezen az elven működik például a Tinder is, csak éppen ott hús-vér embereket pöckölsz jobbra-balra, pont ugyanúgy, ahogyan a webshopokban keresgélsz pulóverek között. Aztán ha meguntad a pulóvered, egyszerűen nem veszed többé elő a szekrényből, és újra keresgélsz a kínálatban. Csak itt a pulóver egy érző ember.
A kutatások szerint a nők és a férfiak azonos arányban ghostingolják a másikat, ugyanakkor eltérőek az indokok. Saját bevallásuk szerint a nők legfőbb oka, hogy a másik megrémisztette, nem érezték magukat biztonságban. Viszont a ghosting legelterjedtebb oka, hogy megkímélje magát az ember egy kellemetlen beszélgetéstől.
Mindenkinek rossz
Talán már te is csináltad, mert ez tűnt a legkényelmesebb megoldásnak, és az is lehet, hogy veled történt. A világ azért izgalmas, mert nem vagyunk egyformák, van aki megrántja a vállát, ha hetek, hónapok után valaki eltűnik az életéből minden magyarázat nélkül, és vannak, akiknek ez sokkal jobban fáj.
A Georgia Egyetem friss kutatása arra jutott, hogy nem csak romantikus jellegű, de baráti kapcsolatok során is előfordult, hogy valaki eltűnt a másik életéből, ami a résztvevők szerint legalább annyira rossz, ha nem rosszabb érzés, mintha a szerelmi kapcsolat ér így véget. És talán még többeknek ismerős az érzés, mikor egy jó hangulatú felvételi elbeszélgetés után egy potenciális új munkahellyel jár ugyanígy az ember.
2021-ben a Psychology of Popular Media című folyóiratban jelent meg egy kutatás a szellemmé válás jelenségéről, amiről a megkérdezettek jelentős része úgy gondolta, hogy kedvesebb megoldás, mint a hibák sorolása. Eközben a másik oldalon rövid távon zavartságot, sérült önbecsülést okoz, hosszú távon pedig nő a bizalmatlanság, és a le nem zárt kapcsolattal járó szorongás miatt alacsony önértékelés alakul ki. A kutatók pedig arra jöttek rá, hogy a szellemmé válás bűntudatot kelt abban is, aki ezt a megoldást választja,
hosszabb távon pedig a valódi intimitás egyre ismeretlenebbé válik.
Élvezem, ha másokat bántok
Valószínűleg a legtöbben pontosan tisztában vannak azzal, hogy az online világ nem csak a csalók vagy az álhírek miatt lehet veszélyes, hanem az online bántalmazók, zaklatók miatt is. Egy ártatlan kép, bejegyzés vagy egy komment sarkallhat vadidegeneket arra, hogy személyeskedő, gyűlölködő, fenyegető kommenteket és üzeneteket írjanak, és nem egy embernek okozott már az online tér kommentcunamija szorongást, ami egészen depresszióig, és öngyilkossági kísérletig fajulhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy szakember segítségét kell kérni, és ez alatt nem csak pszichológusokat, de akár a rendőrséget is értjük. A pszichológia egy ideje próbálja megfejteni, miért élvezik néhányan, ha arctalan kamuprofilok mögül embereket bánthatnak. Evita March, ausztrál kiberpszichológiai szakértő szerint a pszichológiában Sötétet Tetrádként emlegetett személyiségjegyekből (machiavellizmus, pszichopátia, nárcizmus, szadizmus) a pszichopátia és a szadizmus erősen korrelál az internetes trollkodással.
A közvélekedés szereti hangsúlyozni, hogy alacsony önértékelésű emberek hobbija, azonban March kutatása szerint az önbecsülés kölcsönhatásban áll a szadizmussal. Ha mindkettő magas, nagyobb valószínűséggel trollkodott az illető. Vagyis jellemük sokkal összetettebb, mint azt eddig gondolták, ami azért érdekes felismerés, hiszen a viselkedésük irányítása még összetettebb, azaz még nehezebb elmagyarázni nekik, hogy miért nem kellene ezt csinálni.
Ne etesd a trollt!
A pszichológia azt is igazolta, hogy amennyiben egy troll azt látja, hogy sikeres a tevékenysége, az megerősítheti abban, amit csinál. De ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül kell hagyni ezt a fajta viselkedést, vagy ne kellene felelősségre vonni a tetteikért. Az, hogy az erejük a kiváltott reakcióban rejlik, a hasznunkra is lehet fordítani. Csendes bámészkodás helyett aktívan közbe lehet lépni, közönnyel és zéro toleránciával pedig fel lehet venni ellenük a harcot, és így az áldozata sem marad egyedül.