előfizetésem
Hírlevél
Az online világ pszichológiája - Így okoz lelki sebeket a láthatatlan tér
Ma már nem használhatjuk úgy a közösségi média felületeit, hogy ne találkoznánk online bántalmazással, legyen az saját magunk vagy mások ellen irányuló megnyilvánulás. Legyünk bármennyire is tehetségesek vagy eredményesek a magunk területén – konyhaművész, sportos nő, irodai dolgozó, orvos, édesanya vagy közszereplő – egyvalamiben biztosan osztozunk: mindannyian megtapasztaltuk már az online tér lelki pofonjait.
Az, hogy ezekre ki miként reagál, egyéni lelki alkattól, valamint a támogató közeg jelenlétől függ. Mert az online bántalmazás is valódi fájdalmat okozhat. Ez a modern bántalmazási forma különféle helyzetekben és megnyilvánulásokban jelentkezhet, emiatt az áldozatok egyre visszafogottabban osztanak meg tartalmat. Különösen igaz ez azokra, akiknek a megélhetése függ az online jelenléttől – ők nem léphetnek vissza.
Ki kell állniuk magukért
Spilák Gergely, a SPILGERY Talk műsorvezetője szerint a YouTube sem kívétel az online bántalmazás alól. „Engem és a vendégeimet is rendszeresen ér intézetlen támadás. A kritika sokszor nem a mondanivalóra, hanem a megjelenésre vagy személyes tapasztalatokra irányul. Mindez azonban ritkán szól valóban az érintettekről – inkább azokról, akik a kommenteket írják.
Lehet kritikát megfogalmazni intelligensen is, ez azonban egyre ritkább.
Senki nem várja el, hogy mindenki mindennel egyetértsen, de a sértés, a megalázás soha nem indokolt. Ha egy komment túlzottan sértő vagy megalázó, törlöm – nem szeretem olvasni” – mondja a műsorvezető. A bántalmazás célpontjába sokszor kerülhet az öltözködés, a testalkat, de akár egy egyszerű desszertfotó is.
Bánhidi Lilla: Utolsó tánc
A megelőzés gyermekkorban kezdődik
Terényi Andrea nevelési, kapcsolati és bullyingmegelőzési szaktanácsadó hangsúlyozza, hogy a tudatos prevenció már gyermekkorban kulcsfontosságú. „Minden gyermek más élethelyzetből, más tapasztalatokkal indul. A kisgyermek a mintakövetésen keresztül tanul, életszemléletét és viselkedését elsősorban a család és a környezet formálja. Az érzelmi intelligencia minden további intelligencia alapja. Egy elfogadó, pozitív szemléletű környezet ezt a mintát adja át a gyermeknek. Aki önazonos, érti és érzi a saját és mások állapotát, nem bántó szándékkal fordul mások felé.”
A gyermeket a legnagyobb hatás a szülőktől éri, nemcsak szavakkal, hanem az érzelmi rezgéseken keresztül is. Az, hogy mit érez biztonságosnak, elfogadhatónak, alapvetően meghatározza jövőbeni kommunikációs mintáit.
Mi vezet a bántalmazáshoz?
A véleményalkotás mindig is jelen volt az emberi kapcsolatokban. Korábban ez a munkahelyi szünetek kávézós beszélgetéseiben, ma pedig az online térben zajlik. Terényi Andrea szerint: „Sokan gyermekként nem kapták meg az értő figyelmet, feltétel nélküli szeretetet. Ezért felnőttként is kényszeresen keresik az elismerést, figyelmet, sokszor ártó módszerekkel.
Az online térben megjelenő »láthatatlanság« illúziójában könnyebb következmény nélkül feszültséget levezetni. Az ilyen bántó megnyilvánulások többet mondanak a kommentelő pillanatnyi állapotáról, mint az áldozatról.” Az internetes hozzászólások gyakran indítanak el lavinát: vita alakul ki, amelyben megjelennek védők és támadók, egészen a személyeskedésig.
Időzónák csapdájában: hatékony praktikák a jet lag, a modern világ legálmosabb mellékhatása ellen
A közszereplők kiszolgáltatottsága
Balatoni József tanár, a Felelős Szülők Iskolájának előadója szerint az online bántalmazás feldolgozása hosszan tartó folyamat. „Kezdetben nagyon nehéz kezelni a bántásokat, főképp, ha olyan dolgok miatt érnek, amelyekről nem tehetünk. Engem például sokszor a dadogásom miatt ért inzultus. Az emberek nem tudják, mennyi munka és küzdelem van mögötte. Ráadásul tanítottam, előadásokat tartok, műsorokban szerepelek. Ennek ellenére nem azt figyelik, mit mondok, hanem hogyan.
Ez rosszindulat, amit csak az online tér enged meg. Személyesen soha nem ér inzultus, mindig elfogadással találkozom. Megdöbbentő, hogy gyakran idősebb nők – nagymama korosztály – a legbántóbbak, pedig az unokáik is olvashatják ezeket a kommenteket.” Balatoni József szerint az, hogy valaki közszereplő, nem azt jelenti, hogy mentes az érzések alól. „Azért vállaljuk a nyilvánosságot, mert hiszünk valamiben, és szeretnénk jobbá tenni a világot. Nem azért dolgozunk, hogy bántás érjen minket.
Emberek vagyunk, érzésekkel.
Önismeret és elfogadás: kulcs az online térhez
Terényi Andrea szerint az online jelenlétben is akkor tudjuk megtalálni a helyünket, ha tisztában vagyunk saját értékünkkel. „A világon senki más nem rendelkezik pontosan azzal a tapasztalati csomaggal, amivel mi. Ha felismerjük saját értékünket, és ezt másokkal is megosztjuk, fontos, hogy megértsük: a másik ember látásmódját is a saját életútja formálja. Ez nem ellenünk szól, hanem róluk. Hitelességünket és lelki békénket úz őrizzük meg, ha saját belső egyensúlyunkra építünk, nem pedig mások visszajelzéseire reagálunk.”
A Kapcsolatteremtő nevelés című könyv bevezetőjében Terényi Andrea érdekes gondolattal zárja mondanivalóját: „Ez nem egy »kell« könyv, hanem egy »lehet« könyv. Ezek a gondolatok bennem születtek, de bármelyikünk számára megadatik a lehetőség, hogy mást válasszon a végtelen lehetőségtárból.” A tudás – akárcsak a megbocsátás – elsősorban minket tesz szabaddá. A világ ettől válik sokszínűvé, érdekessé és emberibbé.
