A fiatalság ideáljának hajkurászása lehet leginkább felelős a környezetszennyezésért
Mit tesz a bőrünkkel az a sok kémiai vegyület, amelyeket a kozmetikumok tartalmaznak és az ivóvízbe kerülve hosszútávon veszélyforrást jelenthetnek-e az egészségünkre? Hol landol használat után ez a sok tetszetős csomagolás, színes műanyag flakon, és van-e esély arra, hogy ne hulladékként rombolják az élővilágot, hanem újrahasznosított formában tovább szolgáljanak minket?
Szerencsére ezek a kérdések már jó ideje a szépségipar legbefolyásosabb szereplőinek fejében is megfordulnak, hiszen ők is a saját bőrükön tapasztalják a környezetszennyezés hatásának mindennapos jelenségeit, és érzik az egyre tudatosabbá váló fogyasztóktól érkező nyomást is. Csakhogy a dübörgő és folyamatosan fejlődő szépségipar zöldítése nem könnyű feladat.
Érdekek és ellenérdekek csapnak össze, idő, szemléletváltás és hatékony zöld technológiai újítások szükségesek a régóta működő rendszerek megváltoztatásához. De már vannak reménykeltő kezdeményezések, ezekből mutatunk be néhányat.
Bio, organikus, növényi…
Ma már a fogyasztók részéről elvárás, hogy egy kozmetikum összetevőinek listáján jó néhány növényi hatóanyag szerepeljen. De nem mindegy, hogy ezek milyen százalékban, milyen technológiával és milyen csomagolásban kerültek a termékekbe, meséli Szakonyi Eszter, a magyar Vintage Beauty márka alapítója. Mivel a „természetes", vagy „bió" fogalmaknak nincs hivatalos definíciója, ez szabad teret enged a vásárlók becsapására.
A gyakori szédülésnek lelki okai is lehetnek
Attól, hogy a csomagolásra ráírják a „natural” feliratot, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy bizonyítottan natúr kozmetikummal van dolgunk. Éppen ezért, ha biztosak akarunk abban lenni, hogy a készítmény, amit megveszünk valóban natúr, bió - más néven organikus -, akkor keressük a hivatalos minősítést igazoló piktogramot a csomagoláson. Azok a termékek, amelyek rendelkeznek ilyennel, nagyon szigorú vizsgálaton estek át.
A Vintage Beauty 2016 és 2019 között az egyik legkomolyabb nemzetközi minősítőszervezettel, az ECOCERT-tel dolgozott együtt - elsők között - a magyar piacon.
„Először a termék minden egyes összetevőjének részletes dokumentációját kellett elkészíteni és igazolni, hogy valóban növényi eredetűek, a termesztésükkor nem használtak műtrágyát, növényvédő szereket, genetikailag nem módosítottak. Ezután a receptúra összetételének arányait vizsgálták meg.
Ha ez megfelelt az előírásoknak, akkor a gyártóhelyre kiküldtek egy ellenőrt, aki a gyártás folyamatát és a gyártásban résztvevő dolgozók munkakörülményeit, a gyártóhely fertőtlenítési gyakorlatát vizsgálta meg. Ha ezen sem csúsztunk el, akkor jött a csomagoló anyag bevizsgálása olyan részletekbe menőleg, hogy a felirathoz használt festék összetételét és a nyomda zöld minősítését is ellenőrizték.”
A márka végül úgy döntött, hogy átmennek egy hazai minősítő szervezethez, a Naturixhez, amelyet itthon jobban ismernek, a minősítési procedúrája egyszerűbb, megengedőbb és hazai terepen a jogi oltalmat jobban tudják biztosítani.
Műanyag csomagolás helyett
A szépségipar egyik legsúlyosabb problémája a hulladékkezelés. A kozmetikumok csomagolásához használt műanyag kőolajszármazék és biológiailag nem bomlik le, szeméttelepeken, óceánok vizében végzi - durván károsítva a környezetet és áttételesen az egészségünket is. A legegyszerűbb, ha nincs felesleges csomagolás, de vannak még alternatívák.
Ha környezettudatos csomagolóanyagról beszélünk, először az üveg jut az eszünkbe. Viszonylag könnyen újrahasznosítható, a vegyi anyagok nem oldódnak ki benne, ám a gyártásához rengeteg energiára van szükség és az újrahasznosításhoz szállítani kell őket, ami nagymértékű szén-dioxid-kibocsájtással jár.
A papír is egy viszonylag egyszerűen újrahasznosítható megoldás lehet, bár előállításához és újrahasznosításához itt is szükséges energia és nagy a szén-dioxid kibocsájtás is. Ahhoz, hogy a papírcsomagolású kozmetikumot használni is tudjuk, szükség van még némi műanyagra, mint ahogy ez az élelmiszerek csomagolásánál is.
Vannak már nagyszerű kezdeményezések! A papíralapú csomagolás egyik úttörője a La Roche-Posay, környezettudatos kartontubusba bújtatott Lipikar AP+M balzsamja például 16 százalékkal kevesebb műanyagot tartalmaz, ami ráadásul teljes mértékben műanyag palackok újrahasznosításából származik.
Töltsd újra!
Ahogy újratöltjük a kulacsunkat, ugyanúgy élhetünk már ezzel a lehetőséggel egyes kozmetikai termékek esetében is. Higiéniai szempontból ez még nem minden készítménnyel lehetséges, de itt is vannak már jó példák. A The Body Shop Etele Plaza-ban található üzletében már van utántöltő állomás, ha veszünk náluk egy alumínium palackot, azt bármikor megtölthetjük itt kedvenc tusfürdőnkkel vagy hajápolónkkal.
Az AUTHENTIC BEAUTY CONCEPT is létrehozta a márkával dolgozó fodrász szalonjaikban a saját töltőállomását, a Refill Bárokban a vendégek kapnak egy újrahasznosított műanyagból készült flakont, amit helyben megtölthetnek a hajtípusuknak legmegfelelőbb professzionális hajápoló készítményekkel.
Fenntartható műanyag?
A műanyaghulladék-katasztrófa rémképe a szépségipar legnagyobb játékosait is arra készteti, hogy a szűzműanyag-felhasználás helyett új megoldásokat találjanak ki. Ilyen például az újrahasznosított műanyagból készült csomagolás. A Dove már 2019-ben vállalta, hogy 100%-ban újrahasznosított műanyagból készülő flakonokat használ almárkáinál és ezáltal húsz-ötszáz tonnával csökkenti éves szűzműanyag-felhasználását.
A L'Oréal is elkötelezte magát fenntarthatósági programjában, ígéri, hogy 2030-ra a L’Oréal termékek csomagolásánál felhasznált műanyag száz százaléka újrahasznosított vagy biológiai alapú forrásokból fog származni. A Lettországból származó, natúr és organikus kozmetikumokat gyártó Mádara pedig kidolgozta a növény alapú műanyag csomagolást, ami a cukornád-kitermelés maradékaiból keletkező cukornádhulladékból és lucfenyőhulladékból származik.
Életmentő fejlesztés: széndioxidból kozmetikai csomagolás. A L’Oréal és az energetikai ipar két fontos szereplője a LanzaTech és a Total olyan eljárást hoztak létre, amely képes az ipar által kibocsátott szén-dioxidot megkötni, átalakítani és ebből a kozmetikai termékek számára új, fenntartható csomagolást gyártani. Ezzel két legyet ütnek egy csapásra, nemhogy szén-dioxidot bocsájtanának ki, hanem pont ellenkezőleg hozzájárulni az ipari szén-dioxid-kibocsátás megkötéséhez, és elfelejtik a műanyagcsomagolást.
A Lush is kikísérletezett egy különleges csomagolást, ami több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit kibocsát, nem is kevéssel, mint a súlya harminchárom-szorosával, a parafatégely emellett persze többször használható és könnyedén újratölthető.
Mennyire is káros a környezetre a szépségipar?
„Attól függ, hogy hova tesszük a fókuszt" - válaszol kérdésünkre a téma egyik szakértője, Ruth Andrade, a Lush márka regeneratív működésért és környezetvédelemért felelős részlegének vezetője. „Az éghajlatváltozás szempontjából nézve a listám élén az erdőket és az egészséges ökoszisztémákat károsító összetevők lennének: a növényi olajos összetevők, mint a pálma- és szójaolaj (amelyek termesztése rombolja az esőerdőket, illetve a szavannákat) és néhány állati eredetű összetevő.
Sok olyan természetes összetevő is van, mint a rózsafa- és szantálfaolaj vagy a tömjénolaj, de ezeket gyakran illegálisan gyűjtik és ezáltal tönkreteszik az ültetvényeket. Ha a tengerre és annak élővilágára gyakorolt hatásokat vizsgáljuk, akkor a mikroműanyag gyöngyök, a nem lebomló folyékony polimerek, mint az akrilátok, a ftalátok (például a körömlakkokban használt lágyítók), bizonyos kémiai fényvédőszerek, mint az oxibenzon, a triklozán, az antibakteriális, mindenütt jelenlévő összetevők és bizonyos szilikonok a legfőbb bűnösök.
Aztán ott van természetesen a szűz műanyag, a nem újrahasznosítható csomagolóanyagok, például a műanyagzacskók széleskörű használata, de a legsúlyosabb környezetromboló hatással pedig az a tévhit bír, hogy a testünk nem tökéletes, nem vagyunk elég szépek és fiatalok, ezért egyre több kozmetikumot kell használnunk a vágyaink eléréséhez.”
Bármennyit is teszünk az ipar negatív hatásainak csökkentésére, a fogyasztás mennyiségi növekedése végül az elért sikereket semmissé teszi.
Amit mi tehetünk
Mohácsi Nusi, a Shamo bags alapítója, a fenntartható, hulladékmentes életmód egyik hazai szószólója szintén a fogyasztói társadalomban él, ám neki sikerült néhány alapszabályt felállítania a szépségápolás terén is, amelyeket igyekszik követni. Ha csak lehet, olyan kozmetikumot választ, amiben magyar alapanyagok találhatók, magyar készítőtől származik a termék, így elkerülhető, hogy a kozmetikum körbeutazza a földet.
Vannak jól bevált kedvencei, de ha új készítmény kerül a látómezejébe, megnézi az összetevők listáját és ellenőrzi, hogy egy számára ismertlen hatóanyag neve mit is takar. A tudatos szépségápolás alapjait Nusi a Zöld fürdő nevet viselő workshopjain adja tovább másoknak, ahol megtanítja, hogyan váltsunk át hulladékmentes alternatívákra a fürdőszobánkban és a foglalkozások alkalmával egy-két házilag elkészíthető kozmetikum receptjét is elárulja.
Ha még nem tartunk itt a tudatosság útján, a legjobb tanács, ha odafigyelünk a túlfogyasztásra.
Nem engedünk a csábításnak, hogy olyan készítményt vásároljunk meg, amiből már jó néhány ott sorakozik a fürdőszobánk polcain. Becsüljük meg minden cseppjét, a műanyagcsomagolását pedig a szabályokat betartva szelektív módon tegyük a kukákba.