Mutasd a kommunikációd! Megmondom, hogy zsiráf vagy sakál vagy! - Munkahelyi kapcsolatok fejlesztése az erőszakmentes kommunikáció segítségével
Társadalmi interakcióink során gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, ahol nem megfelelő módon fejezzük ki magukat és ebből kifolyólag konfliktus generálódik időszakosan vagy tartósan. Sem a magánéletben, sem munkahelyi közegben nem kellemes érzés, amikor erőszakos kommunikációban válunk érintetté. Sokszor ér váratlanul és annyira impulzív, hogy nehéz csillapítani mértékét, mégis van lehetőség a korai jeleket felismerni és megakadályozni kialakulását.
Az erőszakos kommunikáció egy olyan kifejezés, amelyet az agressziót kiváltó, bántó szavak és a manipulatív megnyilvánulások összességére szokás alkalmazni. Ehhez csatlakozik a testbeszéd, a hangnem is és olyan kommunikációt befolyásoló tényezők sora, mint a résztvevő felek érzelmi állapota, szociális és kulturális háttere vagy éppen különféle impulzusok hatása.
Sokszor komplex elemzést kíván egy kommunikáció erőszakossági szintjének meghatározása, viszont vannak olyan jelek, amelyek közvetlen tapasztalása elindítja a helyzet felmérését és cselekvésre sarkall. Ehhez fontos megérteni, hogy ez miként formálja az emberek közötti dinamikákat, és milyen lépéseket tehetünk az elkerülés, valamint a konstruktív és empatikus párbeszéd érdekében.
Mi áll a háttérben?
Az erőszakos kommunikáció célja gyakran a másik fél irányítása, megfélemlítése vagy alávetése. Munkahelyi kapcsolatokban ennek következménye többek között a verbális bántalmazás (sértő kifejezések alkalmazása), manipulatív kommunikáció (egy helyzet tudatos befolyásolása) és a mobbing (zaklatás és kirekesztés). Mindezek végsősoron a célzott vagy szituációban érintett feleknél komoly mentális problémákat okozhatnak, nem csak a munkahelyi légkörre vagy a csoportdinamikára lehetnek negatív hatással.
Rényi Ádám: „Ha valakinek megragadod a figyelmét, másodperceid vannak, hogy megtartsd”
Ahhoz, hogy a háttérben húzódó okok pontosan feltárásra kerüljenek és a megoldás kialakíthatóvá váljon, olyan analitikus szemléletmód szükséges, amely gyakorlatilag egy specialista bevonását eredményezi. Egy szakember felkereséséhez azonban látni kell az indokot alátámasztó jeleket, melyek közül a legnyilvánvalóbbak az alábbiak:
- Empátia hiánya: amikor a kommunikációban a másik érzéseinek és nézőpontjának megértése nem kap szerepet.
- Túlzott általánosítás: amikor nem kötődik konkrét szituációhoz a megjegyzés, hanem sztereotipizálás üti fel a fejét.
- Passzív-agresszív megjegyzések: amikor a burkolt kritika párosul egy negatív stílussal, hangnemmel.
- Személyes támadás: amikor érzékelhető, hogy a másik jellemére irányul a bántó megjegyzés és nem a helyzetről esik szó.
- Megalázás vagy gúnyolódás: amikor ironikus vagy szarkasztikus a hangnem és a másik fél önértékelésének csorbítására irányul.
- Fenyegetés: amikor egyértelműen félelmet vált ki a kinyilatkoztatás.
- Vádaskodás: amely a felelősség áthárításának tipikus formája.
A lista korántsem teljes, továbbá egy-egy előfordulás még nem jelent erőszakos kommunikációt. A hirtelen felindulásból kimondott szavak és mondatok lehetnek egy adott helyzetbeli stressz állapot eredményei. A rendszeresség és az ebből kifolyólag kialakuló tartós rossz munkahelyi légkör lesz az, ami több veszélyt jelent.
A korai szakaszban megtehető lépés
Akár munkatársként, akár egy csoport vezetőjeként állunk szembe az erőszakos kommunikáció kezdeti jeleivel, két eszközt tudunk segítségül hívni: a példamutatást és a kompetenciafejlesztést. Ebben pedig Dr. Marshall B. Rosenberg módszere a Nonviolent Communication (NVC), azaz az erőszakmentes kommunikáció lesz segítségre, annak is egyik középponti eleme a „zsiráf-sakál elv”.
„A szavak ereje" - beszélgetés Wertán Sára kommunikációs szakértővel
Az elv egy egyszerű felvetésen alapul. A kommunikációs stílusokat két típusban határozza meg, melyek egy-egy állatfigurát kaptak szimbólumul. Az egyik a zsiráf, mint az érzelmek és szükségletek kifejezője, amely együttérzéssel és nyitottsággal közelíti meg a kommunikációt. A másik a sakál, amely a kritikát, a vádaskodást, az ítélkezést képviseli és gyakran konfliktus felé vezeti a párbeszédet, végső soron erőszakos kommunikáció kialakulását eredményezi.
A munkahelyi kapcsolatok fejlesztésében a zsiráf kommunikáció elsajátítása és tudatos alkalmazása elősegíti az érzelmek és szükségletek nyílt kifejezését javítva a csapaton belüli együttműködést, a megértést és az empátiát.
